Mitől egyedi Erdély mesés települése, amelyet az országban első számú úti célként javasolnak
A vidám, több száz éves téltemető szertartást változatlan formában igyekeznek megtartani a torockóiak, és ez így is van rendjén. Ugyanakkor – mivel tudatosult bennük, hogy a farsangtemetés mágnesként vonzza ugyan a turistákat, de a néhány órás látvány önmagában nem elég ahhoz, hogy helyben tartsa a nagyszámú látogatót – néhány más, színvonalas és egyúttal szórakoztató programot is szerveztek a két nap alatt, több intézmény közreműködésével.
A farsangtemetés előtti estén, pénteken, a Duna-házban Esterházy János – Isten szolgája címmel vándorkiállítást és előadást tartottak a volt Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusáról.
A különleges kiállítás tizenkét tablóképen idézte fel a 120 éve született, a magyar kisebbségi jogokért bátran kiálló politikus életútját, munkásságát, akinek boldoggá avatása folyamatban van. A tárlat a tápiógyörgyei Torockó Baráti Társaság és a nagymegyeri 23. sz. Arany János cserkészcsapat jóvoltából érkezett meg. Az információkban gazdag előadást Baucsek Csaba történész, tudományos kutató, cserkészvezető (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség) tartotta, közreműködött Czira Sára tápiógyörgyei népdalénekes.
Az ünnepélyes kiállításmegnyitón már a szombati farsangtemetésre való hangolódás is megtörtént Lassel Ágnes, a Torockói Néprajzi Múzeum igazgatójának élménybeszámolójával.
Maszkkészítés a kézműves foglalkozáson
A Duna-ház szombat reggel is kitárta kapuit az érdeklődők előtt. Először inspirált válogatást kínált a közmédia legnépszerűbb mesefilmjeiből, majd A brémai muzsikusok című játékos zenés-mesés gyerekműsorral és kézműves foglalkozással várta a család minden tagját, amelyen stílszerű állatmaszkokat lehetett készíteni. A menet indulása előtt a farsangtemetést és a térség nevezetességeit bemutató ismeretterjesztő filmeket is megnézhettek az érdeklődők. A jó hangulatú foglalkozások vezetői Zámborszky Eszter mesemondó, pedagógus és Kondrát Abigél népzenész voltak.
A hagyományos farsangi felvonulásra, a többéves szokás szerint, 14 órától került sor. Miután a díszes farsangi menet végigjárta a falu utcáit, a Kriza János Művelődési Házban kulturális programra került sor. Elsőként a Torockói Fúvószenekar lépett fel, őket a helyi Szilas Néptánccsoport és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág nevű néptánccsoportja követte, legvégül pedig György Botond stand-up comedyje kapott vastapsot a nagyszámú közönségtől.
A kultúrotthonban mindkét este táncmulatságra is sor került: pénteken farsangi buli volt DJ Miske és DJ Földi jóvoltából, akik szombaton is felléptek a kisteremben, miközben a nagyteremben a felnőtt korosztály farsangi bálja zajlott, amelyen a közkedvelt magyarlapádi Kéknefelejcs együttes vendégszerepelt.
Elkezdik a torockószentgyörgyi várrom restaurálását
A Duna-ház családbarát programjaival párhuzamosan a polgármesteri hivatalban Deák-Székely Szilárd Levente, Torockó polgármestere és a meghívott szakemberek bemutatták a (320 éve lakatlan) torockószentgyörgyi vár megmaradt részeinek a felújítási programját, amelynek támogatási és kivitelezési szerződését is aláírták már a közelmúltban.
Torockó polgármesteri hivatala kialakította azt a szokást, hogy a farsangtemetés napján „számot ad” az elmúlt esztendő legfőbb megvalósításairól, illetve a közeljövőben sorra kerülő nagyobb projektekről. Ekképpen a jelen levő megyei és helyi politikai vezetők, az egyház és a civil szféra képviselői, és nem utolsósorban a magyarországi testvértelepülések delegációi folyamatos tájékoztatást kapnak a községben zajló eseményekről, fejlesztésekről. Torockónak összesen tizenegy testvértelepülése van, ebből kilenccel tartanak folyamatos kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy évente háromszor találkoznak, éspedig a farsangtemetés, a községnap és a mikulásjárás alkalmával. Az idén hét település volt jelen képviselői révén. Bevezetőjében Deák-Székely Szilárd polgármester utalt a három héttel korábban elnyert FIJET Románia-díjra, amely Torockót első helyre helyezi a felkeresésre javasolt turisztikai célpontok tízes listáján, és levetítette azt a kisfilmet, amelyet Bukarestben is bemutattak a díjátadón. A polgármester kiemelte: az elismerés mindannyiuk közös munkája, azé a kis közösségé, az 1015 lakosé.
