„Ősi vágy szólal meg a 90. zsoltárban. Mózes maradandó gyümölcsöt kér, ami nyomot hagy utánunk, Isten dicsőségét hirdeti, és bizonyítja, hogy Isten népe vagyunk, nem éltünk hiába ezen a földön. Legyen az Isten jókedve ezen a könyvön, tegye maradandóvá a könyvben levő értéket. Maradjon utánunk nyom, ami Istent dicsőíti” – hangoztatta Sikó Piroska kolozsi református lelkész a könyvbemutatón, aki házigazdaként a helyi római katolikus és unitárius egyház nevében is köszöntötte a jelenlévőket.
Ezt követően Szilágyi Szabolcs, az esemény moderátora Grezsa Csaba, frissen kinevezett kolozsvári magyar főkonzulnak adta át a szót, aki mindenekelőtt örömét fejezte ki azért, hogy zsúfolásig megtelt a református templom a könyv születésének megünneplésére.
„Ha megismerjük önmagunkat, akkor ki tudjuk alakítani a nézeteinket, s megteremtjük a világhoz és önmagunkhoz való viszonyítási pontokat. Az a munka, amit a szerzőpáros elvégzett pont arról szól: határozzuk meg önmagunkat, mondjuk el, hogy ki az, aki Kolozson a 21. században magyarnak vallja magát. Milyennek látja a világot és önmagát? Az önmeghatározás fontos aspektusa az alkotói vágy, a tenni akarás, ami a szerzőpárost jellemezte. Ennek a gyümölcse ez a könyv, amely az emlékek megőrzése által biztosítja a folytonosságot, s azt üzeni: Kolozson érdemes magyarnak lenni, magyarként megmaradni. Minden alkotás, amely az önismeretünkhöz vezet, meghatározza az identitásunkat, s a megmaradásunkat segíti” – fogalmazott Grezsa Csaba.
Nagy Péter, az Exit Kiadó igazgatója kiemelte, hogy hinni kell a munkában, amit vállalsz. Ugyanakkor példaértékűnek nevezte Kondrát Tibornak és Bíró Ernőnek a közösségért vállalt önzetlen munkáját. „A köszöneten kívül semmi sem jár nekik, de az, hogy itt vagyunk, a legtöbb, ami jár nekik” – mondta a kolozsvári kiadó vezetője.
Zsúfolásig megtelt a kolozsi református templom
Benkő Levente történész-újságíró felelevenítette azt, amikor néhány évvel ezelőtt Kondrát Tibor megkereste őt egy fényképanyaggal, amelyből kiállítás jött létre a kolozsi falunap alkalmával. Ennek továbbgondolásából született meg a fényképgyűjtemény könyv formában való közkinccsé tétele, s kapcsolódott be a munkába Bíró Ernő, aki ugyan végzettsége szerint informatikus, de nyugodtan nevezhető helytörténésznek, hiszen szülőfalujával kapcsolatosan „mindent is” tud. A szerkesztő kiemelte, hogy a könyv elsősorban ismeretterjesztő céllal készült, kiemelve, a kiadvány színvonalas műszaki szerkesztését, amely Könczey Elemér és Nagy Andrea Kinga munkáját dicséri.
„Tudományos igénnyel megírt munka, amelyben minden információ megalapozott: levéltári források, korabeli lapok, emlékek alapján alaposan dokumentált kötetről van szó. Szerzői két, egymástól teljesen különböző egyéniségűek, ám a munka során egyik sem létezhetett a másik nélkül. Tökéletesen kiegészítették egymást: Kondrát Tibor képeihez kellett Bíró Ernő szövege, Ernő szövegeihez pedig kellettek a Tibi fotói. Egy dolog közös bennük, éspedig a szülőfalujuk iránti szeretet, a szülőfalujukhoz való őszinte ragaszkodás, jóllehet egyikük sem él jelenleg Kolozson. Ennek a gyümölcse ez a kötet” – értékelte Papp Annamária újságíró-történész, a kötet egyik szerkesztője.
Kondrát Tibor átadja édesapjának a könyvet
Hajós Mária tanítónő a kolozsiak nevében köszönte meg a könyvet, amely szerinte mindenki szívét örömmel tölti el, majd Hajós Csenge fuvolajátékát hallgathatták meg a jelenlévők.
Végezetül a moderátor a két szerzőt faggatta: Bíró Ernő elmondta, hogy több száz oldalas anyagot gyűjtött össze eddig a település történetével kapcsolatban. Rengeteg kutatási lehetőség van még, az egyik ilyen a levéltár. Elkezdte ezeknek a feldolgozását, főleg a kortörténetet nézte ki, és igyekezett megtalálni azokat a gondolatokat, amelyeket az édesanyjától hallott, mint szellemi örökség. A monográfia nem az ő műfaja, de a jövőben szeretne egy arcképcsarnokot létrehozni a falunak – beszélt a terveiről Bíró Ernő.
„Három-négy évvel ezelőtt vetődött fel bennem egy fényképkiállítás ötlete, amit a Kolozsi Magyar Napokon sikerült megvalósítani. Utána jött az a merész álmom, hogy a képekből próbáljunk meg könyvet készíteni. Sok fénykép gyűlt össze Kolozsról, most is folyamatosan érkeznek a képek – magyarázta Kondrát Tibor, köszönetet mondva mindenkinek, így a nyolcvanadik születésnapját ünneplő édesapjának, Kondrát Józsefnek, valamint fiának, Kristófnak, akik sokat segítették őt ebben a munkában.
Fotók: Debreczeni Tamás
