„Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja – az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva – a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat. A határozat ellen felfolyamodással élünk” – áll a közleményben, amely emlékeztet: a Marianum a Római Katolikus Egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, műemlékként számon tartott épülete 1910–11-ben készült el, majd az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam elvette, államosította az épületet és felszámolta a benne zajló oktatási tevékenységet.
A Marianum Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános (1874–1936) áldozatos erőfeszítéseinek köszönhetően készülhetett el, az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök (1864–1940). A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítónőképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény összerdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbségnek az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek.
Ezt a szerepet az államosítás megszüntette. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása is. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Egyetem használta, jelenleg az egyetem Filológia Kara működök az épületben.
„A rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017. augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordultunk jogorvoslatért, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.
A gyulafehérvári ítélőtábla mégis – a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen – most közölt határozatában a Marianum visszaszolgáltatását elutasította. Idén júliusban ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a Római Katolikus Egyház által alapított, építetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus Egyházközség volt” – írja a közlemény.
A fellebbezésről a bukaresti Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hivatott dönteni.
