A főtéri templom tornyára, mind a négy irányban kitűzték a fekete zászlót. Minden középületen megjelent a gyászlobogó. Este és reggel is hosszasan zúgtak a harangok. Az iskolák, az egyetem szünnapot rendeltek el. A városi és megyei törvényhatóság rendkívüli gyűlést tartott Bethlen Ödön főispán elnökletével. Márki Sándor egyetemi tanár mondta az emlékbeszédet. Haller Gusztáv polgármester javaslatára jegyzőkönyvben örökítették meg a részvétet. A temetésre küldöttséget alakítottak.
November 30-án, a bécsi temetés napján minden templomban gyászistentiszteletet tartottak. A főtéri templomban Hirschler József kanonok-főesperes plébános celebrálta a misét, ezen a hivatalosságok is megjelentek. A Farkas utcai templomban Kenessey Béla református püspök, az unitáriusoknál Ferencz József püspök és Boros György főjegyző, az izraelitáknál Eisler Mátyás főrabbi prédikált, illetve mondott imát. Miközben az uralkodó puritán koporsóját elhelyezték a bécsi kapucinus sírboltban elődei szarkofágjai közé, jóformán minden városban visszaemlékeztek azokra az ünnepélyes pillanatokra, amikor a király a város vendége volt.
Ezek a királylátogatások a 19. század második felében a város legvisszhangosabb eseményei voltak
Kolozsvárt háromszor is megfordult. Az első látogatás csak külsőségekben pompázott, az emberek szíve még a közelmúlt véres eseményeitől sajgott. Az önkényuralom megtestesítője, a császár jött egyik tartományát megtekinteni. A látogatásra 1852. augusztus 3–5. között került sor.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
