Országszerte hangsúlyosabbá vált az elöregedés jelensége
Hargita megyében több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly a 2011-es cenzushoz képest, de csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében. Itt 232 ezren (a lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében pedig 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat a tavalyi népszámláláson magyarnak. A 2011-es összeíráson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze; ez a lélekszám akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki.
Maros megyében a legutóbbi népszámlálás óta 201 ezerről 165 ezerre csökkent az összeírt magyarok száma (a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék).
Kolozs megyében 78 455 ezren (a 679 141 főt számláló lakosság 11,55 százaléka) vallották magukat a tavalyi cenzuson magyarnak. A 2011-es népszámláláson Kolozs megyében 103591 ezer magyart írtak össze, az akkori helyi lakosság 15,34 százalékát.
Amint arról beszámoltunk, az előzetes adatok szerint 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre. Az előző, 2011-es népszámláláshoz képest Romániában tavaly 1,1 millió emberrel kevesebbet írtak össze. A népesség többsége nő (9 808,3 ezer fő, ami 51,5 százalékos arányt jelent) és városon él (9 941,2 ezer fő, ami 52,2 százaléknak felel meg).
Országszerte 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre. A legutóbbi, 2011-es népesség-összeíráson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a nyilvántartásba vett magyarok száma.
A 2022-es népszámláláson az összeírt emberek 13 százaléka nem adta meg nemzetiségét, hívta fel a figyelmet az INS közleménye. Mint ismeretes, ezeket a lakosokat közigazgatási adatbázisokból – nyelv, felekezet, etnikum megjelölése nélkül emelték be az állandó lakosság soraiba.
Szászfenes lakossága 2,3-szorosára nőtt
A legnagyobb népességcsökkenést Krassó-Szörény (49,0 ezer fővel, azaz 16,6 százalékkal) és Teleorman megyékben regisztrálták (itt a népesség 56,6 ezer fővel,14,9 százalékkal apadt). Ilfov megye mellett (amelynek lakossága153,9 ezer, Bukarestből kiköltöző lakossal növekedett) csak két másik megye lakossága gyarapodott országszerte: Beszterce-Naszód 9,8 ezer és Suceava 7,7 ezer fővel.
A legtöbb lakossal gyarapodott települések között szerepel az Ilfov megyei Popești Leordeni városa, amelynek lakossága 53 431 fős lett, (31 536 fővel több a népessége, mint 2011-ben volt), a Kolozs megyei Szászfenes község, 52 735 fős lakossággal (29 922 fővel több, mint 2011-ben), valamint az Ilfov megyei Chiajna község, 43 584 fős lakossággal (29 325 fővel több, mint 2011-ben volt).
A hierarchia viszont megváltozik, ha a relatív értékek növekedését tartjuk szem előtt, jelzi az INS. Ez esetben az Ilfov megyei Chiajna község és a Iaşi megyei Valea Lupului község megháromszorozta méretét (az előző 305,7%-kal nőtt 2011-hez képest, elérve a 43 584 lakost, utóbbi pedig 291,2 százalékkal, elérve a 14510 lakost). A Temes megyei Újszentes és Gyüreg községek tíz év alatt 266,1 százalékkal, illetve 265,5 százalékkal nőttek, így a 2022-es népszámláláskor 20 014, illetve 2270 lakosuk volt.
Az elmúlt évtizedben relatív értékben a legnagyobb csökkenést a Krassó-Szörény megyei Ciudanovița (444 lakos, 32,4 százalék a 2011. évi lakossághoz képest), valamint a Buzău megyei Valea Salciei és Mărgăritești (529 lakos, 31,8 százalék és 478 lakos, azaz 31,4 százalék a 2011. évi lakossághoz képest) településeken regisztrálták.
Románia legkisebb községe a Hunyad megyei Bătrâna község, mindössze 88 lakossal (a 2011-es 127-ről). Az előző népszámláláskor a legkisebb község a Krassó-Szörény megyei Brebu Nou volt 119 lakossal, ami viszont a 2021-es népszámlálás szerint 166 lakosra nőtt.
Tusnádfürdő továbbra is Románia legkisebb városa maradt (1372 lakosa van, 2011-ben 1641 volt). A 2021-es népszámlálás szerint a legnagyobb város Popești Leordeni.
Kolozsvár paradoxona
A népszámlálás eddig ismertetett előzetes eredményei szerint Bukarest mellett Románia legnagyobb municípiuma Kolozsvár, amely az elmúlt évtizedben annak ellenére megőrizte ezt a pozícióját, hogy lakossága 37 978 fővel 286 598-re csökkent.
Ezt a népességcsökkenést az INS szerint tágabb perspektívából kell szemlélni, figyelembe véve a Kolozsvárral szomszédos településeket is, hiszen a város lakosságának egy része ezekbe költözött ki. Ilyenképpen, ha Kolozsvár városának népessége a tíz évvel ezelőtt összeírt lakosság 88,3 százalékára csökkent is, amennyiben a szomszédos (metropolisz-övezeti) településeket is hozzászámoljuk, akkor 101,8 százalékra nőtt.
