A projektről az abrudbányai magyarság mindenese, Kopenetz Loránd Márton számolt be lapunknak. Elmondta: 1999-ben az unitárius püspökség telekkönyvileg átadta a templomot a városnak, mivel nem volt lehetősége a felújítására. Az épületet már az 1950-es évektől az akkori néptanács használta, egy időben bútor- és sóraktárként, de nem tett semmit a templom állagának megőrzésére, míg végül 2006-ban tanácsi határozat született a templom lebontásáról.
Kopenetz Loránd Márton: „A magyar kultúra erős és vonzó, ezt mára már felismerte a városvezetés is..."
„Ezt nem nézhettük tétlenül, hiszen történelmünkről van szó, a városközpont csonka lenne a templom nélkül. Ezért arra kértük a városvezetést, hogy gondolja át a tervet, mi pedig vállaltuk, hogy megoldást találunk az épület megmentésére”- mondta Kopenetz.
Hívek nélküli unitárius templom a Mócvidéken
Az első lépések – takarítás, törmelékelhordás – után a helyiek felmérték: egyfelől komoly összegekre van szükség, másrészt pedig politikai támogatás nélkül nehéz befolyásolni a döntéshozatalt. Ezért a civilben gyógyszerész Kopenetz Loránd elhatározta, hogy indul a helyhatósági választásokon. Bár ő a helyi RMDSZ elnöke, függetlenként nyert mandátumát, 2020-ban másodszor. Ebben a tisztségben sokkal többet tehetett a magyarságért, magyarázta. 2010-ben bukkant rá olyan európai uniós pályázati lehetőségre, amely hasonló projektek kivitelezéséhez biztosít támogatást. Végül 2018-ban készült el az önkormányzat költségén a templom restaurálási terve más főtérrendezési elemekkel kiegészülve. A benyújtott pályázatot megnyertek, a szerződést 2021-ben írták alá.
Megtudtuk: az önkormányzat március 4-én írta ki a kivitelezési munkálatokra a versenyeztetést. A 15,8 millió lejes felújításnak 2023 végére kell elkészülnie. Ha készen lesz, a templom multifunkcionális kulturális központként fog működni. Lesz itt többek között 260 férőhelyes koncertterem, kiállítóközpont, tanácsterem. A pályázati pénzből rendezik a templom előtti teret is, felújítják a járdát, a zöldövezeteket, utcai bútorzatot helyeznek ki.
Az abrudbányai unitárius templom 1786-ban épült, téglából, barokk stílusban, miután Maria Terézia egyik törvénye alapján a régi templom, amelyet 1775-ig használtak, visszakerült a római-katolikus egyház tulajdonába. Az unitárius templomot több súlyos károsodás érte: az 1848-49-es forradalom idején a mócok felégették, 1927-ben pedig egy újabb súlyos tűzvész pusztított falai között.
Tervezik a római-katolikus templom restaurálását is
Kopenetz Loránd Mártontól azt is megtudtuk, hogy gondnokként a római-katolikus templom restaurálása is foglalkoztatja: már elkészült az a 100 ezer eurós terv, amely a felújítás mellett a régészeti ásatások költségeit is tartalmazza, hamarosan leadják az erre vonatkozó pályázatot is. Azt is elmondta: nem akármilyen, hanem az Érchegység legrégebbi templomáról van szó, hiszen amikor az 1270-71-es említések alapján V. István Abrudbánya városát a hozzá tartozó kincstári uradalmakkal a gyulafehérvéri káptalannak adományozta, a plébánia akkori feljegyzései már említést tesznek a város katolikus templomáról. Abrudbányán a templomot német bányásztelepesek építették a 12-13. század fordulóján, amelyet a tatárjárás után gótikus stílusban újítottak fel. A templom legrégebbi részét a XIII. századi hajó- és szentélyfalak képezik. A nyugati hajófalon nagyméretű befalazott körablak látható, amely még az eredeti, torony nélküli Szent Miklós templom emléke. A torony a XIV-XV. századi átépítés és bővítés során épült. Amikor 1775-ben újra katolikussá lett, a barokk átalakítás során újraboltozták a templomot. Az 1848-1849-es forrongások közepette a templomot és a plébániát felgyújtották. 1870-75-ben újították meg az épületet: újraboltozás után új, alacsony esésű bádogfedél került a toronyra és a templomra. Erre az időre datálható a templom kifestése és az egységes berendezés is.
