A cinizmusnak nincs határa ebben az országban, ebben a parlamentben. A gyermekpénz növeléséről - 84 lejről 150 lejre 2-18 év között, 200 lejről 300 lejre 0-2 éves korig -, idén februárban döntött a törvényhozás mégpedig a liberális (!) Robert Sighiartău javaslatára. Akkor a költségvetési törvény módosításával vált ez lehetővé, a szociáldemokrata kormány kénytelen volt a költségvetési hiányt 2,55-ről 2,76 százalékra módosítani. A PSD nem háborgott, legalábbis nyilvánosan nem - nyelt egyet, módosított és fizetett. (Választási évben nem garasoskodik az ember, márpedig akkor az EP-választások, és az elnökválasztás még hátra volt.)
Most fordult a kocka: a liberálisok vannak kormányon, a PSD viszont arányát tekintve még mindig jól áll a parlamentben. Így történt, hogy most ők vették elő a gyermekpénz-fegyvert, és csípőből tüzeltek. Hogy a stukker-hasonlatnál maradjak: a PSD-nek gyakorlatilag mindegy volt, hogyan sül el. Ha a libik elutasítják, nekik kell majd elmagyarázni a családoknak, miért esnek el ennyi pénztől. Márpedig észérvekkel elég nehéz megindokolni, már csak azért is, mert februárban a PNL-s képviselő nagyon meggyőzően ecsetelte, milyen megalázó az a havi 84, illetve 200 lej, és mennyire felelőtlen az a kormány, amelyik nem tesz semmit ennek a nyomorult helyzetnek a rendezésére.
A PSD tehát akkor saját jól felfogott érdekében eleget tett a kihívásnak – jöjjön, aminek jönnie kell alapon, csak húzzuk ki a kormányon, amíg Liviu Dragnea bőrét megmentjük. Mert ugye ez volt akkor a prioritás, ennek volt alárendelve minden cél és eszköz. Most azonban a liberálisok megörökölték tőlük az üres kincstárat, de még ez sem elég bosszúnak, amiért megbuktatták a Dancila-kabinetet. A PSD ellenzékből is képes kárt tenni előre elzálogosítva a még nem is létező alapokat. Hab a tortán: nem csak a liberálisokon csattan majd az elutasítás, hanem Klaus Iohannison is. Ha ugyanis az államfő keresztbe tesz, esetleg normakontrollt kér, akkor neki is magyarázkodni kell. És nagy valószínűség szerint meg is teszi magára vállalva a balhét, hiszen több mandátuma már úgysem lehet.
Persze, még mindig ott van a másik lehetőség: a libik jó képet vágnak hozzá és fizetnek ők is, még 0,4 százalékkal növelve a költségvetési hiányt. A különbség az, hogy a PSD februárban a pillanatnyi túlélésre játszott, a liberálisok pedig hosszú távra tervez(né)nek, és a túlköltekezéssel maguk alatt vágnák el a fát. Könnyen rámehetnek idő előtt erre a kalandra. Mert két választás még mindig hátra van…
Félreértés ne essék, a gyermekpénz megnövelése a minimum, amit a román kormány megtehet, igenis, keresse meg rá a fedezetet. A kiábrándító az, hogy ez a növekedés esetleges, különböző politikai adok-kapok és nem megalapozott, hosszú távú családvédelmi stratégia eredménye. (Hogy mennyire semmibe veszi saját magát Románia ilyen téren, azt a legutóbbi demográfiai helyzetjelentés is ékesen alátámasztja, amely az ország lakosságának rohamos és visszafordíthatatlan fogyásáról értekezik.)
Aki másnak vermet ás, maga esik bele, mondhatnám mindenféle részvét nélkül a liberálisokról, de csak azért nem mondom, mert ebbe a veremben elsősorban nem ők esnek, hanem mi, adófizetők, valamilyen formában ugyanis tőlünk veszik majd vissza, a másik zsebünkből kerül majd ki az összeg a költségvetési űr betömésére, és nem a miniszterelnöki havi fixből élő Orban fog összekalapozni a honatyáktól ennyi pénzt.
És mert cinizmusról beszélünk: van még más is. A kisebbségek napja alkalmából végig kellett undorodva hallgatnunk, amint Orban Lajos – Klaus Iohannisszal összhangban – a minoritások kánaánjaként tünteti fel Romániát. És mintha ez sem volna elég a rossz közérzethez, jön a PSD a saját, ezúttal behízelgő szövegével – hadd essen minden kisebbségi átok idén a libikre. Közleményükben arra „figyelmeztetnek”, hogy a demokrácia alapja, a modern társadalom garanciája az etnikai, nyelvi, kulturális és vallási sokszínűség tiszteletben tartása. Csakis a kisebbségekkel békés együttműködve, jogaikat érvényesítve, velük közösen lehetséges „Románia felvirágoztatása”, vallják.
Mit ne mondjak…
