ÖSSZEFOGLALÓ
„Három év ellenállás. Három év hála. Három év az ukránok abszolút hősiességéből. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki védi és támogatja hazánkat. Mindazoknak, akik Ukrajnáért dolgoznak. És örökké emlékezni fogunk mindazokra, akik életüket adták államunkért és népünkért” – hangsúlyozta X-posztjában Volodimir Zelenszkij.
Hétfő reggel több politikai vezető vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol Andrij Szibiga külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke fogadta őket – írja az AP News. Von der Leyen az X platformon úgy fogalmazott: „Európa Kijevben van, mert Ukrajna Európában van.” Hangsúlyozta, a háború nem csupán Ukrajna, hanem egész Európa jövőjét is meghatározza.
A vezetők részt vettek az évfordulós eseményeken, és megbeszéléseket folytattak Ukrajna további támogatásáról. Különösen fontos téma volt az Egyesült Államok politikájának változása Donald Trump elnöksége alatt, amely hatással lehet az ukrán háborús erőfeszítésekre.
A vezetők kijevi csúcsértekezletén Volodimir Zelenszkij a hadifoglyok cseréjének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, több ezer ukránt tartanak fogva Oroszországban – egyeseket a Krím 2014-es megszállása óta. Az ukrajnai háború kezdete óta hatvan fogolycsere történt a két fél között – írja a BBC. A brit hírportál szerint Zelenszkij figyelmeztetett, Oroszországgal nem kellene elhamarkodottan megtárgyalt egyezséget kötni. Megjegyezte, „a békét nem lehet egyszerűen egy óra alatt kihirdetni”. Hozzátette: a tartós béke csak akkor fog működni, ha Ukrajna határozott „biztonsági garanciákat” kap. A múlt héten a Kreml közölte, semmilyen megállapodás részeként nem fogadja el a NATO csapatait Ukrajnában – összegzi a BBC.
Az EU továbbra is szolidáris Ukrajnával
Ursula von der Leyen, António Costa és Roberta Metsola hétfőn közös sajtónyilatkozatot adtak ki, amelyben kegyeletüket fejezték ki „mindazok előtt, akik életüket áldozták és szeretteiket vesztették el Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért”. Kijelentették, „Oroszországot és vezetését terheli a kizárólagos felelősség ezért a háborúért és az ukrán nép ellen elkövetett atrocitásokért”, s megismételték felhívásukat: minden felelőst vonjanak felelősségre háborús és emberiség elleni bűncselekményekért.
Az Európai Unió (EU) összesen 135 milliárd euró gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, amelyből csak a katonai támogatás 48,7 milliárd euró – áll a nyilatkozatban. „Az EU továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának”, többek között az ország háború utáni újjáépítéséhez.
Az uniós vezetők szerint Ukrajna „a legnehezebb körülmények között is jelentős előrelépést tett a csatlakozással kapcsolatos reformok terén”. „Már integráljuk Ukrajnát az EU belső piacába. Ukrajna és polgárainak jövője az EU-ban van” – fogalmaz a három brüsszeli intézményvezető.
Az X közösségi oldalon vasárnap közzétett üzenetében António Costa azt írta: március 6-ára rendkívüli uniós csúcsértekezletet hív össze, azzal indokolva a tanácskozást, hogy Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából a jelenlegi meghatározó pillanat.
A Euronews szerint Ursula von der Leyen 3,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást is bejelentett, hogy ezzel vegye le a terhet az ukrán büdzséről, és zöld utat adjon az újabb fegyverbeszerzéseknek. Ez annak az 50 milliárd eurós segélycsomagnak az első részlete, amelyről az EU tavaly döntött. A mostani 3,5 milliárd euró elégnek tűnik a költségvetési hiányok befoltozására, de a nyár utáni fegyverbeszerzésekre már kevés.
Brit kormányfő: „nincs minden lap Oroszország kezében”
Keir Starmer brit miniszterelnök videókapcsolaton keresztül beszélt az ukrajnai csúcstalálkozón, és hangsúlyozta, „Oroszország nem tart minden kártyalapot a kezében ebben a háborúban”. Mint ismeretes, Donald Trump amerikai elnök az elmúlt héten azt mondta, Oroszország „tartja a kezében a lapokat” az ukrajnai béketárgyalásokon az elfoglalt területek miatt.
Starmer szerint azonban ez nem igaz, mivel „az ukránoknak van bátorságuk megvédeni az országukat”, és Oroszország gazdasága nehézségekkel szembesül. Megjegyezte, elvesztették szárazföldi erőik és fekete-tengeri flottájuk legjobbjait ebben az értelmetlen invázióban. A brit kormányfő egyetértett azzal, hogy Trump „megváltoztatta a globális beszélgetést”. Starmer azt is megismételte, az Egyesült Királyság kész arra, hogy bármilyen tűzszünet esetén csapatokat vezényeljen Ukrajnába „más európaiakkal együtt és a megfelelő feltételek mellett”. „Ha Ukrajna elbukik, Európa lesz a következő” – mondta.
