Mire, és mennyit költ egy háztartás az Európai Unióban?
BÖNDI ORSOLYA
A 2018-as adatok alapján készült statisztika eredményei szerint az Európai Unió (EU) államai közül Romániában költenek a lakosok a legkevesebbet vendéglői szolgáltatásokra – olvashatjuk az Eurostat statisztikai hivatal honlapján közzétett cikkben. Az írországi 14,4%-os és az európai 7%-os átlaghoz képest Romániában a háztartási költségek mindössze 1,9%-át teszi ki a vendéglői étkezésekre, vendéglátói szolgáltatásokra (étterem, kávézó, stb.) szánt összeg. Mi több, az erre a célra elköltött összeg 2008 óta 2,9%-ról egy egész százalékponttal csökkent az országban, a fentebb említett 1,9%-ra. Európai szinten ez a legnagyobb csökkenés, Romániát Spanyolország (0,8 százalékpont), Szlovákia (0,5), majd az Egyesült Királyság (0,2) követi. Ehhez képest többen vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat Máltában (2008 óta 8,2%-ról 12,6%-ra növekedett), Írországban (2,9 százalékpont) és Magyarországon (2,5).
A vendéglátói szolgáltatásokra vonatkozó eredmény csak egy morzsányi a teljes kutatásból, amely kiterjed a háztartások teljes költségvetésére. Az Eurostat kutatási módszerében különböző kategóriákat alakítottak ki a költségek osztályozása érdekében: lakhatási költségek (víz, gáz, áram, stb.), közlekedés, élelem és alkoholmentes italok, szabadidős tevékenységek, kultúra, kommunikáció – és még sorolhatnánk.
A kutatás alapját a fogyasztási kiadások fogalma képezi – ez azt az összeget jelöli, amit a lakosok javakra, szolgáltatásokra költenek szükségleteik és igényeik kielégítése érdekében. Egy háztartás jólétét a javakhoz, illetve szolgáltatásokhoz való hozzáférés fejezi ki – magyarázza a kutatás. Minél többet fogyaszthatnak, annál magasabb a gazdasági jólét szintje, de ez nem feltétlenül jelent lineáris összefüggést a kettő között. Ezzel azt szeretnék hangsúlyozni a kutatásban, hogy a fogyasztási kiadások mérése egyben a gazdasági jólét felmérését jelentheti.
A honlapon közzétett interaktív diagram segítségével könnyen megtudhattuk, hogy Románia más kategóriákban is sereghajtó, ugyanis a háztartási költségek csupán 0,5%-át képezik a biztosításokra elköltött összegek – a listát Hollandia vezeti 5,3%-kal. A 2,6%-os európai átlag alatt helyezkedik el Magyarország is, ugyanis a lista aljához áll közelebb, 1,2%-kal.
Az Eurostat adatai alapján elkészített ország-ranglista szerint több olyan kategória van, amelyben Románia a sor végén kullog, például ruházati cikkek esetében hátulról a harmadik (3,5%); ebben a kategóriában Magyarországgal (3,7%) együtt ismét az európai 4,7%-os átlag alatt vagyunk, míg Észtországban (6,2%) költenek erre a legtöbbet. Lakberendezési cikkek esetében 4,6%-kal hátulról az ötödik helyen tartózkodik Románia; ennél alig egy leheletnyivel költenek többet Magyarországon, ahol ez az érték 4,9% – de még mindig az európai 5,4%-os átlag alatt marad mindkét ország, a listát ezúttal Litvánia (7,1%) vezeti. Járművek (autó, motorbicikli, bicikli, stb.) vásárlása szempontjából a negyedik (2%) helyet foglaljuk el a lista aljától számítva, Magyarországgal (3,3%) egyetemben szintén az uniós átlag alatt vagyunk, miközben Portugália 4,9%-kal van az első helyen.
Ugyanakkor akad olyan kategória is, amelyben Románia az elsők között szerepel – de ennek nem biztos, hogy örülnünk kell: a háztartási költségek 4,1%-kát költjük kommunikációs szolgáltatásokra (második hely), és ebben az esetben Magyarország (3,3%) is az európai átlag (2,3%) fölött szerepel a listán, az ötödik helyen. A közlekedési szolgáltatásokra (busz, vonat, stb.) költött pénz kategóriájában a negyedik helyen vagyunk 3,3%-kal, a 2,6%-os európai átlag fölött – viszont ez alkalommal Magyarország 1,7%-kal az átlag alatt helyezkedik el a listán. A kivétel kedvéért pedig, az imént említett kategóriákban ezúttal Luxemburg a sereghajtó.
Az Eurostat egy másik adatbázisa összegzi a közlekedésre (üzemanyag, járművek karbantartásához szükséges eszközök, stb.) és a közlekedési szolgáltatásokra költött összegek arányát, az adatállomány szerint ez egy átlagos háztartásban a költségek 13,2%-kát teszi ki. Ez egyébként értékben több mint 1,1 billió eurót jelent, vagyis az EU bruttó hazai össztermékének 7,2%-át. A lakhatási költségek (24%) után a közlekedésre költ a legtöbbet egy átlagos európai háztartás, amelyeket az élelmiszerekre és italokra szánt kiadások követnek (12,1%). Legtöbbet Szlovéniában (16,9%), legkevesebbet pedig Szlovákiában (6,6%) költöttek közlekedésre – és Románia ismét hátulról a negyedik helyet foglalja el 11,2%-kal, míg Magyarország 13,7%-kal az európai átlag fölött van.
Az Eurostat közleménye szerint a háztartások közlekedési költségei csökkentek vagy stabilak maradtak a legtöbb tagállamban. Tíz év alatt a legnagyobb csökkenést Romániában lehetett észlelni, ahol 15,1%-ról 11,2%-ra, azaz 3,9 százalékpontot esett az átlag.
Miután utolsó helyen szerepelünk a vendéglői étkezések tekintetében, nem meglepő az a tény, hogy európai szinten Romániában költenek a legtöbbet élelmiszerekre: ez a háztartási költségek 26,4%-át teszi ki. Élelmiszerre Angliában költenek a legkevesebbet (6,9%), az európai átlag pedig 11%. Romániához hasonlóan, Magyarország is az európai átlag fölötti értékkel rendelkezik, az élelmiszerekre fordított összeg a háztartási költségek 15,5%-át képezi.
Sajnos, ha belenézünk a helyi média cikkeibe, vagy körülnézünk a közvetlen szomszédságunkban, akár a saját családunkban is, a statisztika tükörképét láthatjuk: keveset költünk ruhákra, lakberendezési cikkekre, vendéglőzésre, meglévő javainak biztosítására, míg a jövedelmünk nagy része élelmiszerekre és a lakhatási költségekre megy el. Ha a statisztika a háztartások jólétét mérte fel, akkor sokatmondó, hogy milyen kategóriákban vagyunk az első, illetve az utolsók az országok között, következésképpen sokszor csak a legszükségesebb dolgokra költünk, a többire már alig-alig jut.
