Több mint egymillió magyart számláltak meg a tavalyi cenzuson

Több mint egymillió magyart számláltak meg a tavalyi cenzuson
Egy millió kétezer-kétszáz személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek Romániában az idei népszámláláson, így a magyarság a lakosság 6 százalékát teszi ki azoknak a körében, akik válaszoltak erre a kérdésre – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt több mint 225 ezerrel lett kevesebb a magyarok száma. Ugyanakkor, a teljes lakosság 1,1 millióval csökkent a 2011-es népszámláláshoz képest. Csoma Botondot, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselőjét arra kértük, értékelje a magyar közösség szempontjából az eddigiekben ismertetett adatokat. A politikus egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az idei népszámláláson a számlálóbiztosok két és fél millió állampolgárhoz nem jutottak el, akik ennek folytán nem nyilatkozhattak sem etnikai, sem vallási hozzátartozásukról, és akik között értelemszerűen magyarok is vannak.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett, előzetes népszámlálási adatok szerint Románia lakossága eléri a 19 053 800 főt, akik közül 16 568 900 személy nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról. Román nemzetiségűnek a lakosság 89,3 százaléka, 14,8 millió személy vallotta magát. A lakosság összességében 1,1 millió fővel csökkent a legutóbbi népszámláláshoz képest. 

Az 1 millió kétezer-kétszázas lélekszámú magyarság után a legnépesebb a roma kisebbség, amely 569 500 főt számlál, és a lakosság 3,4 százalékát teszi ki. Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900).

A lakosság 6,3 százaléka (1 038 806 személy) nevezte meg a magyart anyanyelveként. 91,6 százalék a román nyelvet használja első nyelvként a családban. A roma nyelvet 1,2 százalék beszéli, az ukránt pedig 0,2 százalék.  

A felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre 16 millió 551 ezren válaszoltak: 85,3 százalékuk ortodox kereszténynek, 4,5 százaléka római katolikusnak, 3 százaléka reformátusnak, 2,5 százaléka pünkösdistának vallotta magát. A magát görög-katolikusnak valló lakosság számaránya 0,7, a baptista vallásúaké 0,6, az adventista és a muzulmán népességé 0,4 szazalékos a teljes populációhoz viszonyítva. A magukat vallástalannak vagy ateistának vallók aránya 0,9 százalék volt.

Az ország lakosságának közel fele (47,9 százaléka) házasságban él – 4 millió 495 ezer 500 férfi, 4 millió 629 ezer nő. Az INS adatai szerint, öt emberből kettő soha nem volt megházasodva, és az állandó lakosság 5,2 százaléka megözvegyült.

varosnapokHirdetés

Tartós az elöregedés 

A statisztikai intézet közölte azt is, hogy folytatódott a lakosság elöregedése, megnőtt a 65 év felettiek aránya: 2011-ben 101,8 idős jutott száz fiatalra, most pedig 121. Így ez a mutató 20 százalékponttal romlott.

Az INS összegzése szerint, bár a 15 év alatti fiatalok száma 115, 7 ezer főre csökkent, a teljes lakossághoz viszonyított arányuk enyhén emelkedett – 16,1 százalékra a 2011-ben jegyzett 15,9 százalékhoz képest. A 65 év fölötti lakosságnak a teljes népességhez viszonyított aránya viszont 3,5 százalékponttal nőtt a 2011-es adathoz képest (16,1%-ról 19,6 %-ra).

Javult az iskolázottsági arány

Az egyetemet végzettek aránya a 2011-es adatokhoz képest 12,9 százalékról 16 százalékra nőtt, míg az alacsony képzettségűeké 50 százalékról 40 százalékra mérséklődött. Az ország teljes lakosságnak 43,5 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, 40,5 százaléka pedig legfeljebb nyolc osztályt végzett. Míg 2011-ben 245 ezer fő számított analfabétának az országban, 2021-ben ezeknek a száma 143,600-ra csökkent.

Az INS közlése szerint, az ország lakosságából 8 millió 185 ezer fő aktív – közülük 7 millió 689 ezer embernek van munkahelye, 496 ezer pedig munkanélküli. Az inaktív népesség lélekszáma 10 millió 868,8 fő; ennek a tömegnek 39,5 százaléka nyugdíjat, és /vagy társadalmi segélyt kap, 32 százaléka tanuló és egyetemista.

Csaknem minden megye lakossága apadt

Az INS szerint a 42 megye közül (Bukarest municípiummal együtt) 39-nek apadt a népessége. Kivétel képez Ilfov megye, ahol a lakosság 154 ezer fővel nőtt, továbbá Beszterce-Naszód és Suceava megyék, amelyek 9,8, illetve 7,7 ezer lakossal gyarapodtak. Az arányszámokat tekintve, a legnagyobb mérvű népességcsökkenés Krassó-Szörény megyében volt (16,6 %, 49 ezer fő), valamint Teleorman megyében (14,9%, 56,6 személy). Abszolút értékben Bukarest municípium népessége csökkent leginkább, 8,8 százaléknak megfelelő 166 ezer fővel. (A Kolozs megye népességcsökkenésére vonatkozó adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre.)

