A püspök hite és kiállása ma is példaként áll az emberek előtt
Az emlékév kapcsán körlevelében Kovács Gergely érsek úgy fogalmazott, „ez a különleges esztendő lehetőséget ad arra, hogy mindannyian újra felfedezzük, és követendő példaként állítsuk életünkbe Áron püspök szellemiségét és tanítását, különös figyelmet fordítva arra, hogy a fiatal generációk is megértsék Áron püspök jelentőségét, és erőforrásként, »világító jelként« tekintsenek az ő életére és tanítására”.
Az érsek ismertette, 2024. december 18-án Ferenc pápa jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri, hogy Márton Áron az életszentséget hősies fokon gyakorolta. Ennek révén megkapta a tiszteletreméltó címet. Hozzátette, ez nemcsak személyes életének hitelességét igazolja, hanem egész főegyházmegyénk számára megerősítés és bátorítás.
A kolozsvári sajtótájékoztatón jelen volt Bőjte Csongor segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója, Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója, Kerekes László segédpüspök, valamint Szabó Ödön parlamenti képviselő.
Kovács Gergely videóüzenetben szólt a sajtó képviselőihez, és köszönetét fejezte ki a szolgálatukért, hangsúlyozva, hogy munkájuk nem csupán információközlés, hanem közszolgálat. „Az önök munkája hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban megértsék egymást, és hogy a remény, az igazság és a közösség hangja is megszólaljon a mindennapok zajában. Ezért szeretném kifejezetten hangsúlyozni, szolgálatuk értékes, szükséges és felelősségteljes hivatás” – fogalmazott Kovács Gergely, hozzátéve, hogy fiatalkorában Márton Áron püspök is végzett sajtómunkát, lapot szerkesztett és rendszeresen publikált.
Kerekes László segédpüspök elmondta, az emlékév nem egyszerű tematikus év vagy figyelemfelkeltő kampány, hanem annak a tudatosítása, hogy Márton Áron élete és tanítása ma is érvényes. Úgy véli, a püspök személye nem letűnt történelmi alak, hanem olyan lelkipásztor, aki hősies fokon gyakorolta a szeretetet, és akinek prédikációi és körlevelei ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak. Kerekes László kiemelte, a fiatalok számára is élő példaként kell bemutatni Márton Áront, nem csupán úgy, mint követendő példaképet, hanem mint világító jelet, akinek a közbenjárásában a hívek ma is bíznak.
Az emlékév kezdeményezéséről Szabó Ödön számolt be, aki elmondta, a parlamentben az elmúlt évtizedben több olyan kezdeményezés is született, amely egy-egy történelmi, kulturális vagy egyházi személynek szentelt emlékévet. Az RMDSZ-frakció részéről egyértelmű volt a döntés: Márton Áron személye alkalmas erre. Ismertette, a kezdeményezés folyamata jelenleg a felénél tart: a szenátus már elfogadta, a továbbiakban a képviselőházi szavazás, valamint az államelnöki kihirdetés van hátra.
Az emlékév tervezett programjairól Lázár Csilla számolt be, elmondta, augusztus végére háromnyelvű honlapot terveznek, amely hiteles, részletes információkkal és a Gyulafehérvári Érseki Levéltár fotóanyagával mutatja be Márton Áron életét. Emellett rövid animációs film készül, interaktív vándortárlatot is terveznek bemutatni, amely főként a fiataloknak szól.
A progamkavalkádban kiemelt figyelmet szentelnek az augusztus 29-én tartandó, tizenötödik alkalommal megszervezett csíkszentdomokosi Márton Áron-konferenciának. Emellett médiatábor, román–magyar történészkonferencia, valamint papok számára szervezett zarándoklatot is terveznek.
Lázár Csilla elmondta, amennyiben a parlament elfogadja a törvénytervezetet, további eseményeket is megvalósítanak. A múzeumigazgató továbbá felhívta a figyelmet Márton Áron román nyelvű beszédgyűjteményére, valamint arra, hogy kiemelten fontos lenne további, román nyelven megjelenő kötetek kiadása.
A sajtótájékoztató végén a felszólalók azt hangsúlyozták, milyen jelentős lépés a Márton Áron-emlékév meghirdetése. Ennek kapcsán Lázár Csilla személyes történetet osztott meg, elmondta: igazán akkor érezte át, mekkora horderejű kezdeményezésről van szó, amikor a közösségi oldalukon először hírt adtak róla. Az egyik felvidéki barátja ugyanis kétkedve reagált, úgy fogalmazott, „teljesen ki van zárva, hogy a román parlament elfogadja a törvénytervezetet”. Lázár Csilla hozzátette, a szlovákiai magyar közösség tapasztalatai, a Beneš-dekrétumok „árnyéka” érthetővé teszi ezt a pesszimizmust. Éppen ezért – fogalmazott – ebben az összehasonlításban még inkább felértékelődik, hogy Romániában a Márton Áron-emlékév kezdeményezése valódi eséllyel halad előre, és a magyar közösség helyzete nem ott tart, ahol jelenleg a szlovákiai magyar kisebbségé.
