Több szempontból is különleges a kiírás
A koronavírus-járvány miatt a 11 rendező városban különböző korlátozások lesznek érvényben, a házigazdák közül egyedül Budapest vállalta a telt házas mérkőzések rendezését – ez 67 215 nézőt jelent –, de védettségi igazolványhoz köti a szurkolók részvételét. A másik tíz stadionban korlátozták a beengedhető drukkerek számát, van, ahol félházat engedélyeztek, a legtöbb esetben azonban a stadionok kapacitásának csak 25–33%-ára engednek be nézőket.
Budapest és Bukarest egyaránt három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő házigazdája lesz. A nettó 150 milliárd forintból megvalósult Puskás Aréna a kontinensviadal „legfiatalabb” stadionja, ugyanis 2017-ben kezdték építeni, majd 2019 novemberében adták át. A bukaresti Nemzeti Aréna befogadóképessége 55 600 néző, s az UEFA-nak tett ígéret értelmében ennek legalább 25 százalékára (13 000) engednek be nézőket a járványhelyzet függvényében.
Videóbíró is segíti Kovács Istvánt
A labdarúgó-Európa-bajnokságok történetében először videóbíró (VAR) is segíti majd a kontinensviadalon közreműködő 19 játékvezetőt.Az európai szövetség (UEFA) vezető testülete 2018 szeptemberében döntött arról, hogy bevezeti a VAR-t az Eb-n, így a 2016-ban már alkalmazott gólvonal-technológia után újabb technikai eszköz áll a játékvezetők rendelkezésére, hogy kulcsszituációban jó döntést hozzanak. A VAR használatával viszont nem lesznek alapvonali asszisztensek, mint az előző két Eb-n.
Azonban nem csak a Bajnokok Ligájában már évek óta használt VAR alkalmazása jelent újítást. A tavaly februári megállapodásnak köszönhetően az idei Eb-n lesz egy dél-amerikai trió is, amelyet az argentin Fernando Rapallini vezet. Szintén történelmi, hogy a francia Stephanie Frappart bekerült a 12 fős kiegészítő személyzet tagjai közé, azaz negyedik játékvezetőként vagy tartalék asszisztensként szerepel majd a nyári Eb-n, így először lesz nő a közreműködő bírók között.
Az UEFA még április 21-én jelölte ki az Eb-n közreműködő 19 játékvezetőt és csapatukat, 2004 óta először nem lesz köztük magyar – Kassai Viktor 2008-ban negyedik játékvezetőként, az előző két alkalommal pedig bíróként volt résztvevője az Eb-nek. Illetve mégis lesz magyar, ám az ő beválogatását a román sport fogja sikerként elkönyvelni: az egyik játékvezető nem más, mint a nagykárolyi Kovács István. A 19 játékvezető között van továbbá az aradi Ovidiu Alin Haţegan is.
A németek állnak a rangsorok élén
A legtöbbször – egyaránt három alkalommal – Németország (NSZK) és Spanyolország hódította el a trófeát, Franciaország kétszer ünnepelhetett végső sikert. Ugyanez a három válogatott, a fenti sorrendben vezeti a labdarúgó-Európa-bajnokságok összesített táblázatát is Olaszország, Portugália Hollandia előtt; ebben a rangsorban Magyarország a 21. – a három részvétele során nyolc mérkőzést játszott, ebből ugyanannyi pontot szerzett: 2 győzelem, 2 döntetlen és 8 vereség a mérlege; 11 gólt lőtt és 14-et kapott. Az ötszörös résztvevő román válogatott csak rosszabb gólaránnyal (10–21) szorult a magyarok mögé, azaz a 22. helyre, ám 16 mérkőzésen csak egyszer győzött, öt döntetlen és tíz vereség mellett.
Németország egyébként sorozatban tizenharmadik alkalommal jutott ki a labdarúgó-Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét az oroszok/Szovjetunió (12 alkalom) és a spanyolok előtt (11); Magyarország 1964, 1972 és 2016 után negyedszer résztvevő, Romániának ez lett volna a hatodik részvétele (az 1984-es, 1996-os, 2000-es, 2008-as, 2016-os tornákat pipálta ki). A mostani tornán két újonc szerepel majd Finnország és Észak-Macedónia révén.
Az Eb-k történetében eddig egyszer fordult elő címvédés, ezt a bravúrt Spanyolország csapata hajtotta végre 2012-ben.
Meccsrekorderek, gólkirályok
Áttérve a játékosokra, közöttük több szempontból is kiemelkedik a címvédő portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo: egyrészt 21 mérkőzéssel vezet a kontinensviadalok örökranglistáján – a Juventus 36 éves sztárja most tovább javíthatja saját csúcsát –, de az Eb-k góllövőlistáját is ő vezeti kilenc góllal, holtversenyben a francia Michel Platinivel. Cr. Ronaldónak ez lesz az ötödik Eb-je, ami újabb rekord: a futballtörténelemben Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz, 2000-ben és 2016-ban még, illetve már csak a kispadot koptatta. Összesen tizenhét olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, ám közülük csak Ronaldo aktív, így egyetlen pályára lépéssel is új rekordot állíthat fel az idei Eb-n.
A gólokra visszatérve érdemes még megjegyezni, hogy míg Cr. Ronaldo négy Eb-n gyűjtött kilenc találatot (2012-ben 3 góllal volt társgólkirály), addig Platini egyetlen tornán, az 1984-esen lőtte az összest. Az aktív játékosok közül Antoine Griezmann – 6 góllal volt a 2016-os gólkirály – van még közel a két listavezetőhöz, így ő is utolérheti, vagy akár meg is előzheti az élen álló duót. Cr. Ronaldo és Griezmann ugyanakkor azzal is sporttörténelmet írhat, hogy gólkirály lesz: eddig egyetlen játékos sem tudott kétszer gólkirály lenni az Eb-k történetében.
34 milliót ér a végső győzelem
A kiírás győztese nemcsak a serleggel lesz gazdagabb, hiszen a verseny komoly eurómilliókért is zajlik: a végső győztes akár 34 millió eurót vihet haza.
A bajnok majd a Henri Delaunay-kupát emelheti magasba. A vándorserleget 30 700 euróért még a 2008-as tornára készítette a londoni Asprey ékszerészet. Talapzata ezüstből készült, magassága 60 centiméter, tömege 8 kilogramm. A kupa névadója, Henri Delaunay a francia szövetség titkára volt, ő javasolta az Eb megrendezését már 1927-ben. Végleges döntés az Eb kiírásáról 1957-ben, az UEFA kongresszusán született, ezt azonban Delaunay már nem élte meg, két évvel korábban elhunyt.
A válogatottak már a részvételért is 9,25 millió eurót kapnak, a csoportmérkőzéseken a győzelemért további másfél millió, döntetlenért pedig 750 ezer euró jár. A nyolcaddöntő résztvevői további 2 millió eurót, a negyeddöntőbe jutó csapatok pedig újabb 3,25 milliót kapnak. A legjobb négy közé jutást 5 millió euróval honorálják, a finálé vesztese 7 millió euróval vigasztalódhat, míg az Európa-bajnok jutalma 10 millió euró.
A kontinensviadalon összesen 371 millió eurót osztanak szét a négy évvel ezelőtti 301 millióval szemben.
