Alma beszél

Alma-napló

Alma beszél

DEMÉNY ÁGOTA

Már lassan több, mint nyolc éve együtt lakom Ágotával és Mártával. Sok minden történt ezalatt az időszak alatt.

Ők tanítottak meg felmenni a lépcsőn, szobatisztaságra is ők tanítottak, meg arra, hogy ha vissza jövök, akkor kapok jutalomfalatot. Ám ezt az utolsót nem mindig tartják be, s emiatt sokszor úgy szoktam erre emlékeztetni őket, hogy jól elkóborolok az erdőben. Nekem nem szabad, csak nekik itthon hagyni engem órákra? Megtanítom én őket, sőt a többi kutyatársaimat is ráveszem arra, hogy engem kövessenek!Múltkor elmentünk az erdőbe és megmondtam a beagle, yorkshire és vizsla barátaimnak, hogy ezeket az embereket ki kéne játszani, mivel ők nappal elmennek iskolába és dolgozni, s minket meg itthon hagynak egymagunkban. Benne voltak, nem kellett őket sokat kérlelni, ezért a legbokrosabb helyen kezdtünk el bóklászni, s mire a gazdáink észrevették, hogy nem vagyunk a közelben, már mi sem tudtuk, merre járunk. Az volt a szerencsénk, hogy az egyik szomszéd néni, aki éppen a kávéját iszogatta az erkélyen, észrevette, hogy nem tudjuk, merre kóborolunk, és szólt a gazdáinknak, hogy merre keressenek minket. Ezért hálás köszönet neki, mert ha ő nincs, akkor ma nincs amivel megtömjük a pocakunkat.Ezalatt a nyolc év alatt nagyon sok minden változott, most kisebb lakásban lakunk, mint eddig, de ez is nagyon tetszik nekem, a mosogatógéptől mégis nagyon félek, mindig olyan harsány a hangja, mintha az ételmaradé-kokkal együtt meg akarna engem is enni.  Múltkor megint egyedül hagytak vele, és mikor végzett, olyan sikító hangon tette, hogy azóta sem merek a közelébe menni, pedig mennyi jó falat rejtőzik arrafelé…A szemét viszont soha nem hagy cserben, akár a fürdőszobai, akár a konyhai szemetesről ugatok. Mind a ketten mindig tartogatnak számomra meglepetéseket, és ezeknek mindig örülök. Ők az én legjobb barátaim, amikor egyedül vagyok, mindig velük szórakozom, bár van, amikor a gazdi a fürdőszobai szemetest kiüríti, és akkor nincs más választásom, csak a konyhai szemetest végig teríteni a helyiségben. Általában nem nagyon örülök neki, de a konyhai szemetes mindig tartogat nekem valami újat. Én jó kutya vagyok, ezt nem kell félreérteni, csupán nagyon kíváncsi vagyok, és szeretem megtekinteni a dolgokat.Bevallom őszintén, ha se konyhai, se fürdőszobai szemét nincsen, akkor muszáj nyújtózkodnom egyet a jó pihe-puha ágyban, ha már a gazdi nincs itthon, hiszen úgysem veszi észre soha, hogy hol hagyta a párnáját, az ágyon vagy az ágy mellett!...Így, ilyen „kínok” között és bosszút forralva élem mindennapjaimat, de nagyon örülök, hogy egy ilyen családban nőhettem fel, mint ez. Mindenki nagyon szeret, és reggelente mindenki megvakarja a hátamat, hogy könnyebben menjen a felkelés.