A római-katolikus templom felújítása mintegy 4 millió euróba kerül. Jelen pillanatban néhány telekkönyvi problémát kell elintézni. Kopenetz Loránd azt reméli, hogy néhány hónapon belül ezeket az akadályokat is sikerül áthidalni és akkor majd benyújthatják a pályázatot.
Egyetértéssel a szórványban is lehet eredményeket elérni
Kopenetz Loránd szerint az abrudbányai templomfelújítás sikere az új, liberális városvezetéssel való jó együttműködésnek is köszönhető, amelyik felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, és hogy ennek fejlesztése elképzelhetetlen Abrudbánya magyar kulturális öröksége nélkül, hiszen „a magyar elem jellemző, rész a városnak”. A négyezres településen mindössze 37 magyar él, 36 református és egy unitárius. A mintegy 40 római-katolikus már nem beszél magyarul, viszont sokan vállalják magyar identitásukat.
Az a tény, hogy a helyi magyar közösségnek sikerül erejét messze meghaladó módon ápolnia kultúráját, a református egyház, annak legutóbbi lelkészei, Gábor Ferenc, Barát István és ifj. Ladányi Sándor, illetve az Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális Egyesület kitartó munkájának köszönhető. Kopenetz Loránd, aki fent említett egyesület elnöke is egyben, elmondta: „A magyar kultúra erős és vonzó, ezt mára már felismerte a városvezetés. Elfogadták azt, hogy a város névtábláját a román mellett magyarul, németül és latinul is kiírják, sőt az sem okozott gondot, hogy magyar napot szerveztünk a város főterén”.
Szereztek egy magyarországi testvértelepülést is, Dabost, ennek köszönhetően diákcsoportok látogatták meg egymást, de sok egyéb, a turizmus fejlesztését szolgáló ötletük van, például egy kilátó építése a város melletti magaslatra. A városvezetés nem zárkózott el attól, hogy kétnyelvű, román és magyar turisztikai ismertetőket helyezzen ki a településen. A tervek között szerepel a főtér átalakítása is oly módon, hogy forgalomkorlátozással vásárokat, kulturális eseményeket lehessen szervezni. Nőni fog a zöldövezetek száma és keresik a megoldást arra vonatkozóan, hogyan lehetne a főtéri, magántulajdonban levő műemlékházak rendbetételét megoldani. Mindez a helyi tanáccsal illetve a többségiekkel való jó kapcsolatok nélkül elképzelhetetlen. Sokatmondó, hogy a református templom orgonájának felújítását és a katolikus templom falkutatásait is a helyi tanács pénzéből végezték.
A kisszámú abrudbányai magyarság dicséretére válik minden olyan kulturális program és kezdeményezés, amelynek közösségformáló és identitásmegőrző szerepe van. Mivel a városban 1953 óta nincs magyar nyelvű oktatás, az egyesület néhány éve délutáni nyelvoktatási programot is indított, mert fontosnak tartják, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek hallhassák, gyakorolhassák azt, de a felnőtteknek ugyanúgy szükségük van erre. A nyelvoktatási programhoz tartozik az is, hogy 2015-től kezdődően bekapcsolódtak a székely-szórvány programba, a kölcsönös kirándulásokon a székelyek a román nyelvet, az abrudbányaiak pedig a magyart gyakorolhatják, tanulhatják egymástól.
Az egyesület évente két nagy eseményt szervez: a magyar napokat és a farsangi bált. Előbbit mindig június utolsó szombatjára időzítik, a helyszín pedig a város főtere, amely lehetőséget nyújt arra, hogy mint közösség megmutatkozzanak a többség előtt, amely, szerencsére, mindeddig nem tanúsított visszautasító magatartást. A farsangi bál Abrudbánya legrangosabb kulturális eseménye, ez az egyetlen alkalom a városban, ahol keringőzni lehet.
Az abrudbányai magyarok arra is nagyon büszkék, hogy 2021 szeptemberében a település Magyar Örökség-díjban részesült, ez maroknyi közösségük törekvéseinek megkoronázását jelenti számukra.
