A minisztérium bejegyzésében hangsúlyozta: a romániai épített örökség védelme átszervezésre, reformra szorul, mely során megerősítik a független szakértők státusát és tisztázzák az egyes állami intézmények felelősségi körét.
A cél nem a meglévő intézmények megszüntetése – írták –, hanem megerősítése a felelősségi körök tisztázása, az adminisztratív kapacitás növelése és a védelmi mechanizmusok mai valósághoz és technikákhoz való igazítása révén.
Hangsúlyozzák: a romániai műemlékek leromlott állapota nemcsak a finanszírozás és a jövőkép hiányának tudható be, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Az intézményi felépítés, amelyen keresztül a műemlékek védelme történik, elavult, széttöredezett, és gyakran egymással versengő törzsi érdekek jellemzik – közölték.
„Az összeomló műemlékek nem elszigetelt balesetek. Vészjelzések. A muzsnai várfal, a szilágycsehi templomtorony vagy a herkulesfürdői épített örökség helyzete sajnos újabb fájdalmas figyelmeztetések, hogy így nem folytathatjuk” – fogalmaztak a szaktárca Facebook-oldalán.
Hangsúlyozták, hogy a változtatáshoz mentalitásváltás is szükséges: le kell győzni a változással szembeni ellenállást, meg kell szabadulni a személyes vagy csoportérdekek vezérelte szűklátókörűség logikájától. „Az örökség nem tartozik semmilyen szakmai testülethez, intézményhez, befolyási hálózathoz. Az örökség a miénk, mindannyiunké” – fogalmaztak.
Emlékeztettek, hogy a jelenlegi struktúrával a szakemberek 36 éve csapdába estek, noha vezetői szinten minden erőfeszítést megtettek, hogy a bukaresti székhelyű Nemzeti Örökségvédelmi Intézet (INP) kiegészítse egymást a központi adminisztráció, illetve a megyei kulturális igazgatóságok struktúráival és a műemlékvédelemre szakosodott civil szervezetekkel.
Hozzátették: a most közvitára bocsátott tervvel megvan a lehetőség, hogy nemcsak a tüneteket, hanem a betegséget kezeljék. Ezért arra kérik a szakembereket, az adminisztrációban dolgozókat, a műemlék épületek tulajdonosait és a civil szféra tagjait, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá egy erősebb, koherensebb és hatékonyabb örökségvédelmi rendszer kiépítéséhez.
A minisztérium honlapján közzétett tervezet kitér a feladatok szétválasztására, a területi leosztásra, hangsúlyozva, hogy míg a stratégia és a koordinálás központi, a működtetés regionális feladat. Arra is rámutatnak, hogy az épített örökség védelmének a történelmi és földrajzi sajátosságok figyelembevételével kell történnie, nem pedig a közigazgatási felosztás alapján.
A kulturális tárca azt követően tette közzé tervét, hogy szombaton leomlott a muzsnai szász erődtemplom várfalának egy része.
Az elmúlt években egyre gyakrabban fordult elő falomlás középkori műemléktemplomoknál, a magyar vonatkozású műemlékek közül februárban a szilágycsehi református templom bejárati fala omlott össze. A leginkább veszélyeztetett műemlékek a történelmileg szászok által lakott Királyföld és Beszterce környékének szász evangélikus templomai, melyek a hívek rendszerváltás előtti Németországba távozásával többnyire gazdátlanul maradtak.
A szász épített örökség leromlott állapotát jelzi, hogy 2016-ban a Brassó megyei Szászveresmart 13. századi, román stílusban épült erődtemplomának tornya, illetve a templom egy része omlott le, majd Rádos 15. századi templomának tornya. Vlad Alexandrescu akkori román művelődési miniszter sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentése céljából.
A szaktárca adatai szerint több mint 600 műemléképület áll az összeomlás szélén Romániában, elsősorban a gazdátlanul maradt szász templomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye.
