Közben jelentősen megdrágultak a hitelek: kamatuk ismét 7 százalék fölé emelkedett, ilyen arányt legutóbb tavaly ősszel jegyeztek. A kormánynak szerencséje volt, hogy pont három nappal a közel-keleti háború kitörése előtt, február 25-én, kedvezőbb kamatfeltételek mellett fedezte az idénre tervezett eurókötvény-kibocsátásokból származó hitelek felét. Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap közölte: ismét felhívta a koalíció figyelmét arra, hogy Romániának gyorsan szüksége van a költségvetésre, különben a nemzetközi gazdasági turbulenciák közepette és a büdzsé hiánya miatt még jobban megdrágulhatnak a hitelek.
A kormány által tegnap közzétett költségvetésből kiderült, hogy a kabinet becslései szerint az idei bevételek elérik a 736 milliárd lejt, ami 11 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A bevételek a bruttó hazai termék (GDP) 36 százalékát tennék ki, ami példátlanul magasnak számít. Ugyanakkor a kiadások csak 7 százalékkal nőnének, ami lehetővé teszi, hogy abszolút értékben 20 milliárd lejjel, 128 milliárd lejre csökkenjen az államháztartás hiánya tavalyhoz képest. A deficit GDP-arányosan 6,2 százalékot tenne ki a tavalyi 7,65 és a 2024-ben jegyzett 8,7 százalékhoz képest. A költségvetés 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a GDP értéke pedig elérné a 2045 milliárd lejt, ami abszolút értékben 7 százalékkal több, mint tavaly.
A bevételi oldalon a legnagyobb növekedést az áfából származó jövedelmek jelentenék, ezek 16 százalékkal gyarapodnának az előző évi 8 százalékhoz képest. A jövedéki adóból származó bevételek is 8 százalékkal nőnének, miközben tavaly csak 4 százalékkal bővültek. A társasági adóból származó bevételek csak 3 százalékkal nőnének. A jövedelmekből származó adóbevételek csak 2 százalékkal nőnek, ami azt jelenti, hogy a kormány becslései szerint a bérek nem fognak emelkedni és a közalkalmazottak száma sem. A Ziarul Financiar gazdasági hírportál megállapította, hogy a közalkalmazotti bérekkel kapcsolatos kiadások körülbelül ugyanazon a szinten, 168 milliárd lejen marad annak ellenére, hogy a kormány 10 százalékos kiadáscsökkentést tervezett a központi és a helyi közigazgatásban. A beruházásokra a kormány 18 százalékkal többet szeretne költeni, ezeknek értéke a tavalyi 138 milliárd lejről 163 milliárd lejre emelkedne.
(borbély)
