* És akkor még nem beszéltünk arról, hogy 2020-ban, amikor kormányzati munkát vállaltunk, még javában tartott a koronavírus-járvány – holott a nagy járványokról is azt feltételeztük, amit a háborúkról: ezeket száz esztendeje maga mögött hagyta az emberiség.
* A háború pusztítással, halállal, emberi életekkel jár, félelmet és bizonytalanságot okoz, gazdasági válságot eredményez még a háború helyszínétől távolabb lévő társadalmak életében is. Ma bármilyen mérleget vonjunk, bármiféle terveket kovácsoljunk, ezt a tényállást nem lehet megkerülni. Minden, amit teszünk, vagy éppen nem teszünk, ebből a szemszögből nyer értelmet.
* Amikor két évvel ezelőtt vállaltuk a kormányzást, nagyobb tervekkel indultunk. A háború keresztülhúzta ezeknek egy részét és olyan feladatokat adott, amelyek eredetileg nem szerepeltek a terveink között.
* Ma már én magam sem beszélek alkotmánymódosításról, pedig annak egyik kezdeményezője és erős, elkötelezett támogatója voltam. A kisebbségi jogok esetében is hasonló a helyzet: a kormányprogramban szereplő törvényről nem mondunk le, de célunk nem lehet a kudarc.
* A nemzeti, etnikai kisebbségeknek és a jogok látványos bővítésének nem kedvez a háború. Előjönnek a félelmek, azok árnyékában pedig a régi beidegződések, a buta előítéletek és a rossz sztereotípiák. Számtalan példáját láttuk ennek az elmúlt hónapokban, aminek a legabszurdabb példája talán a legutóbbi napok fejleménye, amikor román szélsőségesek a schengeni csatlakozás kudarcáért is a magyarokat teszik felelőssé, amikor a MOL bojkottjával fenyegetnek. Tehát ilyenkor az, hogy megvédjük azt, ami a miénk, amit elértünk, és ha csak tudunk, hozzáteszünk valamennyit, az már egy becsületesen elvégzett feladat.
* Számunkra sohasem az a kérdés, hogy mi kisebbségi közösségként milyen magasra tesszük a lécet a kisebbségi jogok tekintetében, hanem mindig az az igazi kérdés, hogy a többség mekkorát tud ugrani. Mekkorát tud vagy mekkorát akar – a kettő néha ugyanaz. Tehetjük bármilyen magasra a lécet, ha közben elszaladnak alatta, vagy folyamatosan leverik azt.
* Mindezzel együtt jelentőset léptünk előre a közösségi szimbólumok használatát illetően. Kinyitottunk egy évekkel ezelőtt bezárt fiókot, és az asztalra tettünk számos kezdeményezést, mert hiszünk abban, hogy a helyi közösségeknek joguk van a sajátos szimbólumaik használatára, hogy több identitás megfér egymás mellet anélkül, hogy egymást bántanák vagy egymást megrövidítenék.
* Közben még mindig vannak olyanok, akik a gyűlöletre és az egyetlen és minden mást kizáró igazságra törekednek, még mindig vannak, akik a bírósághoz fordulnak, mert nem tetszik nekik, hogy a magyaroknak is vannak szimbólumaik – és a bíróságok sajnos össze-vissza döntenek. Mi pedig azt várjuk az igazságszolgáltatástól, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésének, azok gyakorlásának biztosítson teret, ne pedig azok korlátozását rendelje el.
* Nem akarnék hosszan beszélni erről a gyalázatos és ostoba döntésről, Ausztria helytelen, erkölcstelen, szégyentelen politikai játszmájáról. Románia 11 éve teljesítette a csatlakozáshoz szükséges technikai kritériumokat, a schengeni övezet tagországainak támogatását élvezi, és ebbe most belerondított Ausztria, csak azért, mert megtehette, mert egy belpolitikai problémát próbált megoldani úgy, hogy megalázott mindannyiunkat, és közben a problémát nem oldotta meg. Nekünk továbbra is ragaszkodnunk kell az elvekhez. Továbbra is kell kérnünk azt, hogy a schengeni övezetet bővítsék, ezt méltósággal kell tenni, bátran, megalkuvások nélkül. Politikai döntésre politikai választ kell adni. Vétóra, vétóval kell válaszolni, amikor eljön annak az ideje, és ebben azt gondolom, hogy egységesek vagyunk és nincsen széthúzás.