Bakk Szabolcs lenyűgöző, légi drónfelvételekből készített rövidfilmjének a megtekintése után Deák-Székely Szilárd polgármester bejelentette: elérkezett az ideje annak, hogy hivatalosan is megnyitottnak tekintsék a torockószentgyörgyi vár felújításának folyamatát. Elmondta, hogy ez „Torockó község legambiciózusabb projektje, amely már 2021-ben elkezdődött a pályázatírással, 2022-ben aláírták a támogatási szerződést, 2023-ban pedig a munkálatok kivitelezési szerződését”.
A nagyszabású, 2,2 millió euró értékű terv részleteiről Bogdan Fodor főtervező és Bárdi Zoltán szerkezeti mérnök tartott tájékoztatót, hangsúlyozva, hogy igazi profikból álló csapat áll mögöttük.
Ágyúkkal bombázták szét a várat 1704-ben
A szakemberek kifejtették, a Torockószentgyörgyön megvalósuló projektnek három pillére van: a vár állagának megóvása, a Thoroczkay–Rudnyánszky-kúria felújítása és a várhoz vezető út infrastruktúrájának kialakítása egy bizonyos szakaszon.
A vetített képes tájékoztató a torockószentgyörgyi vár történetének részletes bemutatójával kezdődött. Bogdan Fodor bemutatta a vár 13. századi létrehozásának körülményeit, amelyet az Ákos nemzetségből származó Thoroczkay család építtetett és birtokolt évszázadokon keresztül, kisebb megszakításokkal. Felsorolták a várat ért nagyobb pusztításokat is, amelyek a 14. század eleji belháborúkban (Kán László erdélyi oligarcha idején), az 1514-es Dózsa-féle felkelés során következtek be, de olyan is volt, hogy a rokonság két ága egymás udvarházát ágyúzta. Végső pusztulása 1704-ben következett be, amikor Tiege osztrák császári generális csapatai ágyúkkal szétbombázták a várat. Az előadó megemlítette: a vár történetével elsőként Orbán Balázs foglalkozott A Székelyföld leírása című művében, az első fotót pedig a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, Veress Ferenc készítette róla, amely egyszersmind az Erdélyben készült első fényképek egyike.
Bogdan Fodor hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló rajz-, grafika- és fotóanyagból kiderül: a torockószentgyörgyi várrom sziluettje nem sokat változott a 18–19. század óta, 300 éve gyakorlatilag változatlan a vár képe. „Tehát nagyon jól konzerválódott romról van szó, de a vizsgálatokból kiderült, hogy vannak rajta olyan szerkezeti problémák – például a falazat nagy felületen és sok helyen hiányzik –, amelyek szerkezetileg meggyengíthetik a várat. Célunk konzerválni a vár mai képét, stabilizálni a teljes szerkezetet, majd ezt követően megközelíthetővé tenni a látogatók számára”. Az előadó levetített néhány, a cége által tervezett sikeres várromfelújítást, nemcsak az országból – például Sebesvár (Bologa) vára –, hanem külföldről is (Szlovákia, Anglia).
Mit láttak a toronyból egykor a Thoroczkayak
A szakemberek azt is elmagyarázták, hogy a kivitelezés során acélgerendákat és egyéb, kisebb fémszerkezeteket helyeznek el, amelyek nem csupán stabilizálják, hanem teljesen bejárhatóvá is teszik majd a várat. Két részen lelátókat építenek, így a várnak minden pontja elérhető és látható lesz. A turisták ugyanazt fogják látni fentről, a lakótoronyból, amit egykor a Thoroczkayak láthattak: csodálatos, párját ritkító panorámát. A továbbiakban bemutatták a projekt másik két komponensét is.
Az 1836-ban Thoroczkay Sándor által építtetett úgynevezett Thoroczkay–Rudnyánszky-kúria esetében is kellő óvatossággal végzik majd el a beavatkozásokat, lebontják a kommunizmusban hozzátoldott „parazita” épületrészeket, sőt visszaállítják majd a pincelejáró fölötti, időközben lebontott részt is. A felújított patinás épület, amelyet a diktatúra idején fogyatékos gyermekeket ellátó otthonként használtak, új funkciót kap majd: turisztikai információs pontként fog működni.
A projekt harmadik eleme annak az útnak a részleges felújítása, amely összeköti a kúriát a várral. A bemutatóból kiderült: egy parkolót is kialakítanak majd autók és biciklik számára, padokat helyeznek ki. Mindez nagyjából az első emelkedőnél lesz kiépítve, mert a cél az, hogy környezet- és tájvédelmi megfontolásból ne járművekkel, hanem gyalog közelítsék meg a turisták az idő vasfogával dacoló fennséges várromot.
