ÖSSZEFOGLALÓ
Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi államfő a megnyitón kiemelte: véget kell vetni az orosz-ukrán háborúnak, mivel az egész világ szenved miatta. Arra kérte a világ vezető politikusait, „sürgősen intézkedjenek” azt illetően, hogy tisztázni lehessen a módozatokat a CO2-kibocsátások csökkentésére. „Nem lehet tovább tétlenkedni, nem veszíthetünk több időt, lépni kell a jövő nemzedékei érdekében” – mondta az egyiptomi elnök.
„Szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” – vázolta fel a lehetőségeket beszédében az ENSZ-főtitkár. António Guterres ismételten arra szólított fel, hogy a fejlett és a fejlődő országok kössenek kollektív szolidaritási megállapodást annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a szénerőművek építésének és a fosszilisenergia-függőségnek, illetve mindenki hozzájusson megfizethető és fenntartható energiaforrásokhoz.
Guterres kiemelte: elfogadhatatlannak, botrányosnak és rombolónak tartja azt, hogy más válságok, például az ukrajnai háború a „második helyre” szorította vissza az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. „A pillanatnyi válságok nem lehetnek kifogások arra, hogy visszaforduljunk” – hangoztatta, megjegyezve, hogy a Föld éghajlata szempontjából még mindig „a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van”. „Éppen vesztésre állunk az életünkért folytatott küzdelemben” – emelte ki az ENSZ-főtitkár.
António Guterres kiemelten felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal többet kellene segíteni a legsebezhetőbb országoknak, amelyek már súlyos károkat szenvedtek el a klímaváltozás okozta szélsőséges viharok, áradások és szárazságok miatt.
Az egyiptomi klímacsúcs napirendjén olyan témák szerepelnek, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a klímaváltozás miatti károk és veszteségek kérdése, a technológiafejlesztés és -átadás vagy a nemek közötti egyenlőség az éghajlatváltozás kontextusában.
A COP27-csúcs keretében Klaus Iohannis több olyan találkozón vesz részt, amelyeken a kutatás és az innováció előmozdításáról tárgyalnak majd az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, az élelmezésbiztonság, a sebezhető közösségek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a klímaváltozással kapcsolatos vészhelyzetekre való hatékony reagálás kapcsán.
Az államfő ugyanakkor Petr Fiala cseh miniszterelnökkel közösen elnököl majd egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás előmozdításáról szóló rendezvényen is.
A Digi 24 összegzése szerint Klaus Iohannis a klímacsúcs előtt közölte: Románia klímasemlegesség iránti uniós elköteleződést képviseli Egyiptomban. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a digi24-nek nyilatkozva azt emelte ki: Európa élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, és az unió elvárja, hogy a világ többi vezetői is csatlakozzanak ezekhez a törekvésekhez.
A vg.hu összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban a klímaváltozásról szóló csúcstalálkozók a folyamat megállítását helyezték középpontba, az egyiptomi Sarm es-Sejk-i értekezleten már az elszenvedett veszteségek és károk kérdése is napirendre kerül; erre ugyanis az iparosodott országok részéről mindeddig kevés hajlandóság mutatkozott.
Az idei klímacsúcsnak a hőmérsékleti rekordok, a régóta nem látott aszályok és árvizek kifejezetten nagy súlyt adnak. A Meteorológia Világszervezet vasárnap közzétett jelentése szerint a bolygó hőmérséklete idén 1,15 fokkal lehet magasabb az iparosodás előtti átlagnál. A jelentés szerint nem sikerül a hőmérséklet emelkedésének mértékét a kitűzött másfél fok alatt tartani az évszázad végére – írta a Bloomberg.
Borítókép: Illusztráció
