A 2019-ben elkövetett bűncselekmények között több hét telt el. Dincă mindkét lányt autóstoposként vette fel kocsijába, caracali házába vitte őket, ahol napokig megkötözve tartotta, és több ízben megerőszakolta őket. A nyomozók szerint Dincă mindkét esetben - 2019 áprilisában, illetve júliusában - puszta kézzel ölte meg áldozatait, majd a holttestüket egy hordóban elégette.
A 69 éves Dincă esetében mindkét rábizonyított emberölésért 30-30 év börtönbüntetést szabott ki a táblabíróság, és helybenhagyta az alapfokon eljáró Dolj megyei törvényszék által a többi vádpontért - gyermekkereskedelemért, többrendbeli nemi erőszakért és hullagyalázásért - kiszabott büntetési tételeket. A végeredmény azonban nem változott: Dincăt így is a letölthető maximális (nem életfogytiglani) büntetésre, 30 év börtönre ítélték, és helyben hagyták az alapfokú ítélet azon rendelkezéseit is, amelyek szerint áldozatai családtagjainak 100 ezer, illetve 500 ezer euró nem vagyoni kártérítést kell fizetnie.
Az ügy másodrendű vádlottjának, Stefan Risipiteanunak a nemi erőszakért alapfokon kiszabott hétéves börtönbüntetését az ítélőtábla 12 évre súlyosbította. A vád szerint Risipiteanu rajtakapta Dincăt, amikor első áldozatát hazavitte, hallgatása fejében pedig Dincă hozzájárult, hogy a lányt ő is többször megerőszakolja.
A bűnvádi eljárás elején Dincă először beismerte, hogy mindkét lányt megölte, és első, 18 éves áldozata hamvait egy Caracal melletti erdőben szórta el. A per során azonban megváltoztatta vallomását, és azt állította, hogy első áldozatát - akinek maradványait nem sikerült azonosítani - nem ölte meg, hanem ismeretlenek vitték el a házából. A sajtó a nyomozás során azt feltételezte, hogy a "caracali szörny" egy kiterjedtebb, az elrabolt lányokat külföldön prostitúcióra kényszerítő bűnözői hálózat tagja lehetett, de ezt nem sikerült bizonyítani.
A caracali ügy hatalmas közfelháborodást keltett, miután kiderült, hogy Dincă második, 15 éves áldozata hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék a lány életét. Az ügybe a rendőrség parancsnoka, a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője, valamint a belügyminiszter és - egy érzéketlen, az áldozatokat hibáztató megjegyzése miatt - az oktatási miniszter is belebukott.
