Fészer lett a középkori templomból?

Elfeledett gótikus műemlék Beszterce-Naszód megyében

Az aranyosmórici evangélikus templom már a 19. században is romosan állt
A XV. században épült aranyosmórici evangélikus templom ma már csak a halvány emlékét őrzi az egykori erődített létesítménynek. Bár szerepel a Beszterce-Naszód megyei műemlékek listáján, a gótikus épület turisztikai szempontból feltérképezetlen maradt.

FÜSTÖS RAYMOND

A Szentmáté községhez tartozó Aranyosmóricról (régen Szászmóric) már 1278-ban említést tesznek az írott források (Mowruch). Kezdetben a Sombor nemzetségbeli Péter fiai, Sombor, Sándor és Pál birtokolták a települést. Valószínűleg már 1332-ben is állhatott templom itt, amelynek helyére épült a mai gótikus műemlék. A falu nyugati szélén álló aranyosmórici evangélikus templomot valamikor 1480 és 1500 között építették, eredetileg erődített templom volt.

Az egykori hajóból és a nyugati oldalon álló két toronyból csupán a nyugati fal egy része, a déli fal töredékei és a mai háromszintes torony maradt fenn. A bádoggal fedett, nyolcszögletű „sisakos” harangtorony az első építési szakaszhoz köthető. A templomhajót és a toronyba is beillesztett ablakkereteket a XV. század végén, a második építési szakaszban véglegesítették.

Aranyosmóric (Moruț, Moritzdorf) 

Az oldalajtó zárján található egykori felirat szerint a templomot 1624-ben felújították. Akkoriban az oltárt festett kárpit díszítette, a kőtoronyban levő harangba pedig az 1656-os évszámot vésték bele. Bár az 1830-as években ismét korszerűsítették, a XIX. század második felében a templomot már nem használták. Az istentiszteleket akkor már az 1886-ban, a Gustav Adolf Egyesület támogatásával épült imaházban tartották.

Máig fennmaradt az aranyosmórici evangélikus templom csúcsíves nyugati bejárata, illetve a késő gótikus déli kapu töredéke. A toronyban még mindig megtalálható a két újabb harang, amelyeket 1926-ban és 1929-ben öntöttek. A romos templom leglátványosabb eleme azonban a toronyalj igényesen faragott csillagboltozata. Látogatásunkkor alatta egy utánfutót és egyéb gazdasági eszközöket találtunk, valószínűleg fészerként használják manapság a toronyaljat. 

Míg 1910-ben Aranyosmóricon közel 190 evangélikus élt, ma ez nagyjából a teljes falu lakosságának felel meg, amely évről évre csökken. Bár festői környezetben fekszik, szász evangélikus hívek nélkül és turisztikai fellendülés híján bizonytalan jövő vár az aranyosmórici evangélikus templomra…

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Gloria! Gloria! Istennek dicsőség, a földnek békesség!

Az ünnep közeledésében jó ideje szemlélhetem felpörgetett, embert magából kifordítóan zajló életsodrásunkat. Mozzanataiban, a zsúfolódó programokban, a siető emberek arcán kiülő érzésekben, vásári tolongásban, vélt és valós lényeg-keresésben… Mindaz, ami zajlik, valamiképp hitünk, értékrendünk kisugárzása. Mint egykoron, Betlehemben.

Máskép(p)

„Majd kiállt a király az emelvényre, és szövetséget kötött az Úr színe előtt: hogy az Urat követik, parancsolatait, intelmeit és rendelkezéseit teljes szívükből és teljes lelkükből megtartják, és teljesítik a szövetség igéit, amelyek meg vannak írva abban a könyvben. És az egész nép elfogadta ezt a szövetséget.” (2Kir 23,3)

Máskép(p)

„Milyen szép a hegyeken annak lába, aki örömhírt hoz!” (Iz 52,7), olvassuk Izajás próféta szavait a karácsonyi ünnepi szentmise első olvasmányában. Ez az örömhír nem más, mint annak bizonyossága, hogy Isten nem marad a távolság biztonságában. Közel lép az emberhez, megszólal, sőt testté lesz közöttünk.

Máskép(p)

Mózes, Isten embere, a Sínai-hegyi kinyilatkoztatás eseményének egyik kritikus pillanatában egy egészen meglepő, furcsa és váratlan kéréssel fordult a vele beszélgető Istenhez. „Mózes pedig ezt mondta: Mutasd meg nekem dicsőségedet!” (2Móz 33,18)

Máskép(p)

„Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, és e földön békesség és az emberekhez jóakarat.” (Lk 2,14)

Máskép(p)