Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, irodalomtörténész (képünkön középen), képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus (jobbra), míg előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán színművész vehette át a rangos elismerést péntek délután Kelemen Hunortól, az RMDSZ országos elnökétől. Az idei volt a tizenharmadik alkalom, amikor az RMDSZ a magyar kultúra napja alkalmával díjazta azokat az alkotókat, akik kiemelt módon járultak hozzá az erdélyi magyar kulturális értékek létrehozásához, megismertetéséhez és átörökítéséhez.
„Évről évre örömmel jövök haza erre a díjátadásra. Ragaszkodásom személyes kötődéseimből fakad, de mindig érzem azt a kimeríthetetlen energiát, amelynek forrása az erdélyi magyar kultúra. Szeretetem és ragaszkodásom mellett vajon idén mi újat mondhatnék? Nem kell és nem is lehet minden évben újat, többet mondani. Az erdélyi magyar kultúra örök és önmagát újratermelő közeg, amely a maga megújulása mellett teljes értékű valóság. A magyar kultúra napja a magyar kultúra állandósága és energiája szempontjából is csak egy nap. Az erdélyi magyar kultúra egésze az év minden napján betölt mindent körülöttünk és bennünk. A kultúra dinamikája, teremtő ereje nem tényszerű adottság, hanem a kultúra alkotói, alkotásai teszik azzá. E napon az alkotók felé fordul a figyelmünk” – közölte Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője.
„Évről évre felhívjuk a figyelmet, hogy mekkora érték birtokában vagyunk, és felhívjuk önmagunk figyelmét is, hogy biztosítani kell e hatalmas érték jövőjét. Éljen tovább, teremtsen, sziporkázzon továbbra is az erdélyi magyar kultúra” – összegzett Brendus Réka.
Lövétei Lázár László költő ünnepi beszédében kifejtette: a magyarok jó helyen vannak a kultúra világában.
Képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc képzőművészt, grafikust laudálva Részegh Botond festőművész elmondta: a több mint negyed százados tanárkodás sem változtatta át Siklódy Ferencet unalmas professzorrá. „Ma a kütyük világában ébren tartani a diákok érdeklődését a grafika iránt, nem kis teljesítmény. Siklódy Ferenc ezt a díjat művészi teljesítményéért kapta. Elkötelezettségével, elszánt idealizmusával a grafikai technikák iránt nem akarja megváltani a világot. Grafikai sorozatában jelen van a fordulatos mesélés. Folytatja az erdélyi grafikai hagyományt. 450 rézkarcból álló székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka méltán lenyűgöző dokumentarista képzőművészeti alkotás. Huszonnégy éve készíti, és idén először kiállítás is lesz a sorozatból és könyv formában is megjelenik” – mondta Részegh Botond festő.
„Hogy mi köti össze Szatmárnémetit, Csíkszeredát, Csernátont? Fülöp Zoltán színész, színházalapító ötven éve rója a fenti városok közötti útvonalat. Hűen szolgálja közösségét, nemzetét, de tevékenysége nem csak a színházi alkotó folyamatokra szűkül. Ő korunk kovász embere. Lelkesítő példája kihatott a színészekre, a közönségre, a rendezőkre. Sokakat ösztönzött a színészi pályára. Csíkszeredában mágnesként vonzza a színházba járókat. Neve fogalommá vált, nem érdemtelenül. Neve nem csak erdélyi viszonylatban ismert: 2007-ben Kisvárdán a legjobb férfi alakításért díjazták, 2008-ban Jászai Mari-díjban részesült, 2017-ben életpályája miatt elnyerte a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Ötvenéves pályája emberi léptékben is tekintélyes, hát még ha az a világot jelentő deszkákon történik. Fülöp az élet szerelmese, életéről szívesen mesél, hallgatósága akad bőven. Fülöp Zoltánnak titka van: próbálom megfejteni, de csak töredékeit értem meg. Ha titkát nem is sikerül maradéktalanul megfejteni, szívesen hallgatom. Mélységes alázattal és áradó szeretettel feszít hidat élet és színpad között. Így marad erdélyi magyar kortárs színművész” – méltatta Fülöp Zoltán színművészt Kányádi Szilárd színművész.
„Egyed Emesét nem kell bemutatni sem a jelenlevőknek, sem az erdélyi kortárs kultúra művelőinek. Szépirodalmi, tudományos, szerkesztői és oktatói tevékenysége nem szorul bemutatásra a kortás magyar kultúrában jártas személyek előtt. Kötetei, írásai révén évtizedek óta jelen van az erdélyi magyar irodalomban. Változatos szépirodalmi alkotásai között megemlítendő tíz verseskötete és három prózakötete. Költészete az erdélyi irodalom sajátos színfoltja. Új eredményekkel gazdagította az irodalmi folyamatokról és kulturális jelenségekről szóló ismereteinket, különösen a francia–magyar és a német–magyar kultúra vonatkozásában. Hat szakkönyve, négy többszerzős tanulmánykötete, antológiája Egyed Emese tudományos értékét jelzi. Az általa írt és szerkesztett kötetek megkerülhetetlen alapkutatásnak tekinthetőek.
Oktatói és kutatásszervezői munkássága kapcsán megemlítendő oktatói tevékenysége: 1998–2007 között tanszékvezető, 2007-től a hungarológiai doktori iskola tagja, doktori témavezető. Huszonheten szereztek irányítása alatt tudományos doktori címet. Professor emeritaként a szakterületén tudományos iskolát teremtett. Egykori tanítványai egyetemeken, iskolákban oktatnak, kulturális intézményekben dolgoznak. Jelentős konferenciák szervezése is kötődik Egyed Emese nevéhez. 1994 óta a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. Számos rangos hazai és külföldi díj birtokosa, úgy mint: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Arany János-díja, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága által adományozott a Tudomány erdélyi mestere, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Faludy Ferenc alkotói díj, 2012 óta a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora. Gazdag alkotói, értékteremtő munkásságát hosszabb monográfiában lehetne ismertetni. Emberi alkotói habitusának három sajátossága a kevésbé ismert alkotók munkásságának a bemutatása, a fiatal tehetségek felkarolása, másokra való figyelés, az egykori tanítványok pályájának követése. Mindez megértő nyitottságot jelet. Munkásságának kulcsszava a játék iránti fogékonyság. Szépirodalmi alkotásai, az irodalom és a kultúra a játék, a játékos kísérletezés megnyilvánulásaként is felfogható” – laudálta Egyed Emese írót-költőt Benő Attila költő.
Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadásán a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban közreműködtek a Kolozsvári Magyar Opera előadóművészei: Kostyák Előd (gordonka) és Emilia Popovici (zongora), Covacinschi Yolanda (szoprán) és Horváth Zoltán (zongora), illetve a Brassai-vonósnégyes (Barabás Sándor – I. hegedű, Balogh András – II. hegedű, Botár András – mélyhegedű és Kostyák Előd – gordonka). Az est moderátora Laczkó Vass Róbert színművész volt, aki egy Lászlóffy Aladár-verset is elszavalt.
