Bár napok óta cikkeznek Dzsámál Hásozsi disszidált szaúdi újságíró horror haláláról, azt mindannyian elfelejtik megemlíteni, hogy miért is olyan különleges ez az ember. A történet csak annyira szűkült, hogy a zsarnok király felnégyeltette a felségsértőt. De kicsit rákeresve olyanok derülnek ki, hogy Hásozsi török születésű, unokatestvére a néhai Diana walesi hercegnő néhai pasijának, Dodi Fayednek, ugyanakkor a dinasztiaalapító első szaúdi király háziorvosának unokája, a pazar életviteléről híres Adnan Khashoggi fegyverkereskedő unokaöccse. Adnan, aki az Irán kontra Szaúd-Arábia ügyben nem egy elhanyagolható figura. Szóval, kicsit kutatva, a tényfeltáró újságíró képe egyre halványul és a helyét egy ügynökdinasztia sarjának a képe veszi át. Persze ez nem sokat jelent, az ügynökök is hullanak, akárcsak a tényfeltáró újságírók.
De végül is mi nem stimmel? Hát például.
Miért menne be egy ép elméjű ember egy olyan ország konzulátusára, amelyik legjobb esetben örökre megfoszthatja a szabadságától?
Nagyon sokszor történnek hasonló kiiktatások, de nem jellemző, hogy egy elnök kiálljon a nyilvánosság elé azzal, hogy az országában egy diplomáciai védelem alatt álló intézményben, nevezetesen egy szaúdi területnek számító konzulátuson – amelynek szuverenitását Ő maga, az elnök garantálja – gyilkosság történt, ezt a gyilkosságot saját beépített emberei is jelezték, sőt mi több, a saját titkosszolgálata hangos, képes bizonyítékkal is rendelkezik... A gyilkosság csúnya dolog, de nem hiszem, hogy az ellenségeit rendre eltakarító Erdogán gyomrát annyira megfeküdte volna ez a feldarabolós stílus, hogy egy világra szóló diplomáciai botrányt, azaz egy egész sorozatot keltsen vele, csak azért mert nem ért egyet a gyilkossággal, amihez nem sok köze lenne. S akkor mégis miért?
Aztán ott van a német kancellár reakciója, még mielőtt kiderült volna, hogy mi is történt: nahát, nem ad el több fegyvert a szaúdiaknak... A tegnap jött velem szembe egy mostanában készített interjú egy jemeni borbéllyal, aki elmondja a kamerának, hogy huszonvalahány családtagja halt meg egy szaúdi bombázásban, közöttük már nem is tudom hány gyerek... Gombóccal a torkomban kérdezem magamtól, hogy ki is tartja már számon a halott jemeni gyerekek számát? Ők csak jemeni gyerekek, nem az oroszlán barlangjába besétáló újságírók... Tehát, ameddig jemeni gyerekeket „ölt” a herceg, addig a háborús menekültekért éjjelt nappallá téve aggódó Merkelt nem zavarta, hogy fegyvereket ad el gyilkosoknak... De most! Miért? Mintha a Törökországban (Erdogan által) kényszernyaraláson tartózkodó német újságíró sorsa sem foglalkoztatná annyira, hogy olyan fájdalmas üzleti paktumokat dobjon, mint most a szaúdi fegyverüzlet. Miért?
De, hogy ne csak a német kancellár álszentségéről essen szó: talán már akkor megszólalhatott volna a „vigyázat, megvezetnek” csengő a fejekben, amikor annak az országnak a vezetője hoz unortodox módon nyilvánosságra újságíró ellen elkövetett retorziót, amely ország világszinten a legtöbb újságírót tartja fogva! No meg, egy hónapja sincs, hogy Erdogan és Merkel találkoztak a német fővárosban, egy újságíró „szabadságot a sajtónak” feliratos ingben jött, elvezették.
De vissza, Dzsámál Hásozsit megkínozták, majd egy csontfűrésszel darabokra vágták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, és mindezt Erdogan látta, hallotta. Nyilván... Várjunk csak!
Miért nem teszik fel a kérdést azon országok külügyminiszterei Törökországnak, hogy az Ő külképviseleteiken hason mód vajon mégis hány beépített török titkosszolga működik, milyen nyilvánvaló/ismeretlen egyezmény alapján, valamint milyen audió-videó poloskarendszert épített be a török titkosszolgálat mindegyikükhöz? Miért nem láttam még megfogalmazódni egy ilyen aggályt sem? Vajon ezt amolyan „ úgyis biztosan te is lehallgatsz” alapon általában elnézik egymásnak?
Más kérdés: miért hallgat mindenki arról, hogy a szaúdi herceg közvetlen anturázsában is akad szép számmal olyan a hercegéhez képest sokkal konzervatívabb vonalat képviselő információ és pénzmágnás alak, akik valószínűleg nem nézik jó szemmel az amerikai barátságot, azt, hogy ez megosztja az igazhitűek világát, hogy hittestvéreiket ellenséggé teszi a felszínes amcsi barátság.
A király ingatag, maga Trump mondta, hogy amerikai politikai támogatás híján két hétig tartana Salman hatalma. Miért? És kik azok, akik veszélyt jelentenének a király trónjára? Nem lehet ez az egész feldarabolós történet a trónveszélyeztetők színjátéka? Ugyancsak, hova megy a pénz? A jól bevált follow the money feltárási módszer. Lássuk, ki lesz gazdagabb. Ha messzemenő botrány lesz Hásozsi vélt meggyilkolásából és feldarabolásából, akkor figyeljük meg, hogy emiatt ki lesz szegényebb, és ki lesz gazdagabb, illetve, hogy milyen kapcsolata volt akár Hásozsinak és Erdogánnak, a hercegnek, a gyilkosoknak/megbízóiknak az ügyből profitálókkal? Ha a herceg tudott a gyilkosság előkészítéséről, akkor miért kellett egy hét, hogy kitaláljon egy elfogadható nyilatkozatot? Ha nem tudott a dologról, akkor miért nem ítelte el a tettet első értesülésre? Várta, hogy Erdogan meggondolja magát és „sztornó, nem is történt semmi” formán folytassa az ügyben tett nyilatkozatait? Az elkövetőket jó sokszor kihallgathatták azóta, miért nem tárják a nyilvánosság elé, hogy mit vallottak, ha már ilyen nagyon nyitottan kezdődött ez az ügy? Az őszinteségben szenvedő Erdogán miért nem mutatja meg, hadd lássuk a felvételeit!? Hásozsi ruhái megkerültek, megörökölte az egyik elkövető, de ország világ keresi Dzsámál Hásozsit! Hol az istókban van a holttest? Úgy elrejtették, hogy a világ nagyhatalmai a rendelkezésükre álló eszköztár és emberanyag nem elég hozzá, hogy megtalálják...?
