A színház évindító bemutatójának sajtótájékoztatóján Tompa Gábor kiemelte: az 1937-ben megjelent Utas és holdvilág a két világháború közötti időszak jelentős és méltán ismert műve, amelynek kalandos, misztikus, pszichodramatikus, a múltba és a fiatalságba visszavezető történetét számos nyelvre lefordították. A színházigazgató hozzátette, a szombaton bemutatásra kerülő előadás Nagy Botond harmadik rendezése a Kolozsvári Állami Magyar Színházban és eredetileg a 2020/2021-es évadban mutatták volna be.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy honnan jött a Szerb Antal-regény színre vitelének ötlete, a rendező elmondta: a könyv olvasására „egyszerű és nagyszerű” élményként emlékszik, és már akkor megfogalmazódott benne, hogy ez a történet olyan alapanyag, amellyel érdemes dolgozni. Elmondása szerint maga a rendezés folyamata is egy utazás volt, a végeredmény mélységében és tartalmasságában pedig kiemelten fontos szerepe volt a színészek hozzájárulásának és hozzáállásának is. Nagy Botond szerint „az Utas és holdvilág olyan mű, amellyel rendezőként óvatosan kell bánni”.
Jelenet az előadás egyik próbájából. Fotó: Biró István
Kali Ágnes dramaturg úgy fogalmazott, ez a regény azon alkotások táborát erősíti, amelyeket nem könnyű feladat színpadra adaptálni. Elmondta, az első munkafolyamat során 2-3 hónapot dolgoztak a szövegen, majd ezt az időszakot is több rövidebb szerkesztés követte. A szöveg adaptációja közben a történet jellege miatt arra kellett leginkább figyelniük, hogy a párbeszéd ne csupán a szereplők, hanem a jelen és múlt között is létrejöjjön és működjön. Kali Ágnes kifejtette: a regényben a külső helyszínek gyakran változnak belső terekké, így ők is meg kellett teremtsék a szöveg által az előadásban szereplő karakterek saját belső tereit is.
A regényben felbukkanó helyszínek a színpadon elhangzó monológok és párbeszédek mellett a látvány által teremthetők meg, utóbbi pedig Rancz András led- és videodizájner vizuális effektjei, háttérben futó videói és világítása révén valósul meg. Rancz András a sajtótájékoztatón elmondta, az ő munkája úgy foglalható össze ebben a projektben, mint a szereplők utazásainak megjelenítése a fény által.
A regény főszereplőjét, Mihályt Bodolai Balázs alakítja, aki elmondta: korábban már olvasta Szerb Antal könyvét, a felkérést követő újraolvasáskor pedig tudatosan figyelte Mihály figuráját és megpróbálta már akkor beleélni magát a szerepbe. Úgy fogalmazott, a karaktermegformálás nehézsége abban rejlik számára, hogy egyszerre kell megelevenítse a jelen és a múlt érzéseit, valamint a kettő közötti utazást, amely főként a főhős lelkében zajlik. Azt is kiemelte, hogy Mihály nem mondható egyértelműen pozitív szereplőnek, hiszen folyamatos nosztalgiája miatt nem tud a jelenben élni, ezzel pedig fájdalmat okoz saját magának és másoknak is.
Bodolai Balázs a keddi sajtótájékoztatón. Fotó: Biró István
Pethő Anikó Erzsi megformálása kapcsán kiemelte: míg a regényben Erzsi útja nem mindig követhető, az előadásban – a dramaturgi munkának köszönhetően – szépen és érthetően kirajzolódik. Albert Csillától megtudtuk, hogy az általa megformált Vanina karakterét több regénybeli szereplőből gyúrták össze, a színésznő pedig azt is hozzátette, szerinte az előadásnak jót tett az egyéves csúszás, érlelődés.
Az eseményen az is kiderült, hogy Tőtszegi Zsuzsa karaktere – Ulpius Éva – a sztori legtitokzatosabbja, a Dimény Áron által megformált két szereplő – dr. Ellesley és Waldheim Rudi – a többi szereplő utazásait segíti, a legtöbb kompromisszumot a történetben pedig Viola Gábor Pataki Zoltánja köti meg. Kiss Tamás, aki Perzsaként látható a színpadon, elmondta: amikor végzős gimnazista korában olvasta a regényt, a Perzsát két méter magas, kopasz, kreol bőrű alaknak képzelte el, ami nem egyezik saját személyleírásával, de „ez a színház”, hogy a színpadon bárkiből lehet akár két méter magas Perzsa is.
A sajtótájékoztatón Tompa Gábor arra is kitért, hogy nemrég rekordösszegű gázszámlát kapott a színház, ez pedig veszélyeztetheti az intézmény működését. Kifejtette, hogy a gáz ára az eddigiekhez képest nyolcszorosára emelkedett, így a januári számla várhatóan 260 ezer lej lesz. „Fennáll a veszélye, hogy felfüggesztjük a tevékenységünket, de igyekszünk megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy ez ne történhessen meg” – mondta Tompa Gábor.
Az Utas és holdvilág díszlet- és jelmeztervezője Irinia Moscu, zeneszerzője Boros Csaba, további szerepekben pedig Váta Lóránd, Szűcs Ervin és Bács Miklós látható. A színház honlapján felhívják a figyelmet, hogy az erős vizuális és hanghatások használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasolják. A produkció a premiert követően január 12-én, este hét órától is megtekinthető a színház nagytermében.
(Borítókép: Nagy Botond, Tompa Gábor és Kali Ágnes a sajtótájékoztatón. Fotó: Biró István)
