A nap másik fénypontja a Scapin című előadás bemutatója lesz, a kétszeres UNITER- és Jászai-díjas Bocsárdi László rendezésében.
Az eseményről tartott sajtótájékoztatón Bessenyei Gedő István társulatigazgató őszinte örömmel üdvözölte Bocsárdi második szatmári munkáját. Mint mondta: a Scapin furfangjaiként ismertté vált darabot a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia fordította újra, Szatmáron pedig Benedek Zsolt és Bocsárdi László átdolgozásában kerül bemutatásra. Az előadás magán viseli Bocsárdi László utánozhatatlan formavilággal dolgozó, markáns rendezői kézjegyét.
A neves színházi ember már több alkalommal rendezett Molière-t, de mint mondta, sokáig úgy érezte, a Scapinre még várnia kell. Ez a darab ugyanis összefoglalja a szerzőnek a világhoz fűződő viszonyát, felvetve azt az alapvető kérdést, hogy van-e helye a művésznek, azon belül a színháznak a pénz-orientált világunkban?
Az előadás szereposztása némiképp meghökkentő, a címszereplőt ugyanis férfi színész helyett ezúttal egy színésznő, Márkó Eszter alakítja. „Ebben az előadásban nem tematikailag, hanem a szerep megformálásának módja miatt lényeges, hogy Scapin nő legyen. (…) Scapin a művész és a művészet megtestesítője, és bár a művészetnek nincsen biológiai neme, a művészben mégis benne van az a fajta hihetetlen empátia, ami elsősorban a nőben van meg, aki magában hordozza az új élet születésének lehetőségét is. Nem akartam, hogy pusztán a klasszikus férfi szolga archetipikus játékossága legyen jelen a színen. Emellett számomra Márkó Eszter már a darab első felvetődése óta azonnal behozta Scapin figuráját. Ahogy Hamletet is csak akkor szabad műsorra tűzni, ha adott egy igazi Hamlet-színész, úgy a Scapint is csak egy igazi Scapinnel lehet megoldani. Márkó Eszter pedig hordozza magában a szerepet” – mondta Bocsárdi László, aki korábban a Tévedések vígjátéka felújításakor már dolgozott a Szatmárnémetiben gyakori vendégnek számító színésznővel.
Benedek Zsolt dramaturg kifejtette: az eredeti francia szöveghez leginkább hasonlító, de aktuális magyar nyelvet használó fordítást dolgozták át Bocsárdi Lászlóval. Az egyszerűsített cím pedig a markáns változtatásra utal: nem a címszereplő cselekedetei, hanem a lénye és lelki világa áll a középpontban.
Az előadás szereplői: Diószegi Attila, Rappert-Vencz Gábor, Márkó Eszter, Budizsa Evelyn, Bodea Tibor, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Moldován Blanka, Zákány Mihály és Budai József.
A díszlet Bartha József UNITER-díjas művész tervei alapján készült, az előadás szokatlanul színes, meseszerű jelmezeit pedig Kiss Zsuzsa tervezte. A zenét Bocsárdi Magor szerezte, a színészek mozgását Bezsán Noémi koreografálta.
(Borítókép: Sajtótájékoztató az ünnepi eseményről a Grandstandban, balról jobbra – Benedek Zsolt, Bocsárdi László, Bessenyei Gedő István, és Kiss Zsuzsa. Fotó: Harag György Társulat)
