Az állásfoglalás mottója Márton Áron püspöktől származik: „Állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.” A kezdeményezők kifejtik: az erdélyi magyarok közül sokan, akik magyar állampolgárok is, regisztrálnak és szavazni készülnek az áprilisi választáson, erre törvény adta lehetőségük, demokratikus joguk van. Majd hozzáteszik: sokan vannak azok is, és ők adják az erdélyi magyarság többségét, akik nem vesznek részt a magyarországi választásokon.
„Nem kérték a honosítást, nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni, vagy egyszerűen érdektelenek. De a választásoknak mindannyiunk számára tétje van.
Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk.
Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.
Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó, vagy megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy – retorzióktól félve – meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról.
A hallgatás egyik következménye, hogy dominál az a magyarországi érvelés, miszerint Erdélyben csupán haszonelvű politizálás folyik. Ez számunkra visszatetsző, és azok malmára hajtja a vizet, akik úgy akarják látni és láttatni az erdélyieket (és a külhoniakat általában), mint akik csupán számításból, önös érdekből vesznek részt a magyar választásokon. Ezt nem fogadhatjuk el, ez ellen fel kell szólalnunk.
Fontosnak tartjuk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, tiltakozunk az ellen, hogy bárki is visszaéljen a külhoni szavazatokkal, azt a látszatot keltve, hogy itt szavazatvásárlás folyik, vagy fennáll a választási csalás lehetősége. Ennek érdekében létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg.
A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – olvasható a Transindex portálon közzétett állásfoglalásban.
Csoma Botond: „Minden árad, csak szeretet nem…”
A petíció bemutatására rendezett sajtótájékoztatón (amelyre a Szabadság nem kapott meghívást, a petíció szövegét sem juttatták el szerkesztőségünkbe a kezdeményezők – szerk. megj.) elhangzott az is, hogy az RMDSZ a Fidesz „képviselője” lett Romániában. Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke erre reagált Facebook-bejegyzésében, amelyet az alábbiakban idézünk.
„Mint minden sommás kijelentés, a tények közlése nélkül ez is leegyszerűsít, összemos, és ami ugyanilyen káros, nem disztingvál. Márton Áron szavait hozza mottóként a petíció, a »szervezett szeretet seregét« – a Facebookon folyó kommentáradatból, az aláírók és kezdeményezők egy részének billentyűzetéből minden árad, csak szeretet nem. De egy politikusnak ne legyen ennyi elvárása, ugye?
Egy román rádiós műsorban kérdezték a véleményem ebben a témában, néhány perc nem volt elegendő álláspontom részletes ismertetésére. Ezért most ezt megteszem.
Vitathatatlan, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyarság legitim képviselőjeként jó kapcsolatot ápol a magyar kormánypárttal. Senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy a romániai magyar közösségnek valamilyen haszna származna abból, ha az RMDSZ rossz viszonyban lenne a Fidesszel.
»Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk« – írják a petícióban. Az RMDSZ a híd a román és a magyar kormány között. Az, hogy jelen vagyunk a nagypolitikában és jó viszonyt ápolunk a Fidesszel, elősegíti a kétoldalú kapcsolatokat. Aki azt állítja, hogy az elmúlt időszakban nem történt előrelépés, nincs tisztában a realitásokkal. Az RMDSZ javaslatára került bele a kormányprogramba az az előírás, hogy a két ország kormányai újraveszik a közös kormányülések megszervezését.
Mióta nem volt közös kormányülés? – jön a kérdés. Az 1996-os magyar–román alapszerződés képezi a két ország politikai és jogi kapcsolatainak egyik alappillérét, ennek szellemében zajlanak a közös kormányülés előkészítéséről az egyeztetések. (Nyilván nem a Facebookon.)
Vállalom a nyilvános megkövezést: a petíció kezdeményezői ugyanazt a hibát követik el, mint a román sajtó egyik része, minden mögött Orbán Viktort látják, s bizonyos mértékben ideológiai ízlésük befolyásolja politikai realitásérzéküket.
Az RMDSZ a Fidesz erdélyi fiókszervezete – szól a kinyilatkoztatás. Pedig a jelenlegi kormánypárt soha nem szólt bele abba, hogy az RMDSZ hