Érnek meglepetések. Az élet, a politika hozhat olyan változásokat, amelyekre nem számítunk. Mindezek különbözőképpen hatnak ránk, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk az eseményeket feldolgozni. Keressük az újraindító gombot, remélve, hogy egy gombnyomással mindent megoldunk, még akkor is, ha tudjuk, ez nem így működik. Reménykedünk abban, ezután jobb lesz, hogy mi is beleszólhatunk sorsunk alakításába. Tagadhatatlan, sok múlik rajtunk, és akárhonnan is nézzük, jobban tesszük, ha felelősséget vállalunk a döntéseinkért. Meg kell tanulnunk szembenézni tetteink következményeivel.
Advent idején készülünk az ünnepre, adományokat gyűjtünk, segélykoncertekre járunk. Jó lenne, ha nem csupán évente egyszer jutna eszünkbe a nélkülözőkön segíteni. Azt sem kellene természetesnek vennünk, hogy most mindenünk megvan, mert fordulhat a kocka velünk is. Nagyot. A történelem ismétli önmagát, mégsem tanulunk belőle. Örüljünk tehát a mának, szeretteink társaságának, míg velünk vannak.
Örüljünk az ünnepnek, az együtt töltött időnek. Ha tehetjük, készítsünk mézeskalácsot, de ne bosszankodjunk, ha nincs rá idő. Készíthetünk egyszerű alapanyagokkal, minimális időráfordítással finomságot. A hozott almatorta is éppen ilyen. Nagy valószínűséggel mindenkinek a kamrájában megtalálható az a néhány hozzávaló, ami ehhez a tortához szükséges, idő szempontjából is nagyon gazdaságos, a végeredmény pedig ellenállhatatlan. A sok almától szaftos, fahéjtól és vaníliától illatozó mesebeli finomság. Olyan igazian téli, bekuckózós sütemény. Gyertyafény, finom illatok, ízek, orgona- és zongoraakkordok… a boldogsághoz ennyi elég is.
Hozzávalók:
5 nagy alma
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
2 bögre liszt
3 kk. sütőpor
fél kk. só
70 g vaj
fél bögre barna cukor (édesszájúaknak háromnegyed bögre)
3 ek. tej
1 kk. fahéj
2 csomag vaníliás cukor
Tetejére:
1 ek. cukor,
1 kk. fahéj
Karamellszószhoz:
1 bögre barna cukor,
¼ bögre víz,
120 ml főzőtejszín,
1 kk. vaníliakivonat,
4 ek. vaj,
1 csipet só
Elkészítés:
Az almákat megpucolom, vékony szeletekre vágom, citrommal meglocsolom. Egy edényben a lisztet a sütőporral és a sóval összekeverem, a másik edényben a vajat a cukorral keverem habosra, hozzáadom a tejet, a citromhéjat, a vaníliát és a fahéjat, majd a tojásokat is egyenként belekeverem. Összeforgatom a lisztes keverékkel, de nem keverem túl. Az almák, ha levet engednek, előbb leszűröm (nálam erre nem volt szükség), és beleforgatom a tésztába. 20 cm-es átmérőjű tortaformát sütőpapírral kibélelek, beleöntöm az almás tésztát, és 175 fokon 50-60 perc alatt készre sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm. Sütőből kivéve, még forrón, cukros fahéjjal megszórom, majd hagyom kihűlni.
A karamellszószhoz a cukrot a vízzel összekeverem, lassú tűzön addig főzöm, míg a cukor enyhén karamellizálódik. Beleöntöm az enyhén megmelegített tejszínt, összefőzöm, majd a vaníliát, vajat és a sót is hozzáadom. Hagyom kihűlni.
Egy szó mint száz: mennyei. Ez a torta egyszerű, illatos, ellenállhatatlanul finom. Önmagában is tökéletes, a karamellszósz azonban egy másik szintre emeli, ünnepivé varázsolja.