Kérdésünkre Bogdan Fodor főtervező elmondta: a projekt az engedélyeztetési folyamat legvégső szakaszánál tart, így már tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok, a kivitelezés határideje 2025 októbere.
Az eseményen jelen levő Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: nagy dolgokat csak igazi összefogással lehet megvalósítani, és ez a projekt a legjobb példa erre, hiszen tucatnyi szakember, illetve a helyi önkormányzat és az unitárius egyház közreműködésére volt szükség ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Az alpolgármester értékelte, hogy az önkormányzat mostantól a Torockó község gyöngyszemei brand alatt promoválja a település értékeit, és a mostani eseményre a Fehér megyei RMDSZ támogatásával elkészült az első banner is.
„Szívből remélem, hogy a nagy ívű terv jobban összekovácsolja majd a község két településének, Torockónak és Torockószentgyörgynek a közösségét” – hangsúlyozta Lőrincz Helga.
Mi az, ami sajátosan torockói?
Mint említettük, a Székelykő alatt fekvő mesés falu elnyerte a FIJET Románia rangos elismerését, amelynek tízes listája alapján Torockót tekintik 2024-ben az ország első számú turisztikai célpontjának. Az esemény kapcsán a magyar és a román sajtóban is kellően népszerűsített cikkek általában a település csodálatos természeti fekvését, a szépen felújított hagyományos házakat, a népviseletet, valamint a kétszer felkelő napot említik csupán, holott ennél sokkal több kuriózum található itt. A farsangtemetés alkalmával tett látogatásunkkor mi is felállítottuk a magunk tízpontos listáját.
1. Torockó az ország egyetlen Europa Nostra díjas települése, amellyel 1999-ben tüntették ki a 38 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttesének kiváló helyreállításáért, de azóta sokkal több épület felújult már. A díjnyertes épületekre bronzplakett került. A gyönyörű, fehér házak alkotta egységes utcakép a 19. században alakult ki, ugyanis az 1870-es nagy tűzvész után mindenki kőházat épített. Az egyforma stílusú épületeket – amelyeknek legértékesebbje a Felső Piacsor klasszicista ízlésű polgári épületei – gazdagon díszítették, biztonsági okokból szépen kovácsolt vasajtókat és vasrácsokat készítettek, és a szépen faragott fakapuk is a porta ékességei voltak. A házak alatt boltíves pincék vannak, ahol a vasból készült szerszámokat, fegyvereket tárolták. A házak belseje is a jómódot tükrözte: jellegzetes torockói festett bútorok (sajátos titkos rekeszekkel), kályhák, kézimunkák ékesítették ezeket, és azt is megállapították, hogy egész Erdélyben nincs a torockóihoz mérhető magas színvonalú eredeti hímzésfajta.
Ami a torockói házakat illeti, ki kell emelni, hogy nem sok olyan településről van tudomásunk, amely híres író közbenjárására újulhatott meg. Márpedig Jókai Mór volt az, aki közbenjárt az 1870-es tűvészben keletkezett károk enyhítésére: Andrássy grófot meggyőzte, hogy saját erdejéből épületfát adományozzon, Budapest városától pedig tűzoltó pumpákat szerzett Torockónak, ezek a különleges, 1882-ben kapott szerkezetek ma is működőképesek. Jókai egyébként 1876 szeptemberében ellátogatott Torockóra, ezt az eseményt az unitárius parókia homlokzatán levő tábla őrzi.
2. Egyes szakértők szerint itt bányászták Európa legjobb minőségű vasércét, amely a kontinens számos országába eljutott. Értékét jelzi, hogy az erdélyi fejedelmek, például Bethlen Gábor leltárában külön tételként szerepel a torockói vas. Az értékes fémet a 13. századtól egészen az 1800-as évek végéig bányászták, feldolgozták, és nagy tételben értékesítették, ez biztosította évszázadokon keresztül a gazdag polgári jómódot. A bányák is különlegesek, az évszázadok során mintegy háromszáz bánya működött itt és szinte mindegyiknek saját neve volt, amelyre ma is emlékeznek néhányan a faluban. A torockói bánya jellegzetessége, hogy a meddő kőzetet nem hozták a felszínre, hanem odalent kőfalakat építettek belőlük az erősítésre. Nem látogathatók, mert életveszélyesek, különben is nehezen lehet megtalálni a bejáratokat, a torockóiak búvóhelyéül is szolgáltak. Azt is kevesen tudják, hogy Torockón aranyat és ezüstöt is bányásztak, Orbán Balázs szerint Torockón kincstári aranyváltó hivatal működött, amelynek bejövetele évi 411 nehezék arany volt.