* Nekünk, magyaroknak a schengeni övezethez való csatlakozás legalább kétszer olyan fontos, mint a többségi nemzetnek. Ugyanakkor ebből az esetből nem juthatunk arra a következtetésre, hogy a konszenzuskeresés elvét, amelyet a szerződések rögzítenek, mert ezt rögzítik és nem a vétót, fel kell adnunk, és át kell térnünk a többségi szavazásra. Egy ilyen döntés ma nem erősítené az európai szolidaritást, hanem szétverné a gyenge egységet is. Románia azon 13 tagállam közé tartozik, amely a konszenzus elvét meg kívánja tartani, és ehhez ragaszkodni kell. Ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Ez nem csak a mi érdekünk, hanem azt gondolom, hogy az uniónak is szüksége van erre. Egyébként 2023-ban azt fogjuk támogatni, hogy a tavaszi ülésszakba ismét kerüljön a belügyi és az igazságügyi tanács napirendjére Románia schengeni csatlakozása, ezt a svédek tudomásom szerint támogatják. 2023-ban pontot kellene tenni ennek a hosszú, 11 esztendős történetnek a végére.
Jövőre tisztújító kongresszus Temesváron
Az SZKT elfogadta, hogy a jövőre esedékes tisztújító kongresszust Temesváron tartsák. A helyszínválasztás, mint elhangzott, több szempontból is szimbolikus: innen indult a forradalom ezelőtt 32 évvel ezelőtt, ugyanakkor az RMDSZ kiemelt feladatnak tekinti a szórvány erősítését.
„Temesvár a jövő évben egyben Európa egyik kulturális fővárosa. Olyan város, ahol a magyar kultúra nemcsak az örökség része, hanem a jövő formálója is”, mondta Kelemen Hunor. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón feltett újságírói kérdésre, miszerint indul-e újabb mandátumért, a szövetségi elnök nem tudott erre egyértelmű választ adni.
Több millió euróra nyújtottak be pályázatokat az önkormányzatok
A szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően az RMDSZ tárcavezetőinek számadása következett.
Cseke Attila fejlesztési miniszter elmondta: a számok azt mutatják, hogy a legfontosabb beruházásai programjaink az elmúlt időszakban megduplázódtak vagy épp megtriplázódtak. Az egyik jelentős program a hazai vagy uniós költségvetési forrásokból finanszírozott lakásépítés fiatal oktatók, orvosok számára; 1839 ilyen energiatakarékos és környezetbarát lakás épült máris fel, 849 pedig épülőfélben van a tervezett 5ooo-ből.
De a legfontosabb beruházások ezután következnek, mondta. A több mint 10 milliárd eurós Anghel Saligny programnak, amelynek az RMDSZ a kezdeményezője, csak Erdélyben 1813 településen fognak víz-, szennyvíz- és csatornahálózatot kiépíteni, fejleszteni, utakat korszerűsíteni, hidakat építeni.
Ami pedig a helyreállítási alapot illeti, ha igazán büszke valamire, az ennek az alapnak a kivitelezésében elvégzett munka, mondta. Örömmel jelentette be, hogy vannak olyan RMDSZ-es polgármesterek, akik több millió eurókra nyújtottak be pályázatokat.
A tárcavezető hosszan sorolta, hogy Erdély-szerte hány oktatási, egészségügyi, sport és művelődési intézményt sikerült támogatni. Hozzátette: javaslatára a kormány a napokban fogadta el az újabb kiutalásokat színházak, operák, filharmóniák felújítására.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint az elmúlt két év amolyan „tesztrepülés” volt általa vezetett minisztériumban is, több ellentmondásos helyzettel kellett szembesülnie, itt elsősorban a medve-kérdést, illetve a víz- és erdőgazdálkodás területén felmerülő problémákat említette megjegyezve: komoly lépések történtek a nagyarányú illegális erdőirtás visszafogására.
