MÚRE: nagy a felelőssége a médiának, hogyan dolgozik az MI-vel
Ú. I.
Akár azzal is kezdhetnénk ezt a felvezető szöveget, hogy nem a mesterséges intelligenciával írattuk meg, hanem hagyományos módon dolgoztunk: megbeszéltük, egyeztettünk, telefonáltunk, utánaolvastunk, érdeklődtünk, jegyzeteltünk, gépeltünk… Mert valójában meg is kérhettük volna a mesterséges intelligenciát, valamelyik program révén, hogy foglalja össze az MI-alapú eszközök használatának lehetőségét a médiában, és, hogy egy kiterjedtebb képet kapjunk a témáról, akár részletezhettük volna a kérdést egy kis sajtótörténettel meg jövőképpel fűszerezve. Sőt, egy esszé vagy tárca erejéig ráirányíthattuk volna az MI figyelmét az újságírói munka fontosságára, de veszélyességére is, ha például tényfeltárásra, háborús övezetekből való tudósításra gondolunk – lám azonban, ezen a ponton például már elakadna a mesterséges intelligencia, mihelyt nem tudna helyszíni közvetítést adni, élőben bejelentkezni... Tény, hogy a mesterséges intelligencia használatával számos területen könnyebbé, gyorsabbá, megbízhatóbbá váltak munkafolyamatok, a médiában is segítséget jelenthet az MI keresésben, adatelemzésben illetve –összevetésben, fordításban, hangátírásban, sőt, már hangklónozáshoz, szövegfelolvasáshoz is sikeresen használják, így akár egy idegen nyelven is „bemondhatjuk” a híreket. Az illusztráció készítés, képgenerálás már szinte megszokott módszerek a mesterséges intelligencia révén. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) már korábban elkezdett foglalkozni a témával, hiszen viszonylag hamar felmerült az is, milyen hátrányokkal járhat az MI-rendszerek elterjedése az (igazi, valós) újságírók foglalkoztatása szempontjából. Emellett pedig természetesen felvetődnek erkölcsi, etikai, jogi kérdések is a mesterséges intelligencia használata során, mindezt már korábban szóvá tették sokan, más szakmai szervezetek is. Elég, ha az illusztráció vagy fénykép készítésére gondolunk az MI révén: egyrészt a szakmabeliek munkáját mellőzik, másrészt, lévén, hogy a rendszer tulajdonképpen egy hatalmas adatbázist használ, annak kialakításához meglévő munkákat, alkotásokat használtak fel, engedély, jogdíjfizetés nélkül.
A MÚRE idei őszi, Szovátán megtartott szakmai találkozójának egyik programja a mesterséges intelligencia világába való bevezetés volt, a kolozsvári Pine Lines marketing és AI konzultációs ügynökség közreműködésével. A program egyik kezdeményezője illetve moderátora, Bartha Csaba szerkesztő, a Temesvári Rádió munkatársa szerint ha tetszik nekünk, ha nem, a mesterséges intelligencia már itt van közöttünk, napi szinten, akár mint kifejezés, akár mint ennek termékei cikkek, képek, videók formájában a médiafelületeken – az újságokban, az internetes honlapokon, a közösségi hálókon. Amikor korábban alaposabban elkezdett érdeklődni az MI-rendszerek és azok lehetőségei iránt, teljesen lenyűgözte, hiszen egyénileg is, szakmailag is nagy segítséget jelentett, ha csak épp dokumentálásra használta, vagy a rádiós munkában kezdte felhasználni. Azóta szinte naponta használja – mondta érdeklődésünkre, hangsúlyozva, mennyire fontos a jól, pontosan megfogalmazott kérés, mert akkor információk tömkelegét tárja elénk. Kérhetjük, fogalmazzon tömören, mint egy rádiós, vagy bővebben, mint egy hírügynökségi újságíró. Bartha Csaba, aki a MÚRE Igazgató Tanácsának is tagja, szerint érdemes közelebbről is megismerni a mesterséges intelligenciát, amelyet – mint szinte mindent – egyaránt lehet jó és rossz dolgokra használni.
A mesterséges intelligencia elterjedése mindinkább szükségessé teszi a használatára vonatkozó követelmények és kötelezettségek kidolgozását, pontosítását is. A MÚRE szakmai tanácskozásán az MI etikai részével is foglalkozott, és állásfoglalást fogadott el, amelynek nem az volt a célja, hogy elriasszon, hanem felhívja a figyelmet a lehetséges veszélyekre – mondta Szűcs László, a MÚRE elnöke.
