Bemutatták Makkai Kinga Útlevél Meseországba című kötetét
Makkai Kinga a könyvbemutatón elmondta, a gyermekirodalommal az iskolában, majd a kolozsvári bölcsészkaron kezdett el ismerkedni, de mélyebben csak saját gyermekei megszületése után kezdte el foglalkoztatni a téma. Azóta viszont nem tud elszakadni a gyermekkönyvektől: a Károli Gáspár Református Tudományegyetem marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán, valamint a marosvásárhelyi pedagógiai líceumban tanítja a gyermekirodalmat, miközben ír is róla, írásait közölte már többek közöt a Látó, a Székelyföld, a Korunk vagy a Csodaceruza. Emellett a Marosvásárhelyi Könyvvásár gyerekprogramjaiért felel, az Olvasd el, és játssz velünk! irodalmi gyermekvetélkedő főszervezője, számos író-olvasó találkozó, irodalmi foglalkozás megálmodója és szervezője is – derült ki a rendezvényen.
Makkai Kinga, noha rendkívül sokat foglalkozik a gyermekirodalommal, annak népszerűsítésével, ő maga nem ír kritikákat, tudtuk meg a beszélgetés alatt. Két blogon – a saját (www.tunderorszag-meseorszag.blogspot.com) vagy a Könyvmutatványosok blogon –, illetve a Csodaceruza szakfolyóiratban közöl gyermekkönyvajánlókat, de csak olyan szerzőkről, kötetekről ír, akiket ő jónak tart. Olyan könyvről, amely nem nyerte el a tetszését, amelyről úgy érezte, hogy nem elég jó, soha nem írt semmit, se jót, se rosszat – jegyezte meg. Mint mondta, az elmúlt két évtizedben több ezer oldalnyi ajánlót írt, ám ebbe a kötetbe összesen 20 szerzőről szóló írása került be.
Erdélyi magyarként az erdélyi magyar gyermekirodalom felkarolását és népszerűsítését tekinti feladatának, ezért a kötetében szereplő 20 szerző jelentős része erdélyi író, költő vagy olyan alkotó, aki Erdélyben született, és csak később költözött Magyarországra, külföldre.
Balázs Imre József elmondta, a kötetnek csak egyik részét teszik ki az ajánlók, található benne egy átfogó tanulmány is az erdélyi magyar gyermekirodalom elmúlt 30 évéről, valamint egy fejezet arról, hogy hogyan neveljük olvasóvá a nebulókat. Az egyetemi oktató szerint a kötet egyik erőssége abban áll, hogy Makkai Kinga nemcsak az olvasóvá nevelés elméleti keretét mutatja be, hanem számos gyakorlati tanácsot is ad, szülőknek, pedagógusoknak.
A moderátor megjegyezte, véleménye szerint a gyermekirodalom nagyon jó irányba mozdult el az elmúlt időszakban, az intézményesedése is jól halad, így Makkai Kingát ezekről a folyamatokról is kérdezte. A szerző szerint ennek az elmozdulásnak számos oka van, például az, hogy megjelent egy tudatos, értelmiségi réteg, amely nagyon figyel az újdonságokra, és amely alaposan tájékozódik a gyermekirodalom terén szülői minőségében. Úgy vélte, az említett folyamatokhoz hozzájárult az is, hogy egyre több hazai és magyarországi kiadó kezdett el gyermekirodalmat megjelentetni, ezek révén minőségi kötetek kerülnek a könyvespolcokra. Emellett azonban a Benedek Elek-i hagyományok is fontosak, hiszen Benedek Eleknek és kortársainak köszönhető, hogy a gyermekirodalomnak nagy presztízse lett az erdélyi magyarok körében, az általuk felállított minőségi mércének kívánnak megfelelni a mai szerzők is – fűzte hozzá.
A beszélgetésen a szerző, Balázs Imre József kérdésére röviden ismertette az erdélyi magyar gyermekirodalom elmúlt három évtizedét is. Elmondta, a 90-es években, a 2000-es évek elején, közepén nem történtek nagy változások a gyermekkönyvek terén: Kovács András Ferenc és Markó Béla írásai voltak számottevőek, és évente mintegy 3-4 cím jelent meg. Azonban a 2000-es évek vége felé megjelent az új középgeneráció, Fekete Vince, László Noémi, Demény Péter, Balázs Imre József költők, valamint Zágoni Balázs író, akik szakítanak a hagyományokkal és merőben újat hoznak. Az említett szerzők számos kötetet jelentettek meg 2008 és 2010 között, ezek a kiadványok pedig műfajilag, témában, tartalomban, beszédmódban is újítanak, feldolgoznak tabutémákat és az oktató-nevelő jelleg helyett inkább a hétköznapi eseményeket helyezik előtérbe – részletezte Makkai Kinga. „Azóta pedig az erdélyi magyar gyermekirodalom reneszánszát éljük” – tette hozzá. Az akkor végbement változások napjainkban teljesednek ki, s közben megjelent a következő középgeneráció is, olyan szerzők, mint Bertóti Johanna, Kiss Lehel vagy Szabó Róbert Csaba – magyarázta.
Makkai Kinga az erdélyi magyar gyermekirodalomról több tanulmányt is írt, az Útlevél Meseországba című kötetében ezeknek átfogó, az elmúlt 30 évet áttekintő változata olvasható – hangzott el a könyvbemutatón.
