Közoktatásról tanácskoztak a Sapientia EMTE kolozsvári karán
A Sapientia EMTE huszonnégy éves története során először adott helyet a Kolozs megyei magyar tanintézmények fórumának. – Fontos és értékes az a kapcsolat, ami a köz- és a felsőoktatás között van. A 2024-es választási szuperévi összefogás szlogenje a köz- és a felsőoktatás esetében is találó – köszöntötte az egybegyűlteket Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Tonk jó hírként tálalta, hogy a legutóbbi PISA-jelentésben az erdélyi magyarság külön almintaként szerepelt, és az eredményeket nézve elmondható, megdőlt az a mítosz, miszerint a romániai magyar fiatalok rosszabbul teljesítenek a többségieknél. Rámutatott: az is nyilvánvaló, hogy rengeteg tehetséges magyar fiatal szenved hátrányt később, a román érettségin elért gyengébb jegye miatt. – Az erdélyi magyar lét paradoxona a román nyelvi kompetenciával kapcsolatos, mert a nem megfelelő romántudás miatt a munkahelyek 90%-a kevésbé elérhető a magyar fiatalok számára, viszont oda sem kellene eljutni, hogy mindez a többséghez való asszimilálódást jelentse – jegyezte meg a rektor.
Csoma Botond RMDSZ-es képviselő arra figyelmeztetett: ha a június 9-i EP-választáson az RMDSZ nem éri el a bejutáshoz szükséges öt százalékot, akkor annak nagyon fognak örülni a magyarellenes pártok.
A román nyelv oktatása visszatérő téma. Míg a romániai fiatalok jól beszélnek angolul, a románnyelv-használatban lemaradás észlelhető. A helyzet javítására mentalitásváltásra lenne szükség. Ha a többség befogadóbban viszonyulna a romániai magyarokhoz, akkor a romániai magyarok is szívesebben tanulnának románul – vélte Vincze Loránt, az RMDSZ egyik EP-képviselője, aki szerint a magyarellenes pártok megmételyezik a társadalmat. – Nem mindegy, hogy a választások után milyen helyzetben lesz az erdélyi magyarság, és marad-e eszköz arra, hogy részt vegyen a döntések meghozatalában mind Kolozsváron, mind a román parlamentben, mind az EP-ben – hangsúlyozta az EP képviselő.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere a közoktatás és a tanintézetek közötti kapcsolatok fontosságáról értekezett. Demeter Stefánia Katalin magyar konzul a magyar költészet napja alkalmából, stílusosan, Kányádi-verssel kívánt sikert az oktatók tevékenységéhez. Fugel Edina, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi szakmai tevékenységért felelős igazgatója is az oktatás szereplői közötti együttműködés fontosságát emelte ki.
– Ha nincs jó oktatási törvény, akkor hiába minden. Az elmúlt időszakban az erdélyi magyar közösség legnagyobb érdeme a nemrég elfogadott két oktatási törvény – közölte Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatért felelős rektorhelyettese.
Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes az elmúlt év eseményeit – tanácskozásokat, módszertani gyűléseket, tanévnyitókat, pedagógusok díjazását stb. – ismertette. Mihály Béla testnevelő tanár pedig a megyében zajló sporteseményeket sorolta fel. Megtudtuk: Kolozsvár sportélete pezsgő, a több mint tízféle sportverseny nagy népszerűségnek örvend az iskolások és családjuk körében. Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő a magyar tanárok módszertani képzésének fontosságát hangsúlyozta, majd bejelentette, hogy a Romániai magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által idén nyáron megszervezendő Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) fő témája a gyerekek iskolai teljesítményének mérése és értékelése lesz. Szabó Gábor, a magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelő arról számolt be, hogy idén két csapatban zajlott mérésmódszertani képzés ötvenegy pedagógusnak.
A céljaik között szerepel a tervbe vett előkészítő osztályok, óvodai csoportok létrehozása, a bölcsődei helyek betöltése. Remélik, hogy a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek jó vizsgaeredményt érnek, el, és sikerül minden tervezett ötödik és kilencedik osztályt létrehozni – fogalmazta meg reményeit Kerekes Adelhaida.
A 2024–2025-ös beiskolázási terv ismertetéséből kiderült: Kolozs megyében 156 bölcsődei hely van a magyar tagozaton. Ebből 50-et olyan bölcsődések foglalnak el, akik még nem járhatnak óvodába. A fennmaradt 106 helyre 115 kérés érkezett.
Szabó Gábor tanfelügyelőtől megtudtuk: Kolozs megyében az elemi tagozaton 147,27 magyar tannyelvű osztály működik 2850 tanulóval. 5–8. osztályban 2231 magyar gyerek tanul, míg 9–12. osztályban 1863-an. A Kolozs megyei magyar szakiskolások száma 254, posztliceális oktatásban pedig 50 fiatal részesül. A bölcsődei oktatásban részesülő gyerekekkel együtt a Kolozs megyei gyerekek száma 10 189. Török Ferenc tanfelügyelő a nyolcadikosok próbaérettségije kapcsán azokat az iskolákat sorolta fel, ahol az osztályátlag nem érte el az ötöst.
Gergely Erzsébet szociológus a nyolcadikos tanulók pályaorientációs felméréséről értekezett, amelyet online kérdőívvel végeznek. Megjegyezte: kimaradhatnak a felmérésből azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek nincs internet-hozzáférése. A beszédek után a pedagógusok arra figyelmeztettek, beláthatatlan negatív következményekkel jár, ha a magyar nyolcadikosok és tizenkettedikesek román vizsgadolgozatait olyan romántanárok javítják, akik soha nem tanítottak magyar anyanyelvű gyermekeket.
