Valami ezekhez hasonlítható érzés fogott el annak idején, amikor először végigmentem a felújított Unió/Memorandumului utcán, vagy amikor átadták a korszerűsített Wesselényi/Regele Ferdinand utcát. És erre az érzésre várok, amióta nekifogtak a szerkesztőségünknek is otthont adó Jókai/Napoca utca felújításának. Tavaly december elejére nagy nehezen be is fejezték, de én még mindig várom ezt a „wow”-érzést…
Persze lehet, hogy a hiba az én készülékemben van. Mégis, ahogy reggelenként a munkába igyekszem, nem tudom nem észrevenni azt a szürkeséget, amit az új járdaburkolat áraszt: a hónapokig várt, Kínából több hetes késéssel érkezett kövek olyan kopottnak-mocskosnak tűnnek, mintha nem három hónappal ezelőtt fektették volna le őket, hanem már évek óta szívnák magukba az út porát.
Eleinte nyugtatgattam magam: majd biztos lemossák. Vagy ha nem, majd lemossa őket az eső, a hó, s akkor majd előbújik az utca új, szeretnivaló arca. De most már úgy tűnik, ebből nem lesz semmi: így marad koszosszürkén, olykor barnás-sáros színfoltokkal attól a földtől, amit a kutyák kaparnak ki a fák tövéről. Igen, a fák… Legalább ha azok kihajtanak majd tavasszal, talán mégis előjön az az érzés. Ha kihajtanak… Mert amennyit költöztették, tették-vették őket, vannak fenntartásaim.
Talán erre mondják azt, hogy jó munkához idő kell, s a rosszhoz még több? Vagy inkább örvendjek, hogy – egyelőre – a kövekben nem lehet lépten-nyomon megbotolni, s hogy legalább lett biciklisáv? Hogy mégiscsak jobb, mint volt?
Hamarosan kezdődik a Magyar/21 Decembrie 1989 utca felújítása, majd jön a Farkas utca sora is. Közben kolozsvári civilek pénzgyűjtésbe kezdtek, hogy megvásárolják és lebontás végett felajánlják a városházának a Széchenyi téri piac melletti, járdára épült szállodát. Boc korábban azt mondta, nem áll módjában lebontani a Gheorghe Funar idején engedély nélkül felhúzott épületet, amit jelenleg 400.000 euróért vesztegetnek az ingatlanpiacon. A kezdeményezők szerint, ha minden kolozsvári 1 eurót adományoz, hamar összekalapozzák a pénzt, hogy a belváros azon pontján is elkezdődhessen a felújítás. De vajon tényleg ez a megoldás? Minden rondaságot, ami az elmúlt évtizedekben épült, csak nem lehet ilyenformán ledózeroltatni!
Mindenesetre drukkolok, gyűljön össze a pénz, és tűnjön el a szálloda. Gesztusként is fontos és elgondolkodtató lehetne, ami a következő építkezési engedélyek kibocsátását illeti. És hátha újjászületik a Széchenyi tér azon része. És nem lesz minden ilyen semmiszürke, mint itt, a Jókai utcában…
