A Kolozs megyei liberálisok görcsössége nem egyedülálló, hiszen Bihar megyében, a másik nagy liberális fellegvárban Ilie Bolojanék is minden követ megmozgattak, nehogy magyar prefektust küldjön a nyakukra Ludovic Orban. Állítólag a populizmus legújabb hazai, határmenti betyárja azzal érvelt, hogy nem kell neki olyan prefektus, aki esetleg a törvény betartására kényszeríti a megyeközpont városi tanácsát vagy a megyei önkormányzatot, hiszen nekik nincs idejük kivárniuk a bukaresti törvénymódosításokat. Értsük úgy, hogy a hatékonyság populizmusa mögé bújtatva akár törvénytelen dolgokat is készek megtenni, nem akarnak bíbelődni a jogszabályok betartásával, úgy gondolják, hogy a 75 százalékos népi felhatalmazás elegendő az aggályos végrehajtáshoz. Ebben a mechanizmusban valóban fontos szerepet játszik a prefektus, aki homokszemként akadályozhatja a populista gépezetet, hiszen egy közigazgatási bírósági eljárás igencsak megakaszthatja egy-egy beruházás engedélyeztetését. Romániában továbbra sem egyértelmű, hogy hol húzódik a törvényesség határa, a gumitörvényekkel sajnos éppen annak a pártjára helyezkedik a törvényesség, aki prefektust állított. Nagyon jól tudják a liberálisok önkormányzati fenegyerekei is, hogy az egységes román állam szlogen prefektusi irodákon keresztül érvényesül, és ott dől el, hogy Kolozs, Bihar, Hargita, Kovászna vagy Maros megyében mit szabad és mit nem. Mert ami történetesen Vasluiban megengedett, az Kolozsváron nem biztos, hogy érvényesül, nem beszélve a Székelyföldről, ahol eleve mintha tilos lenne magyar prefektusokat kinevezni.
A magyarok kiválóak arra, hogy a multikulturalizmus kirakatában díszelegjenek, amikor Európa kulturális fővárosa címére pályázunk, nagyon jók arra, hogy a liberális polgármester az ő szavazataikkal is legitimálja választók általi felhatalmazását. Jók a magyarok arra, hogy március 15-én egy kis Jó napot kívánok!-ot odavessünk nekik, és fenntartsuk a multikulti látszatát. A magyarveszéllyel riogatók, - láttuk voltak ilyenek Szatmár megyében is, ahol a magyar prefektussal teljes magyar megyei vezetés alakul ki – azt nem értik meg, hogy ez a kettős mérce hiteltelen. Nem lehetsz multikulturális úgy, hogy megtiltod a magyar feliratok elhelyezését a köztereken. Nem vagy hiteles magyarbarát attól, hogy egy évben kétszer kiállsz a magyarok elé, elmotyogsz egy szót a város 20 százalékának anyanyelvén, de nem vagy képes szembeszállni a funari örökséggel és ugyanazokat az emlékműveket, történelemhamisító és sértő köztéri szobrokat, feliratokat tutujgatod. Miközben Boc több mint egy évtizede azt próbálta elhitetni, igyekezett felépíteni brandként, hogy Kolozsvár a multikulturalizmus bölcsője, a nemzetiségi harmónia és egyetértés jelképe, most csak lazán előrántja, hogy egy prefektusi kinevezés megronthatja az etnikai békét a térségben. Ez utóbbi kijelentés sületlenség, hiszen a románok nagy része, ha nem is örvendene egy ilyen kinevezésnek, de biztosan nem törne ki polgárháború. Ez az érvelés sokkal inkább arról a gyávaságról árulkodik, amely a román politikai elitet jellemzi Klaus Iohannis államelnöktől kezdve egészen a legalsó megyei vezetésig (tisztelet a kivételnek), és amely annak a be nem ismerésében rejlik, hogy Románia távolról sem a nemzetiségi egyetértés paradicsoma. Tett ugyan Románia nagyon sok előrelépést ezen a téren, de a közvélemény, a társadalom szintjén továbbra is mélyen begyökerezettek a magyarokkal szembeni fenntartások, helyenként a gyűlölet. Boc nem ismerte fel, hogy egy magyar Kolozs megyei prefektus kinevezésével éppen ezeket az előítéleteket lehetne tovább bontani, így ahelyett, hogy polgárháborút vizionálna, örvendenie kellett volna, hogy Kolozs megyének végre magyar prefektusa lesz és egy újabb mentális gát épül le. Elvégre azért is érthetetlen ez az ódzkodás, mert pártja az RMDSZ-el alkotott kormánykoalíciót. Magyar miniszterelnök-helyettes kinevezésétől Teleormanban, Vasluiban, Bákóban és Doljban sem tört ki a polgárháború, Kolozsváron viszont lovat adna a nacionalisták alá a magyar prefektus - így a Kolozs megyei liberálisok érvelése.
Szerintem sokkal inkább a gazdasági érdekek féltéséről van szó, hiszen Kolozs megye és Kolozsvár egy olyan dinamikusan fejlődő pólus, ahol a vadkapitalizmus mindent felülír. Egy árgus, elfogulatlan prefektusi szem minden bizonnyal nem segítené a liberálisok gazdasági holdudvarába tartozó üzletemberek profitjának hízlalását. Ebből a szemszögből már sokkal inkább érthető a liberálisok kétségbeesett kapálózása, akik már a látszatra sem adnak, és képesek minden logikát nélkülöző módon az önmaguk által felépített, részben igaz, de hazugságoktól még mindig teletűzdelt multikulturális márkanév ellen beszélni.