Az INS felhívja a figyelmet: a tendencia az, hogy a zsúfolt, urbánus területekről a közeli, szomszédos településekre költöznek ki az emberek, ezért valamennyi nagyváros és nagyobb község népességszámának alakulását illetően helyénvaló a szomszédos települések lakosságának figyelembevétele, hasonlóan a Kolozsvárra fentebb bemutatott példához. Az országban egyébként tizenegy település – valamennyi község – őrizte meg a két népszámlálás között népességszámát.
Az INS megállapította továbbá azt is, hogy országszerte hangsúlyosabbá vált az elöregedés jelensége: a 2022-es népszámlálás szerint az átlagéletkor 42,4 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtt jegyzett, 40,8 évvel. A női lakosság átlagéletkora 44,1 év, a férfiaké pedig 40,6 év.
A legfiatalabb népességgel az északkeleti régió rendelkezik, ahol az átlagéletkor 40,8 év; az ellenkező póluson a délnyugat-olténiai régió áll, itt az átlagéletkor 43,7 év.
Közel huszonötezer román vallotta: magyar az anyanyelve
Hargita megyében a lakosok 87,2 százalékának, Kovászna megyében pedig 73,2 százalékának a magyar az anyanyelve. Maros és Szatmár megye lakosainak több mint egyharmada vallotta anyanyelvének a magyart (37,2 százalék, illetve 36,9 százalék).
Kolozs megyében 78 385-en (11,54 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy az anyanyelvük magyar.
Országos viszonylatban az 1 002 151magyarból 97 7450 vallotta azt, hogy magyar az anyanyelve, 24 650, magukat románnak vallók közül szintén vállalta a magyar anyanyelvet, 32 086 roma, 3841 német és 220 zsidó nemzetiségű személy is hasonlóan nyilatkozott.
A második legnépesebb kisebbség a roma
A magyar után a második legnépesebb nemzeti kisebbségnek a lakosság 3,4 százalékát kitevő 560 ezres roma közösség bizonyult a tavalyi népszámláláson. A legnagyobb roma lakosságarányt Maros (az etnikumról nyilatkozó lakosság 9,7 százaléka), Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomiţa (7,2 százalék), Călărași (6,9 százalék) és Mehedinţi (6,2 százalék) megyében mutatták ki. Bukarestben a lakosság 0,8 százaléka vallotta magát romának.
Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az országban az ukrán (45 800 fő), a német (22 900), valamint a török (20 900).
Az ukránok legnagyobb számban Máramaros (25,7 ezer fő), Suceava (7,9 ezer fő) és Temes (4,1 ezer fő) megyében élnek; a népességcsoportnak a 82,3 százaléka ezeknek a megyéknek a lakosa.
Az INS összesítése szerint a német nemzetiségű lakosoknak a 71,3 százaléka Temes (4,7 ezer fő), Szatmár (3,7 ezer fő), Nagyszeben (2,7 ezer fő), Arad (2,0 ezer fő), Brassó (1,9 ezer fő) és Krassó-Szörény (1,4 ezer fő) megyében él. A török etnikumúak közel 90 százalékát Konstanca (16,1 ezer fő) és Tulcea (1,0 ezer fő) megyében, valamint Bukarestben (1,3 ezer fő) regisztrálták.
A lakosság 85,3 százaléka ortodox
A felekezeti hovatartozásáról a tavalyi népszámláláson 16 397 millió ember nyilatkozott: mint kiderült, a lakosság 85,3 százaléka ortodox, 4,5 százaléka római katolikus, 3 százaléka református.
A római katolikus hitűek többségben vannak Hargita megyében (a népesség 66,2 százaléka), Kovászna megyében pedig a lakosság több mint egyharmadát teszik ki. Ugyanakkor 10 százalék feletti arányban vannak jelen Neamţ (11,1 százalék), Szatmár (16,9) és Bákó (17,3) megyében is.
Kovászna megye a magukat reformátusnak vallók közel egyharmadát (32,8 százalék), Maros megye közel egynegyedét (24,9 százalék) adja. Szilágy megyében 17,8 százalékos, Szatmáron 17,2 százalékos, Biharban 16 százalékos és Hargita megyében 12,1 százalékos az arányuk.
Kolozs megyében 18 467 katolikus, 57 248 református, 558 evangélikus és 5653 unitárius él.
Kolozs megyében az özvegyek többsége nő
Bukarestben a legmagasabb az elváltak aránya (15,4 százalék), Kolozs és Temes megyében pedig a lakosok tizede elvált (10,0 százalék és 10,4 százalék). A legmagasabb az egyedülállók aránya Kovászna megyében (43,7 százalék), a legalacsonyabb pedig Hunyad megyében (35,9 százalék).
Kolozs megyében az egyedülállók száma 257 903 (133 325 férfi és 124 578 nő). A házasságban élők száma 318 557 (156 842 férfi, 161 715 nő). Özvegységben 34 840-en élnek (6156 férfi, 28 684 nő), elváltak 67 841 (30 991 férfi, 36 850 nő).
Bukarestben a lakosok több mint egyharmada (35,2 százalék), Ilfov (25,2 százalék) és Kolozs (24,6 százalék) megyében pedig a lakosok mintegy negyede rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A skála másik végén Vaslui, Călărași és Botoșani megye áll, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 8 százalék alatt van (7,2 százalék, 7,4 százalék és 7,9 százalék).
Kolozs megyében a magyar közösség körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 16 129 (a románok között 135 406), középfokú végzettséggel 38 651-en rendelkeznek (213 037), alacsony végzettségű 23 675 (139 769).
