"Tanultunk a leckéből, és van erőnk az újraindulásra”
Az ülést abból az alkalomból rendezték, hogy a hat alapító tagállam - Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg - 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a Római Szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. A találkozón aláírtak egy közös nyilatkozatot is, amelyben az elért - világszinten is példa nélküli - eredményeket méltatták, továbbá hitet tettek az együttműködés folytatása mellett.
Az ünnepi ülés szónokok közül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke - a zárónyilatkozatot idézve - egyebek között azt hangoztatta, hogy az Európai Unió "osztatlan és oszthatatlan". Kijelentette, hogy a jelenkor kihívásainak a tagországok legjobban akkor tudnak megfelelni, ha együttműködnek.
Juncker méltatta az unióban eddig elért eredményeket, és kiemelte a közép- és kelet-európai országok lakosságának erőfeszítéseit a kontinens egyesítésében. Az EU elődszervezeteit megalapító, pontosan 60 évvel ezelőtt aláírt szerződésekre utalva pedig azt mondta: "Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el."
Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy a tagállamoknak az évforduló alkalmából meg kell újítaniuk szövetségüket. Hozzátette: az unió a "garancia arra, hogy a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a függetlenség már nem csupán, álom számunkra, hanem mindennapi valóság". Emlékeztetett arra, hogy lengyelként életének több mint a felét a vasfüggöny mögött töltötte, ahol "még csak álmodni is tilos volt ezekről az értékekről".
"Európa egységes marad, vagy már nem is fog létezni" - hangoztatta Tusk a jövőről beszélve. Kiemelte azt is, hogy az EU "nem egy bürokratikus mintaszervezet, hanem a közös értékek és a demokratikus normák együttese".
Paolo Gentiloni olasz kormányfő arról beszélt, hogy Európa "leállt és megkésve válaszolt" a migráció, a védelem, a gazdaság, a munkahelyek problémáira, ez vezetett az európaiak és az unió eltávolodásához. Kijelentette, hogy miközben a világ mozgásban van, Európa lelassult, és ez okozta, hogy a lakosság egy része elutasította az EU-t - a kilépésre szavazva -, máshol pedig ugyanez "nemzeti bezárkózáshoz" vezetett.
A mostani csúcstalálkozónak az legyen az üzenete az európai közvélemény felé, hogy "tanultunk a leckéből, és van erőnk az újraindulásra, az EU következő évtizedeinek a biztosítására" - hangoztatta Gentiloni.
A csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezleten Gentiloni kijelentette: a nyilatkozat jó alap Európa számára és irányt mutat a következő tíz évre.
Joseph Muscat, az unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője úgy vélte, az uniónak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben ahhoz, hogy továbbra is egyedülálló eredményeket érhessen el az együttműködésnek köszönhetően. Hangoztatta, hogy a közös munka során figyelembe kell venni a tagországok egyéni adottságait és érdekeit, de valamennyi tagállamnak szolidaritást is kell tanúsítania szükség esetén, és az uniónak egységesnek kell maradnia. Úgy nem működik, hogy egy-egy tagállam szolidaritást kiált, ha szüksége van valamire de elutasítja a szolidaritást, ha más kéri - fogalmazott.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke arról beszélt, hogy a találkozón aláírandó nyilatkozattal az uniós vezetőknek kötelezettséget kell vállalniuk a lakosság felé is, egyebek között arra vonatkozóan, hogy az elért eredményeket a következő nemzedékeknek is továbbadják.
Johannis: az európai vezetők letettek a kétsebességű Európa tervről
Románia - más uniós tagországokhoz hasonlóan – sikeresen lépett fel a kétsebességű Európáról szóló forgatókönyvvel szemben, az uniós vezetők beszédükben nem hangoztatták többet ezt az elképzelést – nyilatkozta Románia államfője, Klaus Johannis a római EU-csúcsértékezlet utáni sajtóértekezleten. Megértették, mondta, hogy ennek az elképzelésnek a valóra váltása időben két évtizddel vetné vissza az uniót. Azt kockáztatták volna, hogy újabb vasfüggöny jelenik meg Európa nyugati és keleti országai között.
- Románia célja az egységes Európa megteremtése, amelynek meghatározó szerepe van a világpolitikában. Ezt várják el Románia polgárai, akik továbbra is azokhoz az értékekhez viszonyulnak, amelyeken az unió alapszik. Nekünk, európai vezetőknek az a feladatunk, hogy sikerre vigyük ezt a tervet és visszanyerjük az egységes Európába vetett bizalmat. Csakis így tudunk sikeresen fellépni az erősödő xenofóbia és populizmus ellen – jelentette ki Johannis.
Kelemen Hunor: érdekünk, hogy az EU a nemzetek és a nemzeti közösségek Európája legyen
Hatvan év távlatából valóban van, amiért büszkének lennünk arra az Európai Unióra, amely a béke, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság elvén alapuló közösségként tekint magára. Viszont amikor mérlegelünk, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Európában távol sincs mindenhol rendezve az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete. Mi egy olyan Unióban hiszünk, amely nem a nemzetállamok Európája, hanem a nemzetek és a nemzeti közösségek Európája kíván lenni, amely hangsúlyosan fellép akkor, amikor a benne élő kisebbségek jogai csorbulnak – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök március 25-én, szombaton.
Kelemen Hunor a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján elmondta: az RMDSZ érdeke egy erős Európai Unió, a jelenlegi konstrukció pedig korrekcióra szorul. A Szövetség célja továbbra is az, hogy a válaszút előtt álló Európai Unió végérvényesen megértse: a nemzeti közösségek nem különleges bánásmódot kérnek, csupán annak elismerését, hogy teljes értékű tagjai a társadalomnak – így az ellenük irányuló jogfosztás sem megengedhető. „Egy olyan időszakban, amikor az EU válaszút előtt áll, nekünk hangsúlyosan el kell mondanunk a véleményünket az európai politika alakulásáról, mi több: magunk is alakítói kell lennünk annak. A 60 millió, bármely őshonos kisebbséghez tartozó állampolgár sikeressége az Unió sikerességén is múlik. Azon, hogy mennyire tud az nyitott lenni, mennyire tudja meghallani az emberek hangját” – érvelt az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint a jövő heti máltai európai néppárti (EPP) – amelynek az RMDSZ is tagja – kongresszus jó alkalom lesz arra, hogy partnereiket tájékoztassák azokról a jogsérelmekről, amelyek a romániai magyar közösség és a jogállamiság ellen irányultak az elmúlt időszakban.
