Jövő héten tisztújító kongresszust tart az RMDSZ Temesváron
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) pénteki, kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor elsőként beszámolt arról, hogy a szövetség konzultációt indított másfél hónapja, megkérdezve a választóikat, mit gondolnak az RMDSZ tevékenységéről, és szerintük milyen korrekciókat kellene végrehajtani az elkövetkező időszakra nézve. Az eddigi tapasztalat az, hogy az emberek nem közömbösek az RMDSZ által végzett munka iránt, és a főbb érdeklődési témák között a gazdasági helyzet, az infláció, az energiaárak, a biztonság kérdése szerepel, a településeket nyilván a saját problémáik érdeklik leginkább – mondta az RMDSZ vezetője. Kelemen Hunor szerint a kezdeményezés mindenesetre sikeresnek bizonyult, a tanulságokat még összegezni kell, hogy a konzultáció folytatásának formáját eldönthessék.
Ami a parlamenti munkát illeti, az RMDSZ vezetője elmondta: a törvényhozó testületre az elmúlt hónapokban nagy teher nehezedett. Két, a Büntetőtörvénykövet (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykövet módosító jogszabálytervezetet emelt ki, amelyek kapcsán sok minden – igaz, és kevésbé helytálló állítás – hangzott el. Mindkét kezdeményezés jelenleg alkotmányossági próbára vár, és a taláros testület döntésén múlik a jövőjük. Kelemen Hunor felhívta a figyelmet, hogy sajnos, az RMDSZ által javasolt módosításokat nem tartalmazzák azok a tervezetek, amelyeket a kormány végül a parlamentben benyújtott. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ eredetileg azt javasolta: a hivatalból való visszaélésnek szándékosnak kell lennie, tehát ezt nem kötötték határértékhez, illetve a hírszerzésnek nincs mit keresnie a büntető eljárásban, hiszen ezáltal a jogállamiság elve sérül. Véleményük szerint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, sajátos bűncselekmény-típusok, nemzetbiztonsági kockázat esetén lehet csak a hírszerzés által biztosított információkat felhasználni.
Csökkenteni kell a diákokra nehezedő terhet
Kelemen Hunor ugyanakkor emlékeztetett, hogy jelenleg zajlik az oktatási törvény vitája. Mint fogalmazott, ez a tavaszi parlamenti ciklus legfőbb tervezete. Kiemelte, hogy a kormány által a törvényhozás elé terjesztett tervezet tartalmazza azokat a jogokat, amelyeket az RMDSZ a magyar közösség szempontjából fontosnak tart. A legfontosabb, hogy elvileg szerepel a tervezetben, hogy a tanterv összeállításakor a terhet csökkenteni kell a diákokon, mondta az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor az is tény, hogy körülbelül hétszáz módosító javaslatot nyújtottak be a tervezethez, jelenleg folyik a vita ezekről. De ha végül olyan változatot fogad el a parlament, amely köszönő viszonyban sincs az eredeti tervezettel, akkor meg kell fontolni, hogy a jogszabályt felelősségvállalással fogadják el – hangsúlyozta Kelemen Hunor, hozzáfűzve: a kormány a tervezet kapcsán sürgősségi eljárást kért.
Rossz üzenete volt Nagy-Bege kiszorításának
Az RMDSZ elnöke kitért arra is, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által létrejött megállapodás értelmében kormányfőcsere várható. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ szerint az egyezséget végre kell hajtani, hiszen a jelenlegi kormánykoalíció négy éves munkára vállalkozott, amit tiszteletben kell tartani. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ jelenléte a kormányban több, mint egyszerű matematikai számítás, és ezt figyelembe kell venni.
Kiemelte viszont, hogy nagyon rossz szájízt hagyott maga után Nagy-Bege Zoltán teljesen indokolatlan leváltása az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöki tisztségéből a PNL és a PSD között létrejött alku nyomán. Az RMDSZ szerette volna a továbbiakban is megtartani az alelnöki feladatkörben Nagy-Bege Zoltánt, aki az elmúlt időszakban számtalanszor bebizonyította hozzáértését és szakmai tudását. Erről szóbeli megállapodás létezett a két koalíciós partnerrel, amit azonban nem tartottak tiszteletben. Az RMDSZ mindezt másképp nem tudta lereagálni, minthogy nem vett részt a szavazáson, miután „teljesen alaptalanul kiszorítottak bennünket”.
A következő év a választásokról fog szólni
Az RMDSZ elnöke továbbá felhívta a figyelmet, hogy a következő év nagyjából a választásokról fog szólni. Húsz esztendőben egyszer áll elő olyan helyzet, hogy az év elejétől az év végéig (európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és államfői) választások legyenek. Kelemen szerint nagyon nehéz év várható, ezért javasolta korábban, hogy esetleg a parlamenti választások előrehozásával valamelyest „vegyék le a terhet” a 2024-es esztendőről. Ez viszont úgy tűnik, hogy alkotmányos szempontok miatt nem kivitelezhető, ezért el kell felejteni. Jelenleg létezik a liberálisok részéről egy javaslat a parlamenti és az önkormányzati választások összevonására vonatkozóan, ám ebben az esetben szintén alkotmányossági problémák merülnek fel, következésképpen ez a megoldás is nagyon kérdéses és törékeny, de mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni – vélekedett Kelemen Hunor.
Végezetül Kelemen Hunor kitért a jövő hét végén tartandó temesvári tisztújító kongresszusra. Ezen várhatóan elfogadnak majd egy, az elkövetkező évekre a közösség számára iránymutató dokumentumot. Mint hangsúlyozta, az RMDSZ kötelessége, hogy reményt és irányt adjon, s a rendelkezésükre álló eszközökkel a közösségért cselekedjen.
Bevezetik a magyar eredettudat fogalmát
Az RMDSZ-nek a 2023–2030 közötti időszakra vonatkozó prioritásait összegző programdokumentumot Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke ismertette. Mint elmondta: ez a dokumentum nem helyettesíti, hanem kiegészíti az érvényben lévő RMDSZ-programot, amely az elmúlt három évtized alatt csiszolódott, kisebb módosításokon átesett, ám alapjában nem változott. Az autonómia kérdése szerepel például a nagy RMDSZ-programban, a mostaniban a kisebbségi törvény elfogadásáról esik szó, magyarázta Székely István.
Elmondása szerint a három sarokpont, ami a kongresszus elfogadására váró dokumentumot meghatározza, a következő: a népszámlálás már látható eredményei, az RMDSZ kormányzati pozíciójával összefüggő további feladatok, illetve a 2024-ben esedékes választások. Tíz fejezetből áll, egy vagy több programfelelős dolgozott rajtuk, egy-egy munkacsapattal.
Székely István kiemelte: a népszámlálás eddig ismertetett eredményeiből következik mindenekelőtt az az állítás, hogy a magyarság továbbra is egy jelentős méretű, erős közösség, amellyel számolni kell, valahol 1 millió 120 ezernél lesz a végső lélekszám. Következik a népszámlálásból egyebek mellett az is, az RMDSZ helyesen járt el, hogy fókuszba helyezte a családokat, a segítésüket célzó politikákat, hiszen elég jelentős mértékű az elöregedés – folytatta Székely István. Egy ekkora társadalom ugyanakkor nyilvánvalóan sokszínű, és befogadó közösségnek kellene lennie/maradnia a jövőben is. A javasolt dokumentum bevezeti például a magyar eredettudat fogalmát, tekintettel arra, hogy vannak olyanok az országban, akik nem beszélik a magyar nyelvet, de azért fontos számukra annak tudata, hogy van nagyszülő, dédszülő a családban, aki magyar volt. Ezt számításba kell venni egy olyan jövőkép reményében, amelyben Románia értékként kezeli az etnikai sokszínűséget – emelte ki az ügyvezető alelnök.
Stratégia a magyar nyelvű romák érdekéért
Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára a romák egyenlő társadalmi felzárkóztatására, társadalmi részvételére vonatkozó, a kongresszus elé előterjesztendő dokumentumot ismertette. Kiemelte: ez a típusú dokumentum már harminc éve várat magára, és az anyagot szakmai munkacsoport állította össze. Tizenegy területre bontották le a magyar nyelvű romák társadalmi részvételének témakörét, mindenekelőtt abból kiindulva, hogy több mint százezer, magát magyarnak valló roma van az erdélyi magyar közösségben.
„Talán soha nem volt még ilyen kedvező csillagzat alatt ez a kérdés. Az országos romaintegrációs stratégiát a román kormány most immár végre valóban igyekszik megvalósítani” – mondta Makkai Péter. Hozzátette: a munkacsoport egy olyan állásfoglalást állított össze, amely a magyar nyelvű romák egyenlő társadalmi részvétele érdekében lépéseket javasol – önkormányzati, kormányzati szereplőknek – azzal a céllal, hogy ez a közösség is egyenlő szinten, rangon vehessen részt a magyar közösség életében, s ne csak problémaként, erőforrásként tekintsen az erdélyi magyar társadalom ezekre a magyar nyelvű roma közösségekre.
Csoma: a hírszerzésnek nincs mit keresnie a büntetőeljárásban
Az ülésen zajlott politikai vita során az RMDSZ Kolozs megyei képviselője, Csoma Botond arról beszélt, hogy a konzultáció-sorozat jó ötlet volt, és a tapasztalat azt mutatja, szükség volt erre. A demokrácia nem működhet a politikatudományból ismert társadalmi szerződés nélkül, s párbeszédnek kell lennie azokkal, akiket a társadalmi szerződésben felhatalmaztak a közösség képviseletére, nyomatékosította Csoma Botond.
A Btk.-t és a büntető eljárást illető törvénytervezetek kapcsán a képviselő elmondta: tragikomikus volt, ahogy a PNL és PSD hozzáállt ezekhez a kezdeményezésekhez. Mint mondta, ha „megszületett a témák kapcsán egy egyezség a kormányban délután háromkor, az két óra múlva, már elpárolgott.” Csoma Botond hangsúlyozta, a hírszerzésnek nincs mit keresnie a büntetőeljárásban, korábban láttuk, mi történt, amikor ez zajlott – emelte ki a politikus.
Ugyanakkor kitért arra, hogy ma is vannak pillanatok, amikor a plénumban meg kell védeni a magyarságot, a magyar identitáshoz kapcsolódó szimbólumokat, és bizonyos választói szegmenseket a koalíció pártjai sem akarnak túl eltávolítani maguktól – emelte ki a képviselő, nyomatékosítva: mindezzel szembe kell nézni, és az RMDSZ törvényhozói azért vannak ott, hogy „állják a sarat”.
(Fotó: RMDSZ)
