Másodszor is meghosszabbították a népszámlálás határidejét

Nagyon fontos a nemzetiség, az anyanyelv és a felekezeti hovatartozás rögzítése

Másodszor is meghosszabbították a népszámlálás határidejét
Másodszor is meghosszabbították a népszámlálás határidejét, így a cenzus július 31-éig tart, mivel sok településen még alacsony a megszámolt lakosok aránya – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Korábban július 24-éig tolták ki a határidőt. Az újabb hosszabbítást azzal indokolták, hogy még több időre van szükség az összeírásban tapasztalt lemaradás behozására. Hangsúlyozták, több hosszabbítás már nem lesz. Ezért arra biztatták azokat, akik még nem töltötték ki online vagy nem érvényesítették a kérdőíveket, és népszámlálóbiztos sem kereste fel őket, hogy menjenek el a településeken felállított állandó népszámlálási pontokra, ahol rögzítik az adataikat, illetve fogadják otthonukban a számlálóbiztosokat. Július 20-áig csaknem 17 millió ember adatait vették fel, ami a becsült népesség 87,4 százaléka. A statisztikai intézet számításai szerint ugyanis a becsült állandó lakosok száma eléri a 19,02 milliót.

ÖSSZEFOGLALÓ

Július 31-éig meghosszabbítják a népszámlálás személyes lekérdezéses szakaszát, mivel még sok településen alacsony a megszámolt lakosság aránya – jelentette be az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez az utolsó hosszabbítás, ugyanis a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a népszámlálás július utolsó napjánál is tovább tartson. Az INS közlése szerint július 20-ig mintegy 17 millió személyt írtak össze, ez a becsült lakosságszám (19,02 millió) 87,4 százaléka. A hivatal arra kéri az embereket, hogy fogadják a számlálóbiztosokat, vagy jelentkezzenek az összeíró központoknál. Bukarestben 80 állandó összeíró pont működik, míg az ország többi részében 700.

Az RMDSZ által létrehozott Nepszamlalas.ro honlap szerkesztői arra figyelmeztettek, hogy több tízezer magyar is kimaradhat a népszámlálásból. Két nappal ezelőtti közleményük szerint Kolozs megyében a feltételezett lakosság 19 százalékát, Marosban 13, Szatmárban 12, Hargita megyében 9, Biharban 8, Kovászna megyében 6, Szilágy megyében pedig az 5 százalékát nem sikerült lekérdezni. Becslésük szerint Kolozsváron 16 ezer, Marosvásárhelyen 14 ezer, Szatmárnémetiben 7 ezer, Nagyváradon, Csíkszeredában és Temesváron 6 ezer, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Brassóban vagy Nagybányán is 3 ezer fölött lehet a népszámlálásból eddig kimaradó magyarok száma.Ugyan a kimaradók is más állami adatbázisból automatikusan bekerülhetnek a statisztikába, de nekik nem lesz rögzítve a nemzetiségük, az anyanyelvük és a felekezeti hovatartozásuk. Romániában azokat a kisebbségeket illetik meg nyelvi jogok egy-egy településen, amelyek aránya meghaladja a húsz százalékot, így a népszámlálási hiányosságok miatt egy-egy településen a küszöbérték alá csökkenhet a magyarok számaránya.

Menjenek a legközelebbi összeírópontba!

 „A kampány során többször éltünk a fociból vett hasonlatokkal. A mostani helyzetre azt mondhatjuk, hogy ez a hosszabbítás hosszabbítása. Azt reméljük, hogy a ráadással a romániai magyar közösség szempontjából sikeres eredménnyel zárjuk majd a »mérkőzést«” – mondta el Barna Gergő, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora.

varosnapokHirdetés

A szociológus hozzátette, az utolsó száz méteren elsősorban arra törekednek, hogy a kritikus helyzetben lévő „magyar” városokban, községekben meggyőzzék a lakosságot a népszámlálásban való részvételre, illetve továbbra is felhívják a figyelmét a lekérdezés-válaszadásban jelentkező leggyakoribb hibákra, problémákra, illetve azok megoldásaira.