Zelenszkij a békéért le is mondana tisztségéről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap sajtótájékoztatón bejelentette, kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy ha cserébe az országa NATO-tagságot kaphatna – írta az MTI az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva.
Zelenszkij hangsúlyozta: jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, s nem kíván „évtizedekig hatalmon maradni”. Ukrajna esetleges NATO-tagságáról azt mondta, ez volna a legkedvezőbb verziója az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáknak. Ugyanakkor azt is kijelentette: „nagyon fontos mindannyiunk számára megérteni, hogy ehhez a tárgyalóasztalhoz Ukrajnának nem kell meghívás, mert ez a mi tárgyalóasztalunk, mert a háború Ukrajnában van”.
Nem ismeri el a félezer milliárdos tartozást az ukrán elnök
Az ukrán elnök beszélt arról is, hogy Donald Trump amerikai elnököt inkább látná hazája partnereként, mint egyszerű közvetítőként Kijev és Moszkva között. Azt pedig visszautasította, hogy Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozna az Egyesült Államoknak a hadi segélyekért cserébe.
„Tudom, hogy 100 milliárd dollár volt, és nem vagyok hajlandó 500-at elismerni, bárki bármit is mondjon” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette, a 100 milliárd dollárt sem kívánja tartozásként elismerni, mert pénzügyi segélyként tekint erre az összegre.
Zelenszkij azt is hozzáfűzte, az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémek kitermeléséről kötendő megállapodás arra kötelezné Ukrajnát, hogy kétszeresen fizessen vissza Washingtonnak mindent, amit kap. „Nem írok alá olyasmit, amit ukránok tíz nemzedéke fog megfizetni” – szögezte le.
Az ukrán elnök a Reuters hírügynökség szerint azt is elmondta: a megállapodást nem írhatják alá akkor, ha pusztán a már leszállított amerikai segélyek ellentételeként adnák át az ország erőforrásait. Zelenszkij közölte: logikusnak tartaná amerikai csapatok telepítését Ukrajnába, ha az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást a két ország között biztonsági garanciaként kezelnék.
Továbbá azt is megjegyezte, Washington még mindig nem szállított le mintegy 15 milliárd dollárnyi, korábban megígért katonai segélyt. Ha ez valóban így van, akkor ez a vállalás alighanem még az előző amerikai elnökhöz, Joe Bidenhez köthető, miután az új elnök, Donald Trump a hivatalba lépése óta nem hagyott jóvá újabb fegyveres segélyt Ukrajnának.
Ciolacu: nem kell választanunk az EU és az USA között
A román miniszterelnök szerint országának nem kell választania az EU és az Egyesült Államok között, a román diplomáciának mindkét szövetségese Ukrajnával kapcsolatos békehatározatát támogatnia kell az ENSZ közgyűlésében.
Az ukrajnai háború kitörésének harmadik évfordulója kapcsán Ciolacu kifejtette: szerinte mind az Egyesült Államok, mind az EU ENSZ elé terjesztett két határozattervezete valójában „ugyanazt mondja”, és szerinte óriási hiba lenne, ha Románia egyik vagy másik szövetségese pártjára állna.
Úgy értékelte: természetes, hogy a tárgyalások jelen szakaszában átrendeződés van az EU és az Egyesült Államok viszonyában, de meggyőződése, hogy végül közös nevezőre jutnak.
Románia megerősíti, hogy teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szabadsága, szuverenitása és függetlensége mellett – írta hétfőn Ilie Bolojan az X platformon.
Az ügyvivő államfő hozzátette, hozzá kell járulni Ukrajna erejének megtartásához mindaddig, amíg sikerül elérni az igazságos és tartós békét. Bolojan hétfőn online csatlakozott az Ukrajnában zajló védelmi és biztonsági stratégiai csúcstalálkozóhoz – számolt be az Agerpres hírügynökség.
TÖBB MINT 11 MILLIÓ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁR ÉRKEZETT – Az ukrajnai háború kitörése óta közel 11,2 millió ukrán állampolgár lépte át Románia határát a belépőoldalon – közölte hétfőn a határrendészet. A közlemény szerint vasárnapról hétfőre mintegy 69 800 személy jelentkezett ellenőrzésre 14 800 járművel Románia Szerbiával, a Moldovai Köztársasággal és Ukrajnával közös szárazföldi határátkelőinél, valamint a repülőterekre és tengeri kikötőkbe a schengeni övezeten kívüli országokból érkező járatokon. Mint ismert, a Magyarországgal és Bulgáriával közös határátkelőknél január 1-jétől megszűnt az ellenőrzés, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre számítani lehet.
