A térségben így is már hazánk fizeti a legmagasabb kamatot a hitelekre, noha az államadósság alig haladta meg az 50 százalékot. Mégis, mi lehet akkor a probléma – tevődik fel a kérdés. Eltekintve attól, hogy a nemzetközi hitelminősítők is néha túlreagálnak dolgokat és nem ismerik elég alaposan egy-egy ország sajátos helyzetét, ezért előfordulhat, nem mindig reális a hitelminősítők által előrejelzett gazdasági kilátás, ami azért súlyos, mert még jobban ronthatja egy gazdaságnak a stabilizálódási esélyeit, és önbeteljesítő jóslattá válhat a túlzottan negatív prognózis.
Románia esetében azonban azért nem alaptalanok az aggodalmak, mert az államadósság, ha önmagában nem is olyan magas, de aggasztó az eladósodás növekedésének üteme, ami egyes szakértők szerint akár a 80 százalékot is elérheti a gazdasági növekedés függvényében a következő hét évben, ameddig hazánk haladékot kapott Brüsszeltől, hogy ennyi idő alatt mérsékelheti a tavalyi 8,65 százalékos államháztartási hiányt a kívánt 3 százalékra vagy az alá. Diósi László gazdasági elemző mondta a minap egy bukaresti gazdasági konferencián, hogy a 160 százalékos államadóssággal rendelkező Görögország csak 3,5 százalékos kamatot fizet – Románia 7,5 százalékához képest –, mert a görög kormánynak sikerült meggyőznie a pénzpiacokat, hogy hiteles a gazdaságpolitikája. Itthon az történt, hogy a kormányok folyamatosan emelték a béreket és a nyugdíjakat, s ezzel ösztönözték a gazdasági növekedést, aminek a fő motorja a belföldi fogyasztás volt, de ezzel párhuzamosan nem növelték oly mértékben az adóbevételeket, hogy azok fedezzék a megnövekedett kiadásokat és csökkenjen a deficit. Tavaly a kormány eredetileg 5 százalékos hiánnyal építette fel a büdzsét, ami végül 8,65 százalékon zárt. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy ebben a pillanatban nem hiteles hazánk gazdaságpolitikája. Ezért nyilatkozott úgy Tánczos Barna pénzügyminiszter, hogy fontos meggyőzni mielőbb a nemzetközi hitelezőket arról, miszerint a kormány felelősen költekezik. Az idei költségvetés a kormány szerint felelős, bár egyesek még mindig kételkednek abban, hogy sikerül-e tartani az év végére kitűzött 7 százalékos hiánycélt. Az idei büdzsé még aránylag nagylelkű, több pénzt irányoz elő a befektetésekre, az oktatásra, a honvédelemre, viszont rossz előjelnek számít, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedést a kormány lehet, túlméretezte.
Emellett a politikai bizonytalanság is komoly veszélyforrás, de az európai gazdaság gyengélkedése is rossz omen, és az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése nyomán a nemzetközi politikában tapasztalható turbulenciák csak még kiszámíthatatlanabbá teszik a helyzetet. Erre mondta azt Tánczos Barna, hogy Isten mentsen meg minket egy váratlan külső válsághelyzettől, mert az könnyen padlóra viheti a román gazdaságot. A tárcavezető nem volt hajlandó forgatókönyvekbe bocsátkozni, azt mondta, hogy alternatív tervekről csak akkor hajlandó beszélni, ha valóban bekövetkezik egy váratlan válsághelyzet.
A jelenlegi, már ismert tényezők közepette lehet, hogy működni fog a kormány költségvetése, de az valóban nagy kihívás lesz, hogy a kabinet minden szinten betartassa a legnagyobb szigorúsággal a kiadási tételeket, hogy ne legyenek visszaélések és kivételezések sehol, hiszen salátatörvények az előző években is születtek, de azokat valahogy mindig kijátszották. Létszámstopról is többször beszélt az elmúlt években a kormány, de választási évben ezt nem tartották be. És sajnos még mindig nem vagyunk túl a választásokon, ezért nagy a veszélye annak, hogy az idén sem lesz meg a kellő fegyelem az állami intézményekben, hiába van meg a politikai szándék a pénzügyminisztérium csúcsán.
Pedig fele sem tréfa annak, ami ránk vár, mert a kormánynak nincs nagy mozgástere, a nyugdíjakat és a béreket ki kell fizetni, emellett a beruházásokat sem jó lassítani, hiszen Romániának nagy adag uniós pénzt kellene felhasználnia, amihez önrészt is kell biztosítani. Emellett várhatóan a honvédelem költségei is egyre nagyobbak lesznek a következő években, miután Amerikának a nemzetközi katonai szerepvállalását Donald Trump egyre jobban megkérdőjelezi, és még nem lehet tudni, valójában milyen tervei is vannak a republikánus kormányzatnak ezzel kapcsolatban – ha egyáltalán vannak, és nem csak Trump hektikus nyilatkozatainak vagyunk tanúi.
Több adóbevételre lesz szükség, és kérdés, hogy a 8,65 százalékról sikerül-e mérsékelni a deficitet 3 százalékra úgy, hogy nem kell adókat növelni. Jövőtől ezt aligha úszhatjuk meg, de mégsem mindegy, ha lesz adóemelés, az milyen mértékű lesz és kiket fog sújtani leginkább. Az év második felében minden bizonnyal többet megtudunk a kormányzati tervekről, de addig is egy sorsdöntő választáson kell túl lenni. A belső veszélyek sem kisebbek tehát a külsőknél, hiszen a választások eredményének kedvezőtlen alakulása és egy esetleges szélsőséges államelnökjelölt diadalmaskodása kártyavárként döntheti össze a nemzetközi pénzpiacoknak a román gazdaságba vetett bizalmát. Akkor Fitch és társai már nem fogják árnyaltan mérlegelni hazánk helyzetét, hanem percek alatt besorolnak a bóvli kategóriába, ami később akár államcsődközelbe sodorhatja hazánkat. Ez a lehetőség ma még nagyon messzinek, és egyeseknek lehet valószerűtlennek tűnik, de a bizalomra épülő gazdaságban a dominóeffektus halálos lehet, főleg akkor, ha egyszerre belföldi és külföldi tényezők indítják el.
