Széles körű fejlesztési programok zajlanak a településen
A 17. században meghonosodott, lényegében változatlan formában fennmaradt farsangtemetés minden évben sok turistát csalogat Fehér megye leglátogatottabb vidéki településére, Torockóra. Az autentikusságra való törekvés tetten érhető a farsangi menet „szereplőinek” megőrzésében, az általuk felöltött viseletekben, és természetesen az eredeti „forgatókönyv” betartásában.
Vannak (még) elegen, hogy kialakuljon a teljes menet
Időről időre újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a farsangtemetést szervező fiatal legényeknek. Idén például nem a kultúrotthonból indult a menet, mert az épp felújítás alatt áll, hanem a polgármesteri hivatal elől, ettől függetlenül szépre sikeredett a rendezvény.
Damoklész kardjaként lebeg viszont folyton a gondolat, hogy egyszer csak nem marad elég fiatal ahhoz, hogy kialakuljon a farsangi menet, hiszen abban csak legények vehetnek részt. Bár egyre kevesebb fő jut egy-egy szerepre – például megcsappant a betyárok és az ördögök száma –, azért mégiscsak összeállt a maszkurás alakok sora idén is.
A torockói farsangi menetet a betyárok nyitják meg, akik hetyke ostorcsattogtatással kergetik el a rosszat vagy magát a telet. Kellő távolságra következnek a muzsikusok, majd párosával a vőlegény a menyasszonnyal, a torockói menyecske és férfi, illetve fiú és lány, a magyar fiú és lány, majd a cilinderes férfi a párjával és a kisasszonyok. A menet után gurul a szamár vontatta szekér, amely Farsang Döme koporsóját szállítja, és amelyet hangos jajveszékeléssel két vénlány kísér. A járgány után fatuskót kötnek, amely az idősek visszaemlékezései szerint bizonyára a vénlányok szégyenét jelképezi, hogy pártában maradtak.
A hagyományos „forgatókönyv” szerint a menetet különböző alakok kísérik, akiknek megvan a pontos feladatuk: a zsidó fiúk pénzt kéregetnek, a cigány lányok tojást, szalonnát, kolbászt gyűjtenek – legalábbis régen ezt tették. A bohócok pedig piros rúzssal, az ördögök és a kutyapecérek fekete korommal kennek be mindenkit, akit menet közben elkapnak.
Miután a díszes farsangi menet végigjárja Torockó utcáit, a főtéri itatónál, vagyis a vajornál a „pap” búcsúbeszédet tart, amelyet a „kántor” helyeslő szavai és a betyárok ostorcsattogtatása szakít meg időnként. A versbe foglalt „prédikációban” az elmúlt esztendő nevesebb eseményeit és fonákságait veszik górcső alá, ami miatt az érintettek sosem haragszanak meg – így történt ez idén is. Legvégül az ördögök és a kutyapecérek eltemették a telet jelképező Farsang Dömét, azaz botokkal szétverték a szamár által húzott szekéren addigra odavitt koporsót.
A mintegy kétórás farsangtemetési szertartás mellett változatos kulturális kínálat töltötte ki a szombati szabadidőt. Délelőtt a Duna-ház az úgynevezett MeseZenés családi produkcióval várta látogatóit.
A helyi önkormányzat a Tóbiás Éva Galériában szervezett délutáni programot, amely a bál megkezdéséig tartalmas időtöltést kínált. Elsőként az évszázados hagyományokkal rendelkező Torockói Fúvószenekar lépett fel, amelyik igényesen összeválogatott egyvelegével (csárdás, operett, keringő, sramli, könnyűzene) elbűvölte közönségét. A fúvószenekar karnagya Simándi Teréz unitárius kántor. Az eseményt a torockói iskola hatodikos és hetedikes diákjainak vidám versösszeállítása színesítette, felkészítőjük Kovács Kinga magyartanár volt.
Dermedt korszak után megújul Torockó infrastruktúrája
Miként a farsangtemetésen a legények – szimbolikusan – elűzték a telet, hogy megérkezhessen a kikelet, úgy sikerült a tavaly újraválasztott Deák-Székely Szilárd Levente polgármesternek újjáélesztenie a fejlesztéseket a községben. Gyakorlatilag korszerűsítik a legfontosabb intézményeket és szinte a teljes infrastruktúrát, miközben Torockó olyan jeles eseményeknek is otthont ad, mint a Duna Napok, a Double Rise vagy a helyi rendezésű kulturális események.
Torockó RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere immár negyedik éve számol be a farsangtemetés napján az elmúlt esztendő legfőbb megvalósításairól, illetve a közeljövőben sorra kerülő nagyobb projektekről. Így nemcsak a helyiek, hanem a Torockóra látogatók, köztük a megyei vezetők vagy a magyarországi testvértelepülések delegációi is tájékoztatást kaphatnak a községben zajló eseményekről, fejlesztésekről. Torockó kilenc aktív testvértelepülése közül idén heten jöttek el a farsangtemetésre, a delegációknak több polgármester is tagja volt.
Deák-Székely Szilárd Levente elmondta: több nagy fejlesztési projekt zajlik a községben, amelyek zömét 2022-ben nyerték meg, de még tart a megvalósítások futamideje. A beszámolóból megtudtuk: a torockószentgyörgyi vár restaurálása elkezdődött, ezért figyelmeztető táblák jelzik, hogy a terület nem látogatható, és arra kérnek mindenkit, tartsák be a biztonsági korlátozást. A munkálatok befejezése valószínűleg 2026. június 30-áig eltart majd.
A vetített képes előadásból kiderült: jól haladnak a torockószentgyörgyi Thoroczkay–Rudnyánszky-kúria felújítási munkálatai, a tetőzetet már teljesen rendbehozták. A hat hagyományos épület restaurálása (köztük az impozáns református parókia) már 75-80 százalékban megvalósult. Még idén befejezik a 2024 tavaszán elkezdett ravatalozó felépítését, közben várják a szerződés aláírását a szennyvízhálózat kiépítésére is a faluban.
A község mindkét településén, Torockón és Torockószentgyörgyön, megkezdődött a kultúrotthonok felújítása. Előbbi esetében, bár a csombordi kivitelező kiváló munkát végez, a menet közben felmerülő statikai gondok miatt, kicsit lelassult az ütem és mintegy hétszázezer lejt kell előteremteni, saját forrásból, az előre nem látott költségek fedezésére. A Torockói Sebes Pál Általános Iskola felújítása zökkenőmentesen halad, és – másik nyertes pályázatnak köszönhetően – megérkezett már a korszerű oktatási felszerelések java.
Deák-Székely Szilárd Levente két másik új projektről is beszámolt. Pályázati pénzből nemsokára megkezdik Torockó minden egyes utcájának lekövezését (a főút kivételével, ami a megyei tanács hatáskörébe tartozik), mégpedig a környezetbe illő bazaltkővel, és felszedik a Felső Piacsor durva, szinte járhatatlan termésköveit is.
Torockó legégetőbb problémáját, a „vízügyet” két év alatt készülnek megoldani, mégpedig saját alapból. Jelenleg arra várnak, hogy elfogadásra kerüljön a megyei költségvetés, azután helyileg is megtörténik ugyanez a folyamat, és csak utána kezdődhetnek meg a munkálatok. A polgármester azt reméli: a vezetékek felújításával elejét tudják venni a veszteségeknek, hogy a hasadásokon kiszivárogjon a víz, ez pedig majd javít a vízhozamon is. Ugyanakkor a munkálat azért is sürgős, mert az utcák lekövezése előtt kell megtörténnie.
Ötletesen fejleszteni, az épített örökség figyelembevételével
A Torockón megvalósítható fejlesztési lehetőségekről szólt Bartha István építész előadása is. A fiatal szakember régóta kiemelt figyelmet szentelt Torockó épített örökségének, hiszen felmenői között szép számban akadtak torockóiak és torockószentgyörgyiek. Disszertációt és diplomadolgozatot írt Torockó főteréről, amelyekhez makettet is készített, a jó tippeket tartalmazó tervrajzait pedig felnagyítva kiállították a Tóbiás Éva Galériában.
Hallgatóságának Bartha István felvázolta, miként alakult át az örökségvédelem szempontjából fontos település főtere, a középkori szerves egységétől napjainkig, miközben olyan új épületek ékelődtek be, mint a vajor, az ortodox templom és a tömbház. Az előadás értékét növelte a más, szintén városi rangra törekvő, korabeli bányásztelepülésekkel való párhuzam bemutatása. Olyan kevésbé ismert információk is elhangzottak, mint például az, hogy sok rokon vonás rejlik Torockó és a csehországi Jihlava középkori település szerkezete között, de utalás történt Máramaros, az Erdélyi-érchegység vagy a Csíki-medence hasonló státuszú bányászvárosaira is.
Torockó főterével kapcsolatosan Bartha István olyan neves szakemberekre utalt, mint Furu Árpád vagy Murádin Katalin, aki kidolgozta a vajor felújítási tervét, majd kiemelte: az olyan merész elképzelésektől elkezdve, mint a tömbház lebontása, sok felújítási változat szóba jöhet, természetesen az örökségvédelmi szempontok, illetve a hely földrajzi adottságainak figyelembevételével.
(A fotók Hajdú Brigitta felvételei)
