Beszélgetés Hegedüs Csilla ügyvezető alelnökkel, az RMDSZ képviselőjelöltjével
A választások megszervezése a román kormány, konkrétan a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik, ők határozzák meg, hány szavazókörzet lesz és hol, ők biztosítják a logisztikát, és felelnek azért, hogy a voksolásra biztonságos körülmények között kerüljön sor. A külügy 748 szavazókörzet létrehozásával számol, a tavalyi elnökválasztások alkalmával 835 körzet volt.
Hegedüs Csilla lapunknak nyilatkozva elmondta: csak az a román állampolgár élhet szavazati jogával, aki bizonyítani tudja állandó vagy ideiglenes lakhelyét, érvényes romániai okmányokkal (személyi azonossági igazolvány, útlevél) rendelkezik. Felhívta a figyelmet: ha az említett okmányok érvényessége történetesen március és december között lejárt, azokat még elfogadják, de a külföldi lakhelyet mindenképpen igazolni kell. Elmondta azt is: külföldön két napot tart a szavazás, december 5-én és 6-án, mindkét esetben helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.
Az RMDSZ nyert már külföldi választókerületben képviselői tisztséget 2008-ban, a jelölt, Kötő József volt talán a legjobban meglepve, amikor 34 szavazattal mandátumhoz jutott Afrika és Közel-Kelet körzetben. Az akkor egyéni választókerületeken alapuló rendszer azóta ismét módosult, 2016-tól a „világ”, vagyis a külföldi választókerület nincs felosztva. Ami viszont az esélyeket illeti, továbbra sem lehet jóslatokba bocsátkozni, minden bizonnyal a visszaosztáskor derül ki, hogy a töredékszavazatok hol eredményeznek további RMDSZ-es mandátumot. 2016-ban a szövetség például Konstanca megyében nyert egy képviselői tisztséget, ilyen eséllyel 2020-ban a külföldi választókerületben induló jelöltnek juthatnak a kosárból a pluszszavazatok.
2016-ban az RMDSZ külföldi szenátori listájára 2577-en (az érvényes össz-szavazatok száma 109 048 volt), a képviselőire 2542-en (108 943) voksoltak. A tavalyi elnökválasztáson Kelemen Hunor elnökjelöltre 3300-an szavaztak.
A világjárvány nem a legmegfelelőbb időszak felkeresni azokat a régiókat, ahol számottevő magyar közösség él, ugyanakkor a pandémia következtében megélénkült a kapcsolat a Románia határain kívül élő magyarok és az RMDSZ között, a választási kampánytól teljesen függetlenül – magyarázta Hegedüs Csilla.
Elmondta: a járvány kezdete óta nagyon sokan keresték fel az RMDSZ-t a romániai szigorításokkal, hazautazással kapcsolatos információkért, vagy épp az itthon maradt családtagok számára kérve segítséget.
– Sokszor elhangzott a kérdés: miért kell a megalázó útlevél és csomagtartó-ellenőrzésen átesnünk a határon, Románia miért nem tagja még mindig a Schengen-övezetnek? Nem győzzük hangoztatni az RMDSZ álláspontját, miszerint Románia régóta teljesítette a belépéshez támasztott követelményeket, számunkra is érthetetlen, hogy az Európai Unió miért nem lép. A másik fontos kérdéskör az idénymunkásokkal kapcsolatos, ezek jogaival, hiszen azt láttuk, hogy ha megfertőződtek a koronavírussal, hazaküldték őket, tehát nincs biztosítva az alapvető egészségügyi ellátás sem a számukra. Ezen változtatnunk kell. De szép számban vannak olyanok, akik más, például örökösödési, birtokrendezési ügyekben igénylik a segítségünket, hisz lejártak a román okmányaik, és azok nélkül nagyon bonyolult ezeket az ügyeket intézni. Feladat van tehát bőven, az RMDSZ-nek fel kell vállalnia a külföldön élő magyarok sajátos érdekeinek képviseletét is. Amennyiben megválasztanak, azért fogok dolgozni, hogy ez a kapcsolat sokkal szorosabb legyen. A járványhelyzet mutatta meg igazán, hogy intézményesített kapcsolatot kell kiépítenünk a diaszpóra civil szervezeteivel – nyilatkozta a Szabadságnak az ügyvezető alelnök.
Hegedüs Csillát nem úgy ismerjük, hogy parlamenti mandátumot szerezve figyelme kizárólag „szűk” választókerületének problémáira korlátozódna, erre különben a kampány során ő maga is többször utalt.
– A világjárvány elleni védekezés ma mindennél fontosabb, hiszen nemcsak a magyar emberek egészsége van veszélyben, hanem a megélhetése is. A legsürgetőbb teendőnk tehát e kettős veszély elhárítása. Az RMDSZ intézkedéscsomagot dolgozott ki annak érdekében, hogy sikerrel védekezzünk a koronavírus-járvány egészségügyi hatásai és a fenyegető gazdasági katasztrófa ellen. Ilyen értelemben az egészségügy, az oktatás, illetve a munkahelyek megmentése területén vannak a legfontosabb tennivalóink.
Azt látjuk, hogy a kormány nem kezeli megfelelően a járványhelyzetet, nem koherensek az intézkedések. Javítani kell a felderítés hatékonyságát, a kivizsgálást minden fertőzött személy esetében már az első 24 órában el kell végezni, és növelni kell a tesztelések számát. A tesztelést ki kell terjeszteni a járványügyi kutatások (ankétok) alapján azonosított potenciális fertőzöttekre. Ingyenes heti tesztelés bevezetése szükséges a családorvosoknak, kórházi és bölcsődei dolgozóknak, az iskolák és óvodák megnyitása után a pedagógusoknak is. Emellett vissza kell állítani a nem Covid-fertőzött krónikus betegek teljes körű ellátását.