„A legnagyobb probléma, hogy sok városban még mindig több körzet nincs lefedve számlálóbiztossal, vagy a számláló olyan lassan halad, hogy nem tudja végigjárni a szektorát” – magyarázta a kampánykoordinátor. Ezért azt kérik, hogy akik még nem válaszoltak a népszámlálási kérdőívre, azok most már ne várják otthon a számlálóbiztost, hanem látogassanak el a legközelebbi települési összeírópontba, ahol számlálóbiztos rögzíti az adatokat.

Azoktól pedig, akiket otthonukban keres a számlálóbiztos, azt kérik, fogadják őt bizalommal még akkor is, ha már részt vettek az önkitöltéses szakaszban. Ilyen esetben a kérdezőbiztossal együtt, a dovrec.insse.ro oldalon ellenőrizzék a kitöltött kérdőívek érvényességét. Ha van a sikeres önkitöltésről igazolásuk, akkor nem szükséges újból válaszolni a személyi kérdőívre, azonban megtörténhet, hogy a lakásra és az épületre vonatkozó adatok hiányosak, azokat pótolni kell.

A Népszámlálás.ro szerkesztői arra is felhívják a figyelmet, hogy akik ritkán vagy keveset tartózkodnak otthon, ők az ajtóban vagy a postaládában hagyott kopogtatócédula segítségével vegyék fel a kapcsolatot a számlálóbiztossal, és telefonon tisztázzák a helyzetüket, egyeztessenek találkozót a válaszadás érdekében. Egy másik gyakran előforduló hiba, hogy sok esetben az internetes önkitöltés alkalmával nem regisztrálták a háztartás minden tagját, jellemzően a kiskorúak maradtak ki.

Fontos, hogy senki se maradjon ki

A dovrec.insse.ro oldalon érdemes újból ellenőrizni külön-külön minden családtag személyi számát, hogy senki se maradjon megszámolatlanul, aki az adott háztartásban élt 2021. december 1-jén. Nem utolsó sorban pedig arra is vigyázni kell, akár otthon, akár az összeíróponton válaszolunk – és ezt mindenképpen ellenőrizzük is –, hogy minden családtagnak helyesen legyen beírva az etnikuma, az anyanyelve és a felekezeti hovatartozása.

 „A népszámlálás legnagyobb tétje a lakosság számának, illetve annak demográfiai, társadalmi jellemzőinek a feltárása. Nekünk, az erdélyi magyar közösségnek fontos, hogy az etnikai számok és arányok hogyan alakulnak a népszámláláson. Tíz évenként tartanak ilyen összeírást, tehát a mostani meg fogja határozni az elkövetkező tíz évben a nyelvi jogok érvényesítését, illetve a magyar intézményrendszer támogatását. Következésképpen a népszámlálásnak van egy szimbolikus és egy gyakorlati tétje is” – hangsúlyozta a Szabadság kérdésére Barna Gergő.

Rámutatott: nem sújtják pénzbírsággal azokat a személyeket, akikhez nem jutott el a számlálóbiztos, illetve a tavaszi önszámláló szakaszban nem vettek részt. A pénzbírságot csak az adatszolgáltatást megtagadók esetében róják ki. A számlálóbiztosok jelentik, hol utasították el a válaszadást, a helyi rendőrség pedig kiszáll a helyszínre, és kiszabja ki a bírságot.

Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a becslések szerint 100 ezer magyar nem számláltatott meg eddig. „Aki még nem vett részt a népszámláláson, arra kérjük, az idő rövidségére való tekintettel, ne várják a biztost, hanem hívják az RMDSZ-t, vagy keressék fel a településeken újranyitott összeíró pontokat, hogy „ne találtassunk híjával” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.

Borítókép: Rohonyi. D. Iván