Novák Eduárd ifjúsági és sportminiszter a nemrég bemutatott sportstratégia jelentőségéről értekezett, amely nemcsak a versenysport, hanem a tömegsport és iskolai sport fejlesztését is célozza. A tárcavezető örömét fejezte ki, hogy ennek a stratégiának a kidolgozását az RMDSZ kezdeményezte, és úgy fogalmazott: kerüljön bárki is az elkövetkező időszakban a minisztérium élére, az itt megfogalmazott alapelvek hosszú távon szavatolják a romániai sport sikerességét.
Hegedüs Csilla, az az európai uniós alapok minisztériumának államtitkára mindenekelőtt a műemlékvédelem terén indított sikeres projektekről beszélt. Románia történelmének legnagyobb közösségvédelmi programja indult el, mondta. Összesen 225 millió euró jut örökségvédelemre, ebből 155 millió euró műemlékfelújításra és –népszerűsítésre , 70 millió euró nyolc emlékmúzeumra.
A mérleg túlsó oldalán, a kudarcok területén mindenekelőtt a marosvásárhelyi római katolikus kollégium továbbra is rendezetlen helyzete merült fel, illetve az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Initiative (MSPI) ügye.
Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő, a FUEN elnöke beszámolt többek közt az Európai Parlamentben általa kezdeményezett vitáról az ENSZ Kisebbségi Nyilatkozatának 30. évfordulója alkalmából. Felszólalásában elmondta: a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az EU-ban és azon kívül is rendkívül fontos és sürgős kérdés volt és maradt. Ezt nem mindenki értékeli így az unióban, Stella Kyriakides egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a plénumban úgy vélekedett: Brüsszel minden lehető intézkedést meghozott a kisebbségek védelme érdekében. Vincze Loránt bírálta a szocialista, liberális képviselőket, akik leszavazták, hogy a vita mellett határozat is szülessen a kisebbségvédelem fontosságáról.
Csoma: Minden politikai bölcsességünkre szükség van
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Kolozs megyei elnök felszólalásában úgy vélekedett: minden politikai bölcsességünkre, józan eszünkre szükség van ahhoz, hogy a megszaporodó román szélsőséges megnyilvánulásokat kezelhessük. A képviselő december 1-jei parlamenti beszédére utalt, ami nemcsak a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Párt (AUR) hisztérikus reakcióját váltotta ki, hanem a kormánypártok részéről is több ellenséges megnyilvánulás következett.
„Nem szeretném kommentálni ezt a hisztériát, abban reménykedtem, hogy a román nemzeti ünnepen elhangzott felszólalásomnak voltak olyan elemei, amelyek alapján el lehetett volna indítani egy párbeszédet a kisebbségi helyzetről. Nem így sikerült. Annyit viszont elmondhatok: nagyon sok olyan visszajelzés is érkezett elsősorban román értelmiségiektől, akik úgy vélekedtek, beszédemben nem volt semmi olyasmi, ami sértette volna a románok önérzetét”, vélekeett. Hozzátette: Románia Schengen-tagságának visszautasítása felerősítheti a különböző frusztrációkat, ami a magyar közösségen csattanhat.
Az SZKT-t követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor újságírói kérdésre azt válaszolta: Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével tisztázták a helyzetet, ami viszont a liberális kirohanásokat illeti, nem kívánja kommentálni, legfennebb az RMDSZ Galati megyei szervezete illetékes ebben, ha egyáltalán késztetést érez reagálni. Amint arról tudósítottunk: a liberálisok Galati megyei elnöke megszavaztatta a helyi választmánnyal, hogy kezdeményezzék az RMDSZ-nek a kormányból való kiutasítását Csoma Botond „sértő” kijelentéseit követően. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos szervezete nem tette magáévá a kezdeményezést.
