„Itt vagyunk mind, akik hűségesek maradtunk. Adjunk hálát Istennek, hogy meg tudtuk tartani az RMD létesítésének századik évfordulójának ünnepségét, amelyen emléktáblát avattunk, kiállítást és konferenciát szerveztünk. Sikeres évet zár az RMD, legyünk jövőre is sikeresek. Éljenek az énekkarok, még ha nehéz körülmények között is, sokat jelent az iskoláknak, az egyházközségeknek” – hangoztatta Székely Árpád karnagy-tanár, a kollégium volti igazgatója.
Tóth-Guttman Emese, az RMD országos elnöke kifejtette: rendhagyó évet zárnak, amelyben nagy kihívások, megpróbáltatások voltak. Tavaly ünnepelték az RMD létesítésének 100. évfordulóját. Büszkeséggel tölthet el, hogy az RMD az a közösségformáló és megtartó erő, ami biztosítja az erdélyi magyaroknak a magyar zenei anyanyelv megélésének lehetőségét.
„Százéves múltunk a 19. századba nyúlik vissza. A 20. században sok nehéz helyzetet éltünk át. Az RMD tavalyi, novemberi közgyűlése után a Kolozsvári Református Kollégium udvarán emléktáblát szenteltünk fel, amelyben az RMD létesítésének állítottunk emléket. Az RMD most is az éneklő Erdély megvalósítását, a magyar nyelven való éneklés népszerűsítését tartja fő törekvésének. Ennek keretében a kórushangversenyekre összpontosítunk. Tavaly a közgyűlés után nem tudtuk megtartani az ünnepi kóruskoncertet, hanem idén májusban szerveztünk tudományos konferenciát, amelyet hangverseny követett. Ezen 20. századi magyar zeneszerzők műveiből csendültek fel kórusművek a Kétágú református templomban” – emlékezett Tóth-Guttman Emese, az RMD országos elnöke, miután tolmácsolta Széman Péternek, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökének a jókívánságait.
Az RMD létesítésének századik évfordulója kapcsán idén májusban megszervezett tudományos konferencia kapcsán Csákány Csilla zenetudós megjegyezte: az ott elhangzott előadások várhatóan 2023-ban jelennek meg kötetben.
A római katolikus egyházzenei szakosztály tevékenységéről Potyó István, a Szent Mihály plébánia keretében működő Szent Cecília kórus és zenekar vezetője számolt be. Ennek kapcsán szó esett kórustalálkozóról, kántortovábbképzőről, illetve a felújított Szent Mihály-templom megáldása kapcsán szervezett koncertről és az első Magyar Egyházzenei Fórumról. Megtudtuk: az egyházzenei fórumon Kolozsvár kilenc templomában negyven kortárs magyar zeneszerző 74 egyházi alkotása csendült fel liturgikus keretek között vagy koncertek során.
A református egyházzenei szakosztály tevékenységéről Sógor Magda kántor számolt be. Sógor Magda kiemelte: bízik abban, hogy a koronavírus leküzdése után folytatódnak a kántorképző tanfolyamok Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és a Székelyföldön.
A fúvósegyüttesek zenei élete fellendült 2022-ben Erdély szerte: fesztiválokat, találkozókat, koncerteket szerveztek – tudhattuk meg a Köllő Ferenc által készített beszámolóban, amelyet Tóth-Guttman Emese olvasott fel.
Ami az RMD 2023-as terveit illeti, Tóth-Gutman Emese közölte: számítani lehet a már hagyományos kórustalálkozók és -hangversenyek megszervezésére, illetve Székelyföldön karnagy-továbbképzőkre a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel partnerségben.
Haáz Sándor, a szentegyházai Gyermekfilharmónia vezetője elmondta: idén ünnepelték meg az együttes létesítésének negyvenedik évfordulóját, amelyet a youtube-on is megtekinthetünk. A szakember felhívta a figyelmet az általános iskolák ének-zene tankönyveinek hiányára.
„Ezeket a tankönyveket az 1970-es évek elején állították össze, de már nem is lehet kapni belőlük. Másfél évtizede mondom, hogy új tankönyvekre lenne szükség, ám eddig ez nem valósult meg” – figyelmeztetett Haáz Sándor.
A beszámolók után következtek a hagyományos díjátadások. Életműdíjat kapott Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző. Laudált Benedek Tibor Magor marosvásárhelyi egyetemi oktató (a díjat Tóth-Guttman Emese adta át a zeneszerző leányának, Weber-Csíky Borka-Boglárkának). Zsizsmann Rezső-díjban részesült Bakos-Mihály Károly csíkszeredai kántor-karnagy. Darvas-Kozma József laudációját Székely Árpád olvasta fel. A díjat Zsizsmann Rezső lánya, Zsizsmann Ilona zenetanár adta át. Jagamas János-díjban részesült Higyed Gyöngyi szatmárnémeti zenetanár. Banciu Katalin kolozsvári zeneakadémiai oktató laudációját Csákány Csilla zenetudós tolmácsolta, a díjat Tóth-Guttman Emese nyújtotta át. Rónai Antal díjat kapottt András József csíkszentgyörgyi karmester. Köllő Ferenc laudációját Major László olvasta fel, a díjat Rónai Antal fia, Rónai Ádám hegedűművész adta át. Márkos Albert-díjban részesült Márk Attila árkosi zenetanár. Ferenc Csaba laudációját Székely Árpád tolmácsolta, a díjat pedig Tóth-Guttman Emesétől vehették át. Seprődi János-díjat kapott Kelemen Alpár szentivánlaborfalvi karnagy. Sipos Zoltán laudációját Kelemen Alpár olvasta fel, a díjat Tóth-Guttman Emese adta át. Guttman Mihály-díjban részesült Sógor Magda karnagy, laudált Oláh József. A díjat átadta Guttmann Szabolcs és Tóth-Guttman Emese.
Délután 3 órától az Egyetemiek Háza nagytermében (Auditoriul Maximum) ünnepi kórushangversenyt tartottak „IN MEMORIAM” KODÁLY ZOLTÁN címmel. Lukács Olga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karának dékánja a zenét a hatodik szeretetnyelvnek nevezte, amely „átsegít a nehézségeken, és meghatványozza az élet szépségét”. Felléptek: a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium V-VIII. osztályos diákkórusa (karnagy: Dombora Anna), a marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar (karnagyok: Czakó Gabriella, Nagy Éva Vera), a kolozsvári Sigismund Toduta Zenei Főgimnázium Guttman Mihály vegyeskara (karnagy: Fábián Apolka) és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana Kamarakórus (karnagy: Szilágyi Zsolt Herbert).
Kép: Nagy-Hintós Diana