Fecskepelenkával a jobb ember-fecske kapcsolatért
Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány, a folyamat megfordítása viszont közös érdekünk – írja közleményében a Magyar Madártani Egyesület, emlékeztetve: a rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepük van a fecskéknek (is). „Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás, a madarak elzavarása áll” – írják, kiemelve: minden fecske legalább egy kilogramm repülő rovart – a muslicától a nagyobb légy mérettartományába tartozó – fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Vagyis, ha Magyarországról kétmillió fecske hiányzik, az azt jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetben.
Vörös listán a füstifecske
Veres-Szászka Judit, a Román Madártani Egyesület (Societatea Ornitologică Română – SOR) munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta: a füstifecskék hazai állománya 1-3 millió párra tehető, míg a molnárfecskéké 400 ezer és 1,3 millió közötti párra.
Előbbiek sajnos csökkenő tendenciát mutatnak, olyannyira, hogy szerepelnek a tavaly megjelent romániai vörös listán, közel veszélyeztetett kategóriában. Az elmúlt tíz évben az állományuk több mint harmadát veszítettük el. Ennek egyik fő oka a mezőgazdaság intenzitásának növekedése és a széles körű rovarirtó-használat, amely drasztikusan lecsökkenti a rovarállományokat, és megfosztja a fecskéket a táplálékforrásuktól. A városiasodás, a kisgazdaságok eltűnése révén pedig a fészkelőhelyek is megfogyatkoztak, amin csak tovább ront, ha még le is verik a meglévő vagy frissen épülő fészkeket.
A füstifecske inkább a falut kedveli, ahol állatokat is tenyésztenek
A molnárfecskék még nem veszélyeztetettek, az állományuk tendenciája pedig bizonytalan (nincs meghatározható iránya). A füstifecskénél sokkal urbanizáltabbak, így az ő dolgukat a rovarok állományának összeomlása mellett a betondzsungelekben gyakran fellépő fészekanyaghiány nehezíti, illetve a tömbházak lakói az ő fészkükkel szemben talán még kevésbé toleránsak, pedig az egyszerű fecskepelenka felszerelése jelentősen megkönnyíti az együttélést.
Kedveskedjünk egy tálca sárral…
Egy fecske nem csinál nyarat, tartja a mondás, az viszont tény, hogy a fecskék a tavasz hírnökei, legalábbis városon mindenképp, hiszen ott nem látni az Afrikából valamivel hamarabb hazaérkező gólyákat. A fecskék érkezésére egyébként március végén, április elején számíthatunk, és mindkét említett faj évente általában két fészekaljat szokott röptetni, 2–7 fiókával. A költés 13–16 napig tart, a fiókáknak pedig a füstifecske esetében további 18–27, míg a molnárfecskénél 22–32 napra van szükségük, hogy elhagyják a fészket – magyarázta Veres-Szászka Judit –, de az ezt követő hetekben a szülők tovább etetik őket. Mint minden énekesmadárnál, a fiatalok túlélési esélye viszonylag kicsi, többnyire nem éri el a 40%-ot, ráadásul az egy évnél idősebb madarak túlélési esélye is átlagban 50% alatt van.
A fehér hasú molnárfecske tömbházak erkélyein is jól érzi magát
– Érdemes kiemelni róluk, hogy mivel repülő rovarokra specializálódtak, igazán hatékony és természetbarát szúnyogirtók, amennyiben hagyjuk őket, hogy tegyék a dolgukat. Ha pedig segíteni akarunk nekik, különösen városi környezetben, tehetünk az ablakpárkányra egy tálca sarat, és remekül elszórakozhatunk azon, ahogy élénk csivitelés közben elhordják, hogy fészket rakjanak belőle – javasolta az ornitológus, hozzátéve: a molnárfecskéknek csaknem két hétbe telik, amíg megépítik mintegy félkilós fészküket, és ehhez közel ezerszer kell fordulniuk.
Műfészek: hogyan érdemes?
Nemcsak sárral (a klímaváltozás, szárazságok miatt egyre gyakoribb a fészekanyag hiánya), hanem műfészekkel is segíthetjük a fecskék dolgát: bőven van még idő kihelyezni azokat, továbbá felszerelni a fecskepelenkákat – az MME az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra. Ugyanakkor felhívják a figyelmet: a műfészkek kihelyezése ott a leghatékonyabb, ahol ezeket az eszközöket legalább egy, már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni. Ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla; ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas; ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb – írják. Ugyanakkor, ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen teszünk ki műfészkeket (minimum 15-20-at, de akár több százat), akkor a foglalás esélye – néhány év távlatában – szintén igen magas. Ezenkívül is segítheti a fecskék műfészkekbe költözését a közelben létesített sárgyűjtő hely, s ha beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek. Az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével pedig a kellemetlenségeket is kiszűrhetjük – teszik hozzá.
Mindezek mellett a fecskék állománycsökkenése megállításának, megfordításának alapját a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelme jelenti – összegez az MME.
(Fotók: Orbán Zoltán/MME)
