A szentek az irgalmasságot gyakorolták embertársaikkal szemben, a szolgáló szeretetet. Ne feledjük, hogy Jézus boldognak nyilvánította az irgalmasokat, a lelketlenséget pedig felrótta. A szentek mindig a békesség útján jártak a türelem és jóakarat vezérelte őket, nem az erőszakoskodó hatalmaskodás. Békeszeretetük és jóságuk tette őket Isten gyermekeivé. Így a legszorosabb kapcsolatba jutottak Istennel, a béke, öröm és boldogság mindekori forrásával, amelyekre megpróbáltatásoktól terhes napjainkban hangsúlyozottan szükségünk van.
A keresztség által mi is Isten gyermekei vagyunk. A keresztségben ugyan megkaptuk istengyermekségünk csíráját, amit azonban ki kell fejlesztenünk. Tehát egyre inkább Isten gyermekeivé kell válnunk lelkületben és magatartásformánkban egyaránt: alázatosság, szegénység, szelídség, békességszerzés, segítőkészség által. Röviden ez Mindenszentek főünnepének útmutató felhívása hozzánk.
A Szentírásban Jézus a mai világ önzésével, kapzsiságával, élvezetvágyával és hatalmaskodásával szemben azokat hirdeti boldogoknak, akik ösztöneiket legyőzve a lelki értékeket keresik. Példájukat követve nekünk is készek kell lennünk akár üldözést szenvedni az igazságért és az egyre gyakoribb támadásnak kitett keresztény hitünkért. Boldogságunk útja legyen egyben a tiszta szív útja, amely nemcsak erkölcsi fegyelmet, hanem őszinteséget, egyenességet, becsületességet és nem utolsósorban a rosszért jóval fizető krisztusi jóságot feltételez.
Holnap Halottak napja. Ilyenkor kimegyünk a temetőbe sírt takarítani, díszíteni, gyertyát, mécsest gyújtani, emlékezni és mindenekelőtt imádkozni. Ez a nap a hívő keresztények számára többet jelent a megemlékezésnél és a sírhelyeknél.
Halottak napjának születési ideje a 998. esztendő, amikor Odilo clunyi bencés apát valamennyi neki alárendelt kolostornak előírta, hogy november 2-án megemlékezést tartsanak minden elhunyról. Ez hamarosan példaértékű lett az egész nyugati egyház számára. A 15. századtól – valenciai domonkosok nyomán – fennálló kiváltság, hogy ezen az emléknapon minden pap három szentmisét mutathat be. Azonban csak egyért szabad stipendiumot (a mise elvégzési díja) elfogadni, a másodikat az összes megholtért, a harmadikat pedig a pápa szándékára kell mondania. Ezt XV. Benedek pápa 1915-ben kiterjesztette az egész Egyházra.
XVI. Benedek visszavonult pápa így határozta meg a halál fogalmát, mint „Isten kezeibe történő visszahullás. Világunk a félelem világa: félelem az elhagyatottságtól és a szegénységtől, félelem a betegségtől és a szenvedéstől, félelem a magánytól, félelem a haláltól. Átfogó biztosítási rendszert alakítottunk ki, jó, hogy ez létezik. De tudjuk, hogy a mélységes szenvedés idején, a halál végső magányának pillanatában nincs olyan biztosítási forma, ami képes lenne minket megvédeni. Az egyetlen érvényes biztonság azokban a pillanatokban az, ami hozzánk az Úrtól árad, aki bátorít bennünket: »Ne féljetek, mindig veletek vagyok!« Ez azt jelenti, hogy eleshetünk, de legvégül az Isten kezeibe hullunk és Isten kezei jó kezek.”
Halottak napja valamennyi elhunyt ember emléknapja. Azoké is, akik még a tisztítóhelyen vannak, hogy megszabaduljanak a földi bűneiktől. Imádkozzunk értük kitartóan, hogy minél hamarabb ők is bejuthassanak Isten boldog országába. Aki november 1-8 között felkeresi a templomot, kápolnát vagy a temetőt, egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet elimádkozik, teljes búcsút nyerhet a halottak javára. Részleges búcsút pedig bármikor az év folyamán, ha meglátogatjuk a temetőt és imádkozunk a halottakért.
Borítókép: Fra Angelico – Mindenszentek (brit Nemzeti Képtár) / wikipedia
