Zsúfolásig megtelt az Agapé Étterem rendezvényterme, Egyed Emese munkásságának tisztelői, barátok, ismerősök, kollégák, családtagok, költőtársak, volt tanítványok gyűltek egybe. A rendezvény első fele a marosvásárhelyi Lector Kiadónál a 2017-es budapesti Ünnepi Könyvhétre megjelent Paian című verseskötetére fókuszált, Gálfalvi Ágnes, a kiadó munkatársának köszöntője, valamint Mikola Brigitta gitárjátéka után a szerzővel Bartha Katalin Ágnes beszélgetett.
Bevezetésképpen a beszélgetőtárs néhány mondatban megfogalmazta, véleménye szerint milyen is az Egyed Emese-i versvilág, az a költői univerzum, amely már az 1988-as Délvidék című debütkötetben megmutatkozott, és amelyből kiviláglott a szerző különleges és egyedi hangja. „Szelídségében is erős líra, amelynek hangja kemény, kétségbeesett, szenvedélyes és egyben erőt sugárzó”, jellemezte a szerző költészetét Bartha Katalin Ágnes. – Egyed Emese figyel, ír, jelet hagy, mitikus, transzcendentális világokkal tart kapcsolatot, a Paian univerzumában – a kötet az olümpuszi istenek orvosától kapta a címét – költészet és gyógyítás művészete kapcsolódik egybe. Egyik fő motívuma a belső szabadságot adó békességkeresés – mondta a moderátor, majd feltette a kérdést: ki és mi íratja ezeket a verseket?
Egyed Emese válaszában előbb Király László költőt idézte, ő mondta ugyanis egyszer: „amit nem írsz meg ma, nem írod meg soha”. – Kell tehát egy kis önfegyelem ahhoz, hogy a különböző, néha valóban különleges állapotainkat meg is írjuk. Ahhoz pedig, hogy nyilvánossá is tegyük, kell valamiféle szemtelenség. Ezt a szemtelenséget „valósítom meg”, amikor olvasmányaimat, hangulataimat, és azokat a történeteket, amelyek az életemet és a belső világomat jelentik, megosztom a mindenkori olvasóvaal. Hozzátehetünk még néhány furcsa dolgot, mint például a helyneveket, a növényneveket, azokat a csodálatos, idegen vagy magyar helységeket, amelyekben történetek laknak – magyarázta a költő.
Ami a különböző mitikus világokkal való azonosulást illeti, Egyed Emese megjegyezte: mindnyájan szeretünk bámészkodni, a meséket meghosszabbítani felnőtt életünkben, valami más formákban keresni a mesei igazságot és a mesei szerepeinket, javítani a kapcsolatokat és a világ egész berendezését olyan történetekkel, amelyek jól végződnek, és ahol minden rendben van.
Szóba kerültek az alkalmi versek is, több névre szóló, dedikált költemény is található a kötetben. – Miért szégyellnénk azt, hogy vannak alkalmak, vannak találkozások, kivételes, jó hangulatú, baráti összejövetelek, ahol olyan beszélgetések zajlanak és olyan együttlét van, amelyet jó megörökíteni – jegyezte meg az ünnepelt.
A beszélgetés és felolvasás után jól meghatározott forgatókönyv alapján zajlott le az est meglepetés-felvonása.
Előbb egy archív tévéfelvételt tekinthettünk meg, amelyen Egyed Emese olvasott fel részleteket az első, 1988-ban megjelent Délvidék című kötetéből.
Az ünnepeltet édesapja, Egyed Ákos akadémikus is köszöntötte
Ezt követték a köszöntők, a hozzászólók néhány mondatban méltatták az ünnepelt költészetét, oktatói-, irodalomtörténészi-, kutatói-, szerkesztői munkáját, illetve civil szervezeti tevékenységét. Felszólaltak: Mile Lajos, Kolozsvár magyarországi főkonzulja, Soós Anna egyetemi docens, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának vezetője, rektorhelyettes, Berszán István egyetemi docens, a Magyar Irodalomtudományi Intézet vezetője, Sipos Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke, Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora, végül pedig Egyed Ákos akadémikus, az ünnepelt édesapja.
A Hortus Amicorum című alkalmi kiadványt Biró Annamária és Demeter Zsuzsa mutatta be
A meglepetés-esthez hozzátartozott az is, hogy Biró Annamária és Demeter Zsuzsa röviden ismertette a Hortus amicorum című kiadványt, amelyet az EME erre az alkalomra jelentetett meg, és amelyben száz szerző írása szerepel Egyed Emese költőről, tanárról, irodalomtörténészről.
Az esemény zárómozzanataként a Helikon irodalmi folyóirat munkatársai – Király László, Karácsonyi Zsolt és László Noémi – olvasták fel az ünnepeltnek dedikált versüket.
(Borítókép: Az est első része a Paian című verseskötetről szólt, balról jobbra: Gálfalvi Ágnes, Egyed Emese és Bartha Katalin Ágnes. Fotók: Horváth László)
