A pápa lelki üdvéért tíz órakor a Szent Péter-bazilika előtti téren Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja celebrált misét, amit az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis, vagyis a pápák temetéséről szóló liturgikus könyv előírásai szerint mutattak be. Az istentisztelet az Ultima commendatio, vagyis az utolsó könyörgés és a Valedictio, a végső búcsú nevű szertartással zárult.

Giovanni Battista Re: Ferenc pápa szíve nyitva állt mindenki előtt

Ferenc pápa közvetlenségét, a szegények, a menekültek, a periférián élők iránti elkötelezettségét és a béke melletti kiállását hangsúlyozta Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja. Kiemelte: Ferenc a nép körében élő pápa volt, akinek szíve nyitva állt mindenki előtt. Spontán volt, informális módon fordult mindenkihez, még az egyháztól távoli emberekhez is.

A bíboros azt is mondta: Ferenc pápa mélységesen érzékeny volt a kortárs drámákra. Osztozott globalizációs korunk félelmeiben, szenvedéseiben és reményeiben, s az emberek szívét közvetlenül, azonnal elérni képes üzenetekkel vigasztalt és bátorított.

Meggyőződése volt, hogy az egyház otthon mindenki számára, amelynek mindig nyitva állnak az ajtajai – mondta.

Emlékeztetett: az elhunyt egyházfő több alkalommal hivatkozott képletesen úgy az egyházra, mint „tábori kórházra” egy csata után, ahol sok a sebesült. Egy ilyen egyház képes odahajolni minden emberhez, függetlenül a hitvallásuktól és életkörülményeiktől, gyógyítva a sebeiket.

Hozzátette: Ferenc pápa számtalan gesztust tett a menekültek és az elvándorlók felé, s folytonosan hangsúlyozta a szegényekért végzett munka fontosságát. Jelentőségteljesnek nevezte, hogy Ferenc pápa első útja a sok ezer emberéletet követelő kivándorlás szimbólumának tekinthető Lampedusa szigetére vezetett.

Negyvenhét apostoli útja közül különösen fontos volt a 2021-es iraki látogatás, amelyet minden kockázat dacára vállalt. Ez a nehéz apostoli út gyógyírt kínált az ISIS miatt oly sokat szenvedett iraki lakosság nyílt sebeire, emellett fontos volt a vallásközi párbeszéd szempontjából is – értékelt.

A 2024-es, négy ázsiai és óceániai országot érintő útja révén a pápa eljutott „a világ leginkább periférikus perifériájára” – mondta Giovanni Battista Re. Szólt arról is: Ferenc pápa szünet nélkül felemelte szavát a háborúk ellen. A háború ugyanis – miként mondta – csak az emberek halálát, a házak, a kórházak és az iskolák pusztulását hozza magával. A háború mindig rosszabb állapotban hagyja hátra a világot, mint amilyenben előtte volt, s ez mindig és mindenki számára fájdalmas, tragikus vereség.

Homíliája végén a bíborosi kollégium dékánja arra kérte Ferenc pápát, aki szerette azzal befejezni beszédeit, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, hogy most ő imádkozzon értünk. Ferenc pápa, „az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját” – fogalmazott Giovanni Battista Re.

A szentmisén a világ valamennyi vezetője megjelent 

A Szent Péter-bazilika előtti téren bemutatott szentmisén a világ szinte valamennyi vezető politikusa részt vett. Az Egyesült Államokat az elnök, Donald Trump és felesége, Melania képviselte. Nagy-Britannia nevében azért nem III. Károly király és Kamilla királyné rótta le kegyeletét, mert az uralkodó néhány hete látogatta meg Ferenc pápát. Az Egyesült Királyságot a trónörökös, Vilmos herceg, valamint Keir Starmer miniszterelnök képviselte. Részt vett Emmanuel Macron francia, Javier Milei argentin, Lula da Silva brazil, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen, Magyarországot Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, Romániát pedig Ilie Bolojan ügyvivő elnök és Marcel Ciolacu kormányfő képviselte.

A világ minden részéről érkező delegációkat a diplomáciában használt francia nyelv ábécéjét követve ültették le a Szent Péter téren. A Vatikán közlése szerint II. János Pál pápa 2005-ös temetési szertartásán is így történt.

A Szentszék ceremóniahivatalának rendelkezése szerint a Szent Péter tér közepén, a bazilikához vezető lépcsősornál felállított szabadtéri oltárral szemben a papok, a szerzetesek és az apácák kaptak helyet, a bíborosok pedig a szertartáson koncelebráltak. A Vatikán azt a tájékoztatást adta, hogy a bíborosi testület tagjai közül a legidősebb a 99 éves Angelo Acerbi volt apostoli nuncius, aki Ferenc pápa ravatalozási ceremóniáján is jelen volt.

A szertartást követően a szentatya koporsóját bevitték a Szent Péter-bazilikába, ahonnan a Santa Maria Maggiore-bazilikába, Krisztus földi helytartójának végső nyughelyére szállították. Az 5. század elején, tehát még a római császárok korában épült pápai főszékesegyház egyike a római négy patriarchális bazilikának, nevét Szűz Máriától kapta. A bazilika úgy áll a Vatikán tulajdonában, hogy nem annak területén található.

„A sírnak földben kell lennie, egyetlen felirattal: Franciscus”

A bazilikát Ferenc pápa választotta végső nyughelyéül. Ferenc pápa az elmúlt években már sokszor gyengélkedett, romló egészségi állapota miatt 2022. június 29-én a Szentháromság nevében megírta a végrendeletét. A Szentszék által nyilvánosságra hozott okirat szerint Krisztus földi helytartója ebben kijelentette: „Érezve, hogy közeledik földi életem alkonya, és élő reménnyel az örök életben, végrendelkező akaratomat csak temetésem helyére vonatkozóan kívánom kinyilvánítani. Életemet, papi és püspöki szolgálatomat mindig Urunk édesanyjára, a Boldogságos Szűz Máriára bíztam. Ezért kérem, hogy földi maradványaim a feltámadás napjára várva a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában nyugodjanak. Azt kívánom, hogy utolsó földi utam ezen a nagyon ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli utam kezdetén és végén elmentem imádkozni, hogy szándékaimat bizalommal a Szeplőtlen Szűzanyára bízzam, s megköszönjem neki gyengéd, anyai gondoskodását. Kérem, hogy sírhelyemet az említett pápai bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítsék el. A sírnak földben kell lennie, legyen egyszerű, különösebb díszítés nélkül, egyetlen felirattal: Franciscus”.

Liguriai márványból készül Ferenc pápa síremléke – jelentette be Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore-bazilika főpapja, akinek a szentatya nem sokkal a halála előtt közvetlen utasításokat adott a temetésére vonatkozóan. Mint fogalmazott: „A pápa sírja olyan egyszerű lesz, amilyen egyszerű az élete volt. Azt akarta, hogy szerény és egyszerű legyen” – mondta a főpap, aki azt is elárulta, hogy a síremlék azért a Liguriából, vagyis Észak-Olaszországból származó márványból készül, mert Ferenc pápa ősei onnan származnak.

Trump és Zelenszkij találkozott a temetés előtt 

Vatikáni források megerősítették, hogy Donald Trump amerikai elnök találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, közvetlenül a pápa temetése előtt. A Sky News szerint a két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd.

A kétoldalú találkozóra azt követően került sor, hogy Trump békefolyamatért felelős különmegbízottja, Steve Witkoff a Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.