Párizs és Prága lázad, mi belefáradva fejet hajtunk
Kezdetnek tisztázzuk: a születéskor várható élettartam azt mutatja, hány évig élhetnek az adott esztendőben világra jött újszülöttek, ha térségükben a születésük évében jellemző életkörülmények változatlanul fennállnak egész életük alatt. A 65 évesek várható élettartama hasonlóképpen: az adott esztendőben 65 éves emberek még hány évet élhetnek, ha az életfeltételeik változatlanok maradnak. Az Eurostat márciusi statisztikái minden vonatkozásban érdekes és nyugtalanítóan bosszantó adatokkal szolgálnak.
Több mint egy évvel 80,1 esztendőre csökkent a születéskor várható élettartam az Európai Unióban 2021-ben, valószínűleg az elhalálozási aránynak a koronavírusjárvány által kiváltott hirtelen ugrásszerű növekedése miatt: 2019-ben 81,3, 2020-ban 80,4 év volt az európai átlag. A nők (82,9) továbbra is hosszabb életben reménykedhetnek, mint a férfiak (77,2 év). 2002 óta, amikor először vált elérhetővé minden uniós tagállam esetében ez az adat, 2,5 évvel nőtt a várható élettartam, a férfiak esetében majdnem 3, a nőkében 2 évvel.
A legtöbbet a spanyolok élnek (83,3 év), a svédek (83,1 év), a luxembourgiak és az olaszok (82,7 év), a legkevesebbet a bolgárok (71,4 év) és nem meglepően a románok (72,8 év). Országokon belül is jelentős eltérések vannak a különféle vidékek között, Spanyolországban például 85,4 évet élnek a madridiak, Navarra lakosai 84,8 évet, a finn Aland szigetekiek pedig 84,6-ot. A leghosszabb várható élettartamra számítható európai régiók tízes toplistájában további spanyol (Kasztília, Leon), baszkföldi, francia területeket találunk és az olasz Bolzanót.
A legrövidebb várható élettartam bolgár területekre jellemző (69,7–71,2 év), de alig szűk egy évvel nagyobb Románia északkeleti (72) és délkeleti (72,1) részén (Moldva, illetve Havasalföld keleti része Dobrudzsáig), és ugyanennyi többek közt Észak-Magyarországon is.
Szabadság és bőség ide vagy oda, valamit csak nem csinálunk jól a hazai társadalomban, közéletben és az azt alakító döntéshozatalban, hiszen akik 2021-ben születtek, azok rövidebb életben reménykedhetnek, mint azok, akik akkor már betöltötték a 65-öt – amennyiben a 2021-es körülmények változatlanok maradnak életük végéig. A 2021-es születésűeknél 72,8 év (férfiaknál 69,2, nőknél 76,6) a várható élettartam, míg a 2021-ben 65 éveseknél 79,6 (férfiaknál 77,5, nőknél 81,4), vagyis majdnem hét esztendővel több.
Amire a statisztika már nem tér ki: a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár összefüggései… Korhatáros nyugdíjazásuk után a hazai férfiak átlagosan 12 évet élnek még, a 2021-es születésűek pedig csupán négyet fognak, feltéve, hogy a jelenleg 65 éves hazai nyugdíjkorhatárt nem tolják ki még jobban. Ezzel szemben azok a francia férfiak, akik 2021-ben 65 évesek (és már három éve nyugdíjasok) voltak, a statisztika szerint 84,2 éves korukig élhetnek, ebből több mint 22 évet nyugdíjasként, akik pedig 2021-ben születtek, átlagosan több mint 15 nyugdíjas évre számíthatnak. Franciaország mégis két hónapja kitartóan tiltakozik, milliók vonulnak utcára a jelenleg 62 éves nyugdíjkorhatár 64-re emelése miatt – egyik legerősebb érvük, hogy a legszerényebben élő francia férfiak negyede a 62 éves korhatár mellett sem éri meg a nyugdíjazását.
Az elmúlt héten már Prágában is tüntetések voltak a nyugdíjkorhatár 68 évre emelésének szándéka miatt: ha bevezetnék, a 2021-ben született fiúknak csupán hat nyugdíjas évük lenne. Tény, hogy egyre többet élünk, a munkaerőpiacról kieső nyugdíjasok pedig – hangozzék ez bármily mellbevágóan is – a jelenlegi konstrukcióban jelentős terhet rónak a gazdaságra, Emanuel Macron francia elnök is a nyugdíjrendszer összeomlásával magyarázkodik. Előbb-utóbb valamit tenni kell, és a legegyszerűbb megoldásnak sajnos a nyugdíjkorhatár kitolása tűnik mindaddig, amíg valaki elő nem áll egy zseniális ötlettel. Méltányos talán mégis az lenne, hogy az egységes szabályozást célzó (de annak megvalósításától távol álló) Európai Unióban az életkörülményeket és a várható élettartamot is figyelembe vegyék a reformintézkedések megrajzolásakor.
Persze az is lehet, hogy a következő évtizedekben megfejtik az örökélet titkát, és akkor teljesen más örömök és gondok közt őrlődik majd az emberiség.
