Interjú André Ferenccel a magyar költészet napjához kapcsolódva

Létezik a mondás, miszerint a legjobb történetek nem salátaevéssel kezdődnek. Ha ezzel párhuzamosan lenne olyan szállóige, hogy a legjobb beszélgetések nem koffeinmentes kávé mellett zajlanak, akkor André Ferenccel igazán könnyű lenne rácáfolni. A csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsváron élő, de folyamatosan úton levő – induló és megérkező – költő, slammer, irodalomszervező, műfordító és szerkesztő második verseskötete, a kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról éppen beszélgetésünk napjaiban hagyta el a nyomdát, azóta pedig már magyarországi és erdélyi könyvesboltok polcain is felbukkant. A magyar költészet napjához kapcsolódva változásokról, állandóságokról, alkotói folyamatokról és mélyrepülésekről is szó esett a koffeinmentes kávék felett.