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a népszámlálási eredmények kapcsán közölt közleményében azt hangsúlyozta, örvendetes, hogy sikerült megőrizni a magyarok 6 százalék feletti részarányát a romániai társadalmon belül. Jelezte azt is a népszámlálás részletes eredményeit jövőre elemzi ki az RMDSZ.

Csoma: „Nincs okunk ünneplésre, de csüggedni sem kell”

„Az idei népszámlálás kapcsán semmiképpen nem lehet megkerülni, figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a számlálóbiztosok két és fél millió állampolgárhoz nem jutottak el, akik ilyenképpen sem etnikumukról, sem felekezeti hovatartozásukról nem tudtak nyilatkozni; ez volt az idei cenzusnak a legnagyobb problémája”, hívta fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megye parlamenti képviselője. Mint kiemelte, a nagy számok törvényéből kiindulva, valószínűsíthető, hogy ebben a két és fél milliós tömegben magyar etnikumúak is vannak, és feltevése szerint a magyarság reális lélekszáma 1 millió 100 ezer fő körüli lehet.

A magyarság reális lélekszáma 1 millió 100 ezer fő körüli lehet? (Fotó: RMDSZ)

„Mivel két és fél millió embert különböző adminisztratív adatbázisokból emeltek be, nem ismerjük etnikai, vallási hovatartozásukat, tehát nem jelenthetjük ki teljes biztonsággal az sem, hogy ez a népszámlálási eredmény teljesen tükrözi a valóságot”, vélte Csoma Botond. Mint hozzátette, az adatokat még elemezni kell, nagyon fontos az is, hogy települési bontásban láthassuk a mutatók alakulását. Mindenesetre az a tény, hogy több mint egymillió magyart számláltak meg, ami arra mutat, hogy egy erős magyar közösség van továbbra is az országban. „Az RMDSZ-nek ennek a közösségnek a fejlődéséhez, jövőjéhez kell továbbra is biztosítania  a kereteket”, hangsúlyozta a képviselő.

Megállapította: nyilvánvalóan, nem kell véka alá rejteni azt sem, hogy volt egy erős csökkenés is a magyarság körében az előző cenzus eredményeihez képest.

A magyar közösségben magasabb az idősek aránya, mint a román népesség sorában; a negatív szaporulattal összefüggő demográfiai csökkenés nem egy mai jelenség, hanem egy évtizedek óta tartó folyamat – magyarázta a politikus. „Ha nem is állunk rosszul a születések száma tekintetében, ez az arányszám sajnos nem tudja kompenzálni az elhalálozási rátát – a korfa miatt. Az adatok elemzéskor ezeket a trendeket is figyelembe kell venni”, folytatta.

Kérdésünkre, hogy véleménye szerint mennyire volt eredményes az RMDSZ népszámlálási kampánya, Csoma Botond azt mondta: nagyon sokan már az online szakaszban kitöltötték a népszámlálási kérdőívet, amiben komoly szerepe volt a mozgósításnak, de nyilván az RMDSZ sem tudott mindenkit bevonni az internetes kitöltési folyamatba. Köszönetet mondott egyúttal a civil szervezeteknek, egyházaknak, az RMDSZ munkatársainak a rengeteg segítségért, amit ebben folyamatban nyújtottak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy az online kitöltési szakasz lezárása után az INS gyakorlatilag nem adott elegendő időt arra, hogy a számlálóbiztosok – akik eleve jóval kevesebben voltak, mint amennyire szükség lett volna – megszámlálhassák a fennmaradó népességet.

„Az egyértelmű, hogy továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy a közösség tagjait itthon maradásra sarkalljuk. Olyan keretek megteremtésére kell törekednünk, amelyek között jövőt építhetnek itt maguknak. Olyan, törvényekben is megfogalmazódó családpolitikákat, közpolitikákat kell biztosítanunk, amelyek javíthatják a demográfiai mutatókat, segíthetik a fiatal családokat abban, hogy gyermeket vállaljanak”, hangsúlyozta Csoma Botond. A tanintézmény-fejlesztést, versenyképes magyar oktatást is biztosítanunk kell; ez annak záloga, hogy a magyar emberek magyarul taníttassák gyermeket – folytatatta a politikus.

„Egy több mint egymilliós, erős közösség vagyunk; nem kell semmiféle nemzethalált vizionálni; nyilván, nincs okunk ünnepelésre, de nem kell elcsüggednünk sem. Az elöregedés egy objektív folyamat, de a megfelelő keretek megteremtésén továbbra is dolgozhatunk, és dolgozni fogunk” – emelte ki a politikus.  

EMSZ: drámai méretű a magyarság csökkenése

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége által kiadott közlemény szerint, a népszámlálás előzetes eredményei szerint, drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Mint írják, az a tény, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent, azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét. 

„A népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna” – olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult; a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

„Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát”, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza. Az EMSZ arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Az EMSZ országos elnöksége szerint, egyenesen ki kell mondani, hogy az egymillió fő nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó katasztrófa.”

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete, vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából meghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá – áll a közleményben.

Borítókép: RMDSZ