3. Itt zajlott a világtörténelem leghosszabb pere, amely mintegy 350 évet tartott. A fordulatokban gazdag történet lényege, hogy – mivel az eredeti kiváltságlevél elveszett – a torockóiaknak évszázadokon keresztül bizonyítaniuk kellett bányászvárosi privilégiumukat azért, hogy ne váljanak a Thoroczkay család jobbágyaivá.
4. Torockón található a Kárpát-medence legrégebbi, eredeti helyén és állapotában megmaradt gerendaháza 1668-ból (amelyet szakszerűen restauráltak) és a legrégebbi füles kemencéje Torockószentgyörgyön. Továbbá a faluban található a nagyon régi, 1742-ben épült vízimalom, amely ma is üzemképes és látogatható. Itt kell megemlítenünk azt a helyi jellegzetességet, hogy a torockói völgyben található vízimalmok valamikor mind vasverőként működtek.
5. A torockói az egyik legszebb magyar népviselet, amely annyira egyedi, hogy mással nem lehet összetéveszteni. Alapos bemutatására itt nyilván nincs lehetőség, csupán néhány érdekesség kiemelésére. A darabokat kizárólag a helyi mesterek készítették, az alapanyagok egy részét, például a párta csipkéjéhez való aranyfonalat egyenesen Bécsből vagy Brüsszelből (mások szerint Brünnből) kellett beszerezni. A viselet legszebb darabja természetesen a mennyasszonyviselet, amelynek értékét és a hozzá való ragaszkodást jól példázza az, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy vadonatúj Mercedes autóért sem adták oda.
6. A torockói temető, a „birgej” nemcsak Erdélyben, de egész Európában ritkaságszámba megy. A sajátos temetkezési mód abban állt, hogy a koporsókat homokkőbe vájt sziklasírokba helyezték el, majd a sziklakamrát deszkával elreteszelték, így a föld „nem döngött” a koporsón. A sziklába vájt sírboltok valódi titokzatos rendszert alkotnak, amely a bányászatban való jártasságra utal. A sírkövek mintázata és felirata is különleges, az egykori társadalmi viszonyokat tükrözi vissza.
7. Az átlagos turistának talán elsők között a kétszer felkelő nap jut az eszébe Torockóról, bár az kevésbé látványos, mint azt sokan hinnék. A hegy oldalán található Kőlyuk adott menedéket a labancok elől ide menekülő nagyenyedi Bethlen-kollégium diákjainak és tanárainak. Másik különlegesség, hogy a Székelykő oldalában van egy különös formájú sziklaszirt, a Rázmánkő, amely napóraként szolgált: amikor az árnyék eléri a szikla alját, dél van. Az idő pontos mérését szolgálta egyébként az a különleges vasóra is, amelyet Nagy János kovácsmester készített, és amely a napok, hónapok múlását, sőt a Hold állását is mutatta.
8. Geológiai kúriózum, hogy Torockó közvetlen környéke azon ritka helyek közé tartozik, ahol – a keletkezés szerint – mindhárom kőzettípus megtalálható viszonylag kis területen, éspedig a magmás (vulkanikus), az üledékes és az átalakult (metamorf) kőzetek. A Székelykő legfőbb alkotókőzete, az egész Torockói-hegységre jellemzően, a fehér színű mészkő. Ez arra utal, hogy valamikor itt tengerfenék volt több millió évig, hiszen a mészkő főleg meleg vizű tengeri állatkák meszes vázának lerakódásából keletkezik. A figyelmes turista az Alsó-Kővár utcába lenyúló sziklafalon kagyló- és csigalenyomatokat fedezhet fel, a Székelykő tetején, annak keleti felén pedig szürkésbarnás vulkanikus kőzeteket vehet észre.
9. Torockón és környékén növény- és állatritkaságokat is találhatunk. A szakemberek számos benszülött növényfaj jelenlétét állapították meg, illetve hetvennél több különböző madár-, emlős- és hüllőfajt azonosítottak. Megtalálható itt – többek között – a Torockói-hegység benszülött lepkéje, az Erebia melas runcensis és a kizárólag a Torockói-hegységből ismert csigafaj, az Alopia bielzii tenuis.
10. Végül Torockóról nem hiányoz(hat)nak a gasztroritkaságok sem: a két, tipikusan torockói édestészta-féleség a somodi kalács és a hamuzsák.
Számtalan különlegessége miatt Jókai Mór Holdszigetnek nevezte Torockót az Egy az Isten című regényében. Talán sehol sem párosulnak ennyire tökéletesen a csodálatos természeti adottságok a páratlan épített örökséggel és az élő néphagyományokkal, így nem meglepő, hogy ma sokan Erdély legszebb falujának tartják a hajdani bányavároskát.
