Az avatóünnepségen Tánczos Barna, az ügyvivő kormány miniszterelnök-helyettese, mezőgazdasági minisztere elmondta: a vár újjáépítésével húszéves munka fejeződik be. „Ahogy a vár újjáépült romjaiból, úgy a gyimesi csángó közösség is magára talált, újjáépítette a jelenét és a jövőjét is” - fogalmazott.
Az RMDSZ politikusa felidézte: míg a korábbi román elöljárók nem nézték jó szemmel a magyar turisták érkezését a településre, jelenleg jó az együttműködés az RMDSZ polgármestere és a moldvai megye vezetése között. Azt kívánta, hogy „ezek a hidak erősek és biztonságosak legyenek a magyarok és románok között”, mivel közösen építik a jövőt a közösség számára.
Tánczos Barna rámutatott: az évek során a gyimesi csángókban olyan közösséget ismert meg, amelyhez foghatót nehéz találni a Kárpát-medencében. „Az Istenbe vetett hitük, a kitartó munkájuk, az elkötelezettségük, a talpra állási készségük annyira erős a gyimesi csángóknak, hogy székely, magyar példát vehet róluk” – fogalmazott.
Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter kiemelte: a gyimesbükki vár a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe. A vár évszázadok alatt „átélt és túlélt, épült és hanyatlott”, és történetébe mostani lakói írnak új fejezetet – jegyezte meg.
„Ez a hely határ volt földrajzi értelemben, de még inkább lelki és közösségi értelemben. Itt húzódott egykor az ezeréves határ, itt találkozott kelet és nyugat, itt kellett helytállni, megmaradni és újra meg újra bizonyítani, hogy egy közösség ereje nem a falak vastagságában, hanem az emberek hitében és kitartásában rejlik” – fogalmazott Cseke Attila. Rámutatott: a beruházás megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy érdemes szülőföldjükön maradni, tervezni és jövőt építeni.
Oltean Péter polgármester felidézte, hogy a várat 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem parancsára építették. A múlt században pusztulni kezdett, csak a romjai maradtak. 2008-ban egyre többen vallották azt, hogy újjá kell építeni.
A projekt az után kapott lendületet, hogy a pécsi levéltárban megtalálták az eredeti terveket, de az építkezést hosszú akadályoztatás előzte meg. A támogatási szerződést 2022-ben írták alá a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztériumhoz tartozó Országos Beruházási Társasággal (CNI), és elkezdődött az építkezés.
„A vár immár nemcsak áll, hanem munkahelyeket is teremt” – mutatott rá Cseke Attila, hozzátéve, hogy az ipar nélküli térségben a turizmustól remélik a gazdasági fellendülést.
Közölte: a beruházás értéke 7,7 milió lej, ebből 750 ezer lejt a helyi önkormányzat állt, illetve magánadományokból is összegyűlt 250 ezer lej, amit területrendezésre fordítottak. Cseke Attila cáfolta, hogy a felújítást az Orbán-kormány is támogatta volna. Az Orbán-kabinet a vártörténeti kiállítás és honlap létrehozására adott pénzt – mondta az ügyvivő miniszter.
Deáky András ötletgazda, nyugalmazott iskolaigazgató azt elevenítette fel, hogy miként lett Gyimesbükkből „zarándokhely” azáltal, hogy 2008-ban felújították a vasúti őrhelyet, és befutott a magyar állami címeres mozdony. Az akkori avatóünnepségen 40 ezer ember jelent meg – emlékeztetett. Kiemelte: az első gyimesbükki csoda az őrház, a második a vár újjáépítése volt.
Dolhai István csíkszeredai főkonzul ünnepi beszédében Gyimesbükköt „szellemi és lelki találkozási pontnak” nevezte, és azt kívánta, hogy a vár „lelki tartóoszlop” legyen, a béke, a méltóság és az örökös megújulás jelképe.
Andreea Negru Bákó megyei prefektus azt hangsúlyozta, hogy az épített örökség megmentése az oktatásba és turizmusba való befektetés is. Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke a magyarok és románok közötti békés együttélést, a csángóföldi magyar elöljárókkal való jó kapcsolatot emelte ki. Falak helyet erős közösségeket kell építeni – nyomatékosította a helyi elöljáró.
Az épületre Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondott áldást. Az emelkedett hangulatot a helyi Dani Gergely Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus és a Csíkszentimrei Fúvószenekar műsora tette ünnepélyesebbé.
A vár az eredeti tervek szerint, korhű építőanyagokból épült újjá. Alsó szintjén kiállítóterem, az emeleten kávézó és panorámás terasz található. Az interaktív kiállítás az alapítástól az újjáépítésig mutatja be a vár történetét, háromnyelvű honlap is tartozik hozzá (https://cetateaghimes.ro).
A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták.