Ami az oktatást illeti, újra kell kezdeni az oktatást az óvodákban és az általános iskolákban.
Ahol a járványügyi helyzet lehetővé teszi, kezdjék újra az oktatást kilencedik osztályig. Az iskolák nyitvatartása mellett szól, hogy a diákok kontrollált környezetben vannak, a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy a közegészségügyi szabályokat betartsák. A nyitvatartás mellett megoldható a napi egészségügyi felügyelet, szűrővizsgálat is, fertőzöttség esetén könnyebben követhető a beteg környezete. Amennyiben valakiről kiderül, hogy tünetei vannak, azonnal értesítik a családorvost és az illetékes hatóságokat.
A szülőnek ugyanakkor legyen joga arra, hogy eldöntse, akarja-e, hogy a gyereke részt vegyen a személyes oktatásban vagy inkább maradjon otthon és online kövesse a tanítást.
A munkahelyek megtartása, megmentése kiemelt feladatunk. A jelenlegi rendelkezések szerint év végéig járnak azok a támogatások, amelyekkel a kormány a koronavírus-járvány által okozott jövedelemkiesést igyekezett enyhíteni. Legalább 3 hónappal meg kell hosszabbítani a munkanélküli segély, a munkahely védelme és a hitelmoratórium kapcsán hozott rendkívüli intézkedéseket. Emellett a kistermelők számára annyira fontos piacok megnyitását tartjuk nagyon fontosnak.
Ha a koronavírus-járványon túlvagyunk, két dologgal szeretnék kiemelten foglalkozni a nyelvi jogok érvényesítése és az erdélyi magyarság jogsérelmeinek a különböző nemzetközi fórumokon való ismertetésén túl. Húsz éve dolgozom a Bánffy-kastély újjáélesztésén – bár nagyon hosszúnak tűnik ez a folyamat, eredményes, a kastélyt, mondhatjuk, betöltötte az élet. Ezer olyan erdélyi műemlék van viszont, amely sajnos nincs ilyen szerencsés helyzetben és ahol azonnali beavatkozás szükséges. Prioritásnak tartom egy országos műemlék-felújítási program elindítását, amelyen keresztül helyreállítjuk és újra élettel töltjük meg az erdélyi magyar közösség ezer éven át létrehozott értékeit – fogalmazott Hegedüs Csilla.
– A másik dolog: a mi nemzedékünk egy része elhagyta az országot. Arra kell törekednünk, hogy ha lehet, gyerekeink itthon maradjanak, itthon boldoguljanak. Azt látom, hogy az unióban 10-12 millió ember, főleg fiatalok látnak jól fizetett munkalehetőséget a kulturális és kreatív iparban. Ez ma már annyira sikeresnek számít, hogy több jövedelmet hoz, mint az autóipar. Kihívásokkal teli, rugalmas és kreatív munkahelyekről beszélünk, amit főleg fiatalok töltenek be. A kulturális és kreatív ipar gyakorlatilag mindent felölel, amiben szükség van az emberi kreativitásra, innovációs készségre: a reklámipart, az építészetet, a művészeteket, kézművességet, dizájnt, a filmipart, a szoftverfejlesztést, a könyvkiadást és a médiaipart.
Romániában ugyan beindult egy startupprogram, de az állam máris egymilliárd lejjel tartozik azoknak, akik nyertek. Egyszóval nem veszik komolyan. Azt szeretném, azért fogok dolgozni, hogy beterjesszek egy törvényjavaslatot az Első kreatív cég program létrehozására. Ezen keresztül lehetne pályázni kidolgozott üzleti tervvel a cég induló tőkéjére, maximum 50 ezer euróra, amit természetesen nem kell visszafizetni, ezzel támogatja az állam a fiatal, 35 év alatti vállalkozókat. Másik javaslatom az lenne, hogy aki kreatív céget hoz létre, két évig ne fizessen profitadót, ha a forgalma kisebb, mint évi százezer euró, továbbá azok a 26 év alatti fiatalok, akik a kreatív iparban dolgoznak, szintén ne fizessenek jövedelemadót, azaz minden pénz, amit keresnek, az övék maradjon. Sejtem, hogy erre minden adóügyi szakember fel fog szisszenni, de javasolom nekik, hogy nézzenek körül egy kicsit Európában… Óriási potenciál van ebben, az unióban legjobban, leggyorsabban fejlődő ágazatról beszélünk, ami reális opció a fiatalok számára, az itthon maradásra. Másképp hiába lesz nekünk kiváló rakétapajzsunk Deveselun, ha húsz év múlva nem lesz, akit megvédjen, mert kiürül az ország – fejtette ki.
– December 6-án választást szerveznek Romániában, bár jobb lett volna, ha erre nem járvány idején kerül sor. Mi is dühösek vagyunk a kormány járványkezelésére, a transzparencia teljes hiányára, a káoszra, ami uralkodik körülöttünk. Viszont meg kell értenünk azt is, hogy daccal és távolmaradással nem a kormányt büntetjük, hanem a magyar közösséget. A parlamenti választás tétje közösségi tét, a magyarok erejéről szól. Minden szavazat hasznosul, és megkerülhetetlenné tesz bennünket az országos politikában. El kell mennünk tehát szavazni, mert függetlenül attól, hogy mi, magyarok részt veszünk-e a választásokon, Romániának lesz új parlamentje, lesz új kormánya. Ha nem veszünk részt a választásokon, akkor nem lesz magyar képviselet a parlamentben, és azzal mi egészen biztosan veszítünk - magyarázta a képviselőjelölt.
