„Boldog születésnapot Romániai Magyar Demokrata Szövetség”
A szövetségi elnök a Kultúrpalotában tartott ülésen elmondott politikai beszámolójában úgy értékelt: az RMDSZ 35 év után is meg tudta őrizni politikai súlyát a romániai politikában, ami annak köszönhető, hogy az erdélyi magyarok nem akarják, hogy nélkülük szülessen döntés róluk. A politikai szervezet megalakulásának 35. évfordulója kapcsán kijelentette: „Boldog születésnapot Romániai Magyar Demokrata Szövetség, hisz ez a 35 év nagy teljesítmény volt, sok eredményünk volt, és mindig tanultunk a hibáinkból!”
Elmondta: nem szerveztek külön ünnepséget, de nem is lehet szó nélkül elmenni a közelgő évforduló mellett, hiszen 1989. december 25-én megszületett a döntés, hogy a romániai magyarság egy olyan szövetséget alkot, amely vállalja a közösség érdekképviseletét, védelmét, politikai képviseletét.
Aláhúzta: az erdélyi magyar közösség az idei parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választásokon is megerősítette ezen szándékát. Megértette, hogy csak közösen tudja irányítani sorsát, és Románia fordulóponthoz érkezett, ahonnan két irányba lehet menni, vissza a múltba vagy előre, és az utóbbit választotta.
Az ország iránya bármikor visszafordítható
„Túl azon, hogy nekünk van egy erős parlamenti képviseletünk, azt látjuk, hogy az ország iránya bármikor visszafordítható. Nem igaz az, hogy amit elértünk az elmúlt 35 évben, az örökkévalóságig így marad. Nem igaz az, hogy nem lehet a periférián lecsúszni. Nem igaz az, hogy a periféria ma már veszélytelen világ” – mondta Kelemen Hunor Románia geopolitikai helyzetére és a szélsőségesség előretörésére, a fasiszta eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu államfőjelölt első fordulóbeli győzelmére utalva.
Közölte: akik a szélsőségesekre szavaztak, nem mind szélsőségesek, de akiket a parlamentbe küldtek, azok. „A magyarellenes erők, a szélsőséges gondolatokat, ideológiákat képviselő és terjesztő erők 34 százalékkal vannak jelen a parlamentben, és ez bő egyharmad. Ilyen nem volt 34 éve, s ez óriási kihívás” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Kiemelte, hogy a parlamentben is van „egy bonyolult politikai képlet”, a négy demokráciapárti politikai alakulatnak – Szociáldemokrata Párt (PSD), Nemzeti Liberális Párt (PNL), Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőinek – megvan a stabil, 64 százalékos többsége, s kormányra készül, de a kormányprogramot és a kormányzati gyakorlatot is nagyon nehéz lesz összehangolni.
Úgy vélte, a demokrácia elvei szerint a PSD miniszterelnök-jelöltjének kell kormányt alakítania. Az RMDSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy a PSD szerezte meg a legtöbb mandátumot a parlamenti választásokon.
Soha nem voltunk ilyen nehéz helyzetben
Soha nem voltunk ilyen nehéz helyzetben – mondta az ország politikai helyzetére, a szélsőségesség előretörésére és a magas költségvetési hiányra utalva. A következő időszak legfontosabb feladatának egy működőképes koalíció létrehozását és a kormányprogram kidolgozását nevezte, valamint azt, hogy a demokráciapárti politikai szervezetek egy közös, a társadalom által elfogadott államfőjelöltet állítsanak.
Úgy értékelt, az államfőválasztást minél hamarabb, már márciusban meg kell szervezni, mivel a társadalomban nagy a feszültség, s azt is közölte: Klaus Iohannis elnöknek – akinek december 21-én lejár a mandátuma – át kellene adnia államfői jogkörét a szenátus elnökének, miután azt megválasztották. Kockázatos azt a látszatot kelteni, hogy az államfő akár fél évig meghosszabbíthatja mandátumát, mert ez növelni fogja a feszültséget az országban – mondta. Kiemelte: a megalakuló koalíciónak közös államfőjelöltet kell állítania, aki össze tudja fogni a társadalmat, és képes a társadalomhoz szólni.
Kelemen Hunor beszédében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a korrupcióval gyanúsított Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert bilincsbe verve kísérte a törvényszékre, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elöljáró ártatlan.
Nehéz költségvetési helyzetben vagyunk
Közölte: az RMDSZ-nek úgy kellene nekivágni a kormányzásnak, hogy a neki járó két tárca révén segíteni tudja a közösséget, építeni az országot, javítani az életminőséget, elősegíteni a fiatalok itthon maradását. Arról is beszélt, hogy az ország nehéz költségvetési helyzetben van, és a 8 százalék körüli költségvetési hiányt a következő években 3 százalékosra kell csökkenteni.
„Erről őszintén kell beszélni. Ezt nem szabad elhazudni. Ezt nem szabad elkenni. Ezzel a mostani kormánynak is a társadalom elé kell állnia, és a következő kormány nem kezdheti úgy a munkáját, a következő parlamenti többség nem kezdheti úgy a munkáját, hogy ezekről a számokról nem beszél őszintén a társadalommal” – húzta alá.
KIADÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSKÉNT FEL KELLENE SZÁMOLNI A REGIONÁLIS ÜGYNÖKSÉGEKET
Az ülést követő sajtótájékoztatóján kijelentette, a 2025-ös költségvetés elfogadása után a kormánynak csökkentenie kell a bürokráciát, és fel kell számolnia a regionális ügynökségeket, például az adóhatóság (ANAF) esetében. Kifejtette: nincs szükség a megyei igazgatóságokat ellenőrző regionális ügynökségekre, és felszámolásuk jelentős megtakarítást eredményezne az államháztartásban, ezért erre a lépésre mindenképpen szükség van. Arról is beszélt, hogy meg kell szüntetni az úgynevezett parafiskális díjakat és adójellegű járulékokat, mert az adóknak eleve tartalmazniuk kell a közszolgáltatások árát. Kelemen Hunor szerint a 2025-ös költségvetési év nehéz lesz, de ezt nem az adók növelésével, hanem az adóbegyűjtés hatékonyságának javításával kell csökkenteni a deficitet. Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy beruházási programokra van szükség a lakosság – főleg a vidéki és kisvárosi lakosság – életszínvonalának növelésére, valamint a fiatal családok és kis- és középvállalkozások támogatására – számolt be az Agerpres hírügynökség.
