Szili Katalin: minden magyar számít

Szili Katalin: minden magyar számít
Minden magyar számít - mondta Szili Katalin, Magyarország miniszterelnökének főtanácsadója szombaton Nyíregyházán, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány konferenciáján tartott előadásában.

Kifejtette: "ebben benne van az is, hogy mi számítunk mindenkire, aki a világban bárhol él, ugyanakkor a világban bárhol él magyar, ők is számíthatnak ránk". Nemcsak közösségben, hanem egyénenként is, hiszen a kormány nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatással is segíti a magyar közösségeket, fiatalokat a nyelv, a kultúra és a magyar hagyományok elsajátításában - mondta. "Ez adja az identitásunkat, azt az önazonosságot, amely alapján azt mondjuk, hogy magyarok vagyunk, hiszen gondolkodásunkban, nyelvünkben, kultúránkban ez az, ami összeköt bennünket" - mondta.

Hangsúlyozta: a kormány számára kiemelten fontos a szülőföldön élés és boldogulás biztosítása is. Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért, hogy megőrizze "a részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét, önazonosságunk védelme az állam alapvető kötelessége". Közölte: Magyarország elősegíti a határon túl élő közösségei fennmaradását, fejlődését, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, emellett egyéni és közösségi jogaik érvényesülését.

Szili Katalin elmondta, a magyar alaptörvény része az is, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, ez viszont a környező országok közül csak Szlovénia és Szerbia alkotmányában van benne. Ilyen alapon nincs meg az a fundamentum, hogy a nemzeti kisebbségek egyenlő polgárokként szerepeljenek - jelezte.

A magyar kormány 2011-ben fogadta el a nemzetpolitika stratégiai kereteiről azt a dokumentumot, amelynek egyik fontos tétele, hogy "Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját". Hozzátette, román politikusok állításaival szemben tévedés, hogy a magyar kormány etnikai autonómiát szeretne. Mindig is azt kommunikálták, hogy ott, ahol tömbben élő magyarság van és többségben van a magyarság - ahogy Székelyföldön -, lehetne területi autonómiát biztosítani - mondta a főtanácsadó.

A friss népszámlálásról szólva emlékeztetett: Romániában a magyar nemzetiségűek száma 1 113 973, ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a 4,5 százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen; 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Szlovákiában 2013-mal kevesebb magyar van, mint amennyi 2011-ben volt, 456 154 ember alkotja a felvidéki magyarságot. A szintén 2021-es adatok szerint Horvátországban 10 314 magyar él és 7218-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Szlovéniában nem volt hagyományos népszámlálás, a 2002-es adatokból kiindulva a meglévő statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat. Ennek alapján hatezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot tízezerre becsülik - tette hozzá. Kárpátalján egy 2017-es felmérés szerint a magyar nemzetiségűek száma 131 ezer lehet, ennek alapján a magyarok száma a 2001-es népszámláláshoz képest 21 ezerrel, tehát 13,7 százalékkal csökkent - ismertette a főtanácsadó.
    

varosnapokHirdetés