Október 23-a kiemelt ünnep a Kárpát-medencében élő magyar közösségek számára, hiszen a magyar szabadságharcok hosszú sorának nagyon fontos 20. századi fejezete az 1956-os forradalom – emelte ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség ügyvezető elnökségén, Magyar Leventével közösen tartott hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón.
„Erdélyben 1956-ban, és az azt követő években is sokan szolidaritást vállaltak a magyar szabadságharccal, sokakat meghurcoltak. Ennek a napnak a tanúsága, hogy a szabadságért küzdenünk kell, és ez nem olyasvalami, amit ha egyszer megszereztünk, az örökkévalóságig a miénk marad” – folytatta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a szabadságnak ma is vannak ellenségei, és azok, akik ma a szabadság csorbítására, korlátozására törnek, minden egyes közösségnek az ellenségei.
„Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt lehetek Kolozsváron, és önökkel, kolozsváriakkal, erdélyi magyarokkal ünnepelhetem az ’56-os szabadságharc emlékét” – emelte ki a sajtótájékoztatón Magyar Levente. A magyar külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese hozzátette: mindig nagy öröm olyan közösségekkel ünnepelni a nemzeti napokat, amelyek talán még jobban meg tudják ezeket élni, mint a Magyarországon élők. „A mai, országhatárokon kívül élő közösségek olyan meggyőződéssel, méltósággal ápolják a nemzeti emlékezetet, ami otthon sokszor elsikkad” – folytatta a magyar kormány képviselője.
Megállapítása szerint történelmi vonatkozásban talán ez lehet a hozzánk legközelebb álló nemzeti ünnep, hiszen velünk élnek még többen azok közül, akik alakítói voltak az ’56-os eseményeknek.
Magyarország szeretné Romániát mielőbb Schengenben tudni
Az államtitkár elmondta: Kelemen Hunorral áttekintették a kétoldalú agendát, több teendőt állapítottak meg a következő időszakra nézve. Felhívta a figyelmet arra, hogy fontos beruházások folynak kétoldalú jelleggel Magyarország és Románia között, és a két állam ambiciózus terveket ápol azt illetően, hogyan tudja még jobban összekötni közúti, közlekedési infrastruktúráját, ami Románia mihamarabb remélt Schengen-csatlakozása fényében nagy jelentőséggel bír.
A magyar kormány szeretné, ha Románia minél hamarabb a Schengen-övezet tagjává válna, és amint ez megtörténik, megnyitható több olyan közlekedési kapcsolat, ami jelenleg a határ zárt jellege miatt nem használható – részletezte Magyar Levente. Hozzátette: ezen felül, új infrastrukturális fejlesztésekről, ezek kiépítéséről is tárgyal a magyar és a román kormány. Ezek közül a legelőrehaladottabb állapotban talán az M49-es autóút van, ami Budapestet Nyíregyházán keresztül Szatmárnémetivel fogja összekötni, és ily módon a harmadik nagy autópálya-csatlakozás lesz a két ország között.
Erdélyi magyar ügyek budapesti nézőpontból
A magyar kormánynak az eljárása az, hogy mindig a helyi közösségeket hallgatja meg azt illetően, hogy milyen úton-módon tudja segíteni boldogulásukat a szülőföldön – hangsúlyozta Magyar Levente. Mint elmondta, Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is ilyen szellemben beszélgettek arról, hogy a gazdaságfejlesztési és egyéb programok terén mit tud tenni Budapest.
„Az utóbbi évek, különösen a 2022-es év előtti időszak kifejezetten sikertörténet abból a szempontból, hogy Magyarország hathatós segítséget tudott adni ahhoz, hogy a szülőföldön maradásnak egzisztenciális, gazdasági alapjai erősödhessenek Erdélyben” – részletezte az államtitkár.
Kiemelte: a magyar kormánynak feltett szándéka ennek a törekvésnek a folytatása, ennek mikéntjéről, módjáról, időzítéséről, területi és tartalmi hatályáról folytatott eszmecserét az RMDSZ elnökével és területi vezetőivel. Hozzátette: reméli, hamarosan konkrétumokról tudnak beszámolni, egyelőre még az egyeztetés szakasza zajlik. Elmondható azonban, bár háború van a szomszédban, és egész Európa, így Magyarország is gazdasági nehézségekkel szembesül, a kormány fenn fogja tartani az eddigi támogatás intenzitását. „Nemzeti kormányzás nincs anélkül, hogy a határon túli magyar közösségeknek ne segítenénk, méghozzá olyan mértékben, ahogyan arra lehetőségünk nyílt az elmúlt években” – húzta alá a miniszterhelyettes.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Levente kiemelte: nagy jelentőségű eseménye a magyar-román kapcsolatok kétoldalú történetének, hogy Klaus Iohannis államfő nemrég Magyarországra látogatott, és kiterjedt eszmecserét folytatott a magyar köztársasági elnökkel. Az esemény sajtónyilvános részén a román államelnök elvárásként fogalmazta meg, hogy a magyar gazdaságfejlesztési programok diszkriminációmentesen, etnikai szempontokra való tekintet nélkül történjenek – idézte fel az államtitkár. Mint mondta, örül annak, hogy ez elhangzott, mivel ezek alapján a magyar kormány meg tudja erősíteni: ezt a korábban is ismert, természetesnek vélt követelményt betartotta, mint ahogyan azt az elvárást is, hogy ezek – a lassan évtizedes történetre visszanéző programok – a vonatkozó magyar, román és uniós jogszabályoknak megfelelnek. „Az elnöki felvetés remek alkalom volt arra, hogy tisztázzuk: az elvárások, amelyeket Románia hivatalosan is támasztott Magyarország irányába, maximálisan teljesültek” – szögezte le a politikus.
Magyar Levente négyszemközt tárgyal Kelemen Hunorral
Kép: Kolozsvári Magyar Főkonzulátus/Facebook
