Köztudott volt már tavaly is, hogy a PNL és az USR PLUS nagyvonalakban ugyanazért a jobbközép választói bázisért küzd, a két párt a parlamenti választáson ki is oltotta egymást, így a legtöbb szavazatot a PSD kapta. Sejtették sokan, hogy a kormányzás idején is lesznek feszültségek, ami Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter menesztése nyomán elemi erővel tört felszínre. Az USR PLUS egy valóságos cirkuszi mutatványt hajtott végre, nem törte ki a nyakát, de alaposan megsínylette a meggondolatlan produkciót. A koalíció pár napig válságban volt, miután a középső koalíciós partner a lehetetlent kérte a liberálisoktól, éspedig Florin Cîțu miniszterelnök feláldozását. A liberálisoknak eszük ágában sem volt beáldozni a kormányfőjüket, hiszen tudták, hogy az USR PLUS nem léphet ki a kormánykoalícióból, nem buktathatja meg a kabinetet, amelynek ő maga is tagja, hiszen ez akkora harakiri lenne, amit a fiatal politikai erő nem élne túl. Ellenzékben a PSD és az AUR mellett légüres térben lenne, a koalíció megbontását a mostani járványügyi helyzetben pedig még a legelszántabb támogatói sem bocsátották volna meg neki.
A jobbközép koalíció kormányzásra van ítélve, hiszen ebben a pillanatban más senki nem tudna kormányt alakítani. A kisebbségi kormányok stabilitása igencsak ingatag, ezért a járványhelyzetben egyenesen katasztrófa lenne egy ilyen változat, a PSD pedig egyelőre kivár, hiszen 2024-ben jó esélye van visszatérni a hatalomra. A szociáldemokraták a járvány közepén nem érdekeltek a kormányzás átvételében, inkább hagyják, hogy a mostani kormánypártok kopjanak. Ilyen körülmények között a napnál is világosabb volt, hogy a koalícióban békét kell kötni, csak az volt kérdés, hogy az USR PLUS meddig akarja elnyúzni azt a politikai balettet, amelybe belelovallta magát, és amelynek az egyedüli tétje végül az volt, hogy miként kerüljön ki belőle a legkisebb imázsveszteséggel. Majd a felmérések megmondják, hogy mennyire sikerült nekik, de rossz előjel, hogy máris születtek olyan felmérések, amelyek azt mutatják, hogy a járvány hatására az AUR a harmadik legtámogatottabb politikai erővé lépett elő, és megelőzte az USR PLUS-t. Szerencsére a választásokig még sok idő van, különben a PSD és az AUR most tarolna. Vélhetően ezek a jelek is ráébresztették a koalíció két jobbközép román pártját, hogy csak egyetlen út áll előttük, a közös kormányzás folytatása.
Ez az operettekbe illő, pirruszi válság csak aláhúzta, hogy mennyire sok illúziót kergetünk a hazai politikában, a választók hajlamosak naiv módon megváltó politikusokat felépíteni, hogy aztán a szobraik pillanatok alatt omoljanak össze. Az USR PLUS tapasztalatlan pártnak számít, hiszen viszonylag új politikai erő, de az általuk generált válság is rámutatott, hogy mennyire indokolatlanul nagy reményeket fűzött hozzájuk a választók egy része. Voiculescu bukása azt mutatja, hogy a civil szférából való érkezés nem jelent garanciát arra, hogy valaki a kormányzás szövevényes útján is sikeres legyen. Nagyon sok konspirációs elmélet született arról, hogy Voiculescut az egészségügyi maffia golyózta ki, de ezeket az elméleteket semmi nem támasztja alá, hiszen a volt egészségügyi miniszter rövid mandátumában nem született egyetlen olyan jogszabály vagy miniszteri rendelet sem, amely nagyszabású reformot vetített volna előre, és amely bárkinek is az érdekeit sértette volna. Ilyen körülmények között inkább csak fellengzős konspirációs tervek maradnak a bukásáról szőtt elméletek, amelyeket Voiculescu szimpatizánsai azért szőttek, hogy fenntartsák a kedvencükről kialakított lufi imázst. Magyarán Voiculescut túlértékelték azok, akik megváltó politikusokat keresnek lépten-nyomon. A civil szférában voltak hasznos kezdeményezései, a hiányzó gyógyszerek külföldről való beszerzése valóban hasznos terv volt, de egy kormányzás ennél sokkal összetettebb, mint egy ilyen akció lebonyolítása. Egy miniszter csak nagyon nehezen tudja megmozgatni az alárendeltségébe tartozó, sokszor többségében hozzá nem értőkből álló apparátust, amely vagy nem képes, vagy legrosszabb esetben nem is akarja végrehajtani az új elképzeléseket. Voiculescu nem tudta, hogy hogyan mozgassa ezt az apparátust, amely nem egyszer átverte, de a miniszter is túlságosan sok konfliktusba keveredett rövid mandátuma idején, ami végül aláaknázta miniszteri posztját.
Újabb válságon vagyunk túl, amelyből a felek egyáltalán nem biztos, hogy tanultak. A koalíciós egyezmény kiegészítése a vicc kategóriába tartozik, hiszen a felek papírra vetették azt, hogy kollegiálisan fognak egymással bánni. Sajnos ez a kollegialitás nem fogja elárasztani a kormányt és megszállni a liberálisokat, illetve az USR PLUS politikusait, ez elsősorban az érintettekből kellene fakadjon. Vagy van, vagy nincs. A papír aláírása inkább csak kórtünete annak a bizalmatlanságnak, amely a koalícióban továbbra is uralkodik.