Állásfoglalás a mesterséges intelligencia alapú eszközök használatáról a médiában
Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben teret nyer a médiában a mesterséges intelligencia alapú eszközök (MI-AI) használata, a Magyar Újságírók Románia Egyesülete (MÚRE) felhívja a figyelmet ennek a gyakorlatnak az erkölcsi, etikai, szakmai felelősségére.
Az MI megjelenése aggodalomra ad okot a hiteles, megbízható és alapos tájékoztatást felvállaló médiaszervezetek jövőjével kapcsolatosan, ugyanis a mesterséges intelligencia alapú eszközök használata az újságírásban, tartalom-előállításban automatizálhat bizonyos feladatokat – gondolunk az interjúk számítógépes bevitelére, a gyors fordításokra, nagy adathalmazok összehasonlítására. Azonban az MI felelőtlen használata a fogyasztókkal szembeni bizalom csökkenéséhez, a hagyományos újságírói szerepek elvesztéséhez is vezethet. Fontos tudatosítanunk, olyan eszközökről van szó, amelyeket a gépi tanulás módszerével bizonyos feladatok elvégzésére, illetve az emberi intelligencia és kreativitás részleges utánzására fejlesztettek ki.
Meggyőződésünk, hogy az újságírók fizikai jelenléte az eseményeken, élő kapcsolata az információszolgáltatókkal garantálja a hiteles tájékozódást, tájékoztatást. Az MI nem helyettesíti az újságíró (szerző) receptorain átszűrt érzelmi, értelmi percepciót, ami megerősíti, személyessé és hitelessé teszi a médiában közölteket. A szerző vállalja a felelősséget a tényszerűségért, hitelességért, és ez nem helyettesíthető.
Ezeknek az eszközöknek a használata a tartalomgyártás folyamataiban felgyorsítja és megkönnyíti a munkát, viszont a végső tartalmat az újságíró szakmai, etikai, hitelességi szempontokból minden esetben köteles ellenőrizni. Az MI alapú chatbotok, mint például a ChatGPT, nem tekinthetők megbízható információforrásoknak. Inspirálhatnak, de tévednek és nem jelölik meg a forrásokat. Az MI alapú képgenerátorok esetében (legyen az mozgó- vagy állókép) fontos kiemelni, hogy a sajtóban a fotórealisztikus generált képek használata csak azon esetekben elfogadható, ha mások által generált képekről tudósítunk, viszont grafikai elemek, illusztrációk vagy adat-vizualizációk készítésére hasznos eszköz lehet.
Ajánljuk, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközök által generált tartalmakat elsősorban alapinformációként használják az újságírók, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ezek pontatlanok vagy hamisak. A MÚRE Etikai kódexének 3.§-a szerint az újságíró joga és kötelessége a hiteles tájékoztatás. Továbbá az említett kódex 16.§-a megfogalmazza, hogy „az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az »ősforrást« minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást és a szerzőt meg kell jelölni (...).” Ennek értelmében az „ősinformációt” legalább két forrásból ellenőrizni kell, és ez vonatkozik az MI által szolgáltatott információk átvételekor, a forrás megjegyzése esetére is.
Tekintettel kell lenni arra, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközöknek nincs platformkezelő felelőse, a közlés erkölcsi, szerzői jogi, adatvédelmi felelőssége a másodközlőre, vagyis a média munkatársaira hárul. Mivel az MI meglévő tartalmakat használ fel az új anyagok előállításához, így átvételkor és újjáközléskor a MÚRE Etikai kódexének korábban említett 16.§-a szerint a másodlagos közlő esetében felmerülhet a plágium vétke.
Mivel az MI-rendszerek gyakran olyan adatokból dolgoznak, amelyek tartalmazhatnak elfogultságot vagy torzítást, ez megjelenhet az MI-eszközök felhasználásával készített médiaanyagokban is, hátrányosan érintve bizonyos társadalmi csoportokat. A MÚRE Etikai kódexének 3.§-a leszögezi, hogy „az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, személyiségi jogait.” Ezért a médiamunkatársak kötelessége a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a MÚRE etikai szabályzatának mellékletében (Appendix), az internetes felületeken megjelent és átvett információkra is vonatkoznak az említett etikai normák.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében
Szűcs László elnök
2024. október 14.
Az Állásfoglalás a MÚRE őszi szakmai találkozóján, 2024. október 4-én Szovátafürdőn, a Teleki Oktatási Központban tartott MI-workshop tapasztalatait összegezve született.
