A két párt alapos mérlegelés után a népakaratra hivatkozva hozta meg döntését – hangzott el. Egy hétfő esti telefonos felmérés szerint a romániai választók 53 százaléka egyetért az EP és az önkormányzati választások összevonásával, és csak 35 százalék ellenzi. (Az alig néhány héttel ezelőtti INSCOP-felmérés még azt jelezte: a megkérdezettek közel fele, pontosabban 49,4 százalék szerint a választásokat nem kellene egyidőben szervezni. Ez most hirtelen lecsökkent, gondolom, a kérdés valahogy úgy volt feltéve: „ha azon múlna az ország stabilitása és a szélsőséges pártok háttérbe szorítása, hogy a két választást összevonjuk, akkor támogatná az ötletet? Ennyit a köz véleményéről…)
Az összevonás lényege: a PSD úgymond mentőövet dob az egyre inkább lemorzsolódó PNL-nek, ha továbbra is vele akar kormányozni. (Kivel mással?) Pontosabban: ha Ciolacuék továbbra is a mostani liberális pártelnököt, Ciucă tábornokot akarják a koalíciós párt élén látni, akivel olyan jól talál a szó, akkor a hónuk alá kell nyúlni. Gyenge PNL-eredmények esetében ugyanis Ciucă veheti a kalapját, pontosabban a tányérsapkáját, mert leváltják – jelzik pártközeli források.
Az összevonástól és a választási szövetségtől azt remélik, hogy így majd a két kormánypárt európarlamenti jelöltjeinek listájára többen szavaznak. A közös PSD-PNL EP-lista remélt sikeréről azonban eltérnek a vélemények. Egyesek szerint a liberális szavazók egy része elutasít majd egy olyan listát, amelyen szociáldemokrata jelöltek is vannak és inkább átszavaz az USR-re. Mások szerint a PNL akár jól is járhat, amennyiben fele-fele arányban osztozkodik a szociáldemokratákkal a mandátumok számán, hiszen egymagára kevesebbel kellene, hogy beérje.
Annyi bizonyos: a művelet nem lesz egyszerű. A két párt – a baloldali PSD és a jobboldali PNL – két külön európai pártcsaládba tartozik, elég nehéz lesz közösen kampányolni olyan körülmények között, hogy bizonyos kérdésekben az EP szocdem, illetve néppárti frakciója teljesen más véleményen van – hívja fel a figyelmet a Szabad Európa Rádió Románia elemzője. Mások szerint az is megzavarhatja a választókat, hogy párhuzamosan két kampány zajlik majd: a béke-barátság-szolidaritás-stabilitás jegyében a közös EP-kampány, ugyanakkor a verseny az önkormányzatokban a PSD és PNL polgármesterjelöltjei között. (Bizonyos megyeszékhelyeken azonban kialakult már egyféle helyi összefogás is: ahol az egyik párt adja a polgármestert, a másik a megyei tanácselnököt.)
A választások összevonásának, amelyet a liberális párt erőltetett, mellesleg nagy az ára: vélhetően Ciolacu elnökjelöltségének a támogatása. A jelenlegi PSD-s pártelnök-miniszterelnök attól tart, hogy a liberálisok nélkül nem nyeri meg a választást, ennek elbaltázása pedig egyértelműen politikai karrierjébe kerülhet. Erről azonban majd csak a júniusi megmérettetés után lesz szó, a választási eredmények függvényében, derült ki.
Bárhogy is, a tét nagy hiszen a felmérések közt abban azért konszenzus van, hogy a szélsőségesen nacionalista AUR a PNL-vel vetekszik a második helyért a támogatottságot illetően, a Șoșoacă-féle S.O.S. párt pedig az előrejelzések szerint szintén átlépi a parlamenti bejutási küszöböt. Egyre inkább úgy tűnik, a két párt nem egymástól vesz el szavazatokat, ahogy azt feltételezni lehetett, hanem épp ellenkezőleg, egymást ambicionálják tovább generálva a nacionalista, xenofób, EU-ellenes retorikát. Az összevonás sem nekik, sem a többi kispártnak nem kedvez, ezeknek ugyanis nincs akkora bázisa a mozgósításban nagy szerepet vállaló önkormányzatokban. Azzal pedig, hogy az elnökválasztást mégsem kötik össze a parlamentiekkel – ennyit a sokat hangoztatott spórolásról – a koalíciós pártok arra számítanak, hogy az AUR-os jelölt sikertelensége esetén szavazóik még inkább elvesztik hitüket Simionék világmegváltó szlogenjeiben és a decemberi parlamenti választásokon a csalódottság otthon tartja őket.
Ha már összevonás, akkor ez a képlet az RMDSZ-nek ez a legelőnyösebb a kínálkozó lehetőségek közül. A szövetség tarthatott attól, hogy az elnök-és a parlamenti választásokra is egyidőben kerül majd sor. A szintén nagy részvételt generáló elnökválasztás ugyanis olyannyira felpörgette volna a román részvételt a Cotroceni-versenyben kevésbé motivált magyar részvételhez képest, hogy annak nagy kárát látta volna az RMDSZ-lista.
Durván három hónap áll tehát a pártok rendelkezésére a felkészülésre. A sikert az erdélyi magyarság esetében az arányos képviselet jelenti az EP-ben, önkormányzatokban, parlamentben. Ezt mandátumokban mérik. Azt a mandátumot pedig, amit nem mi viszünk el, más viszi majd el. Rossz esetben a PSD és/vagy a PNL. Még rosszabb esetben az AUR és/vagy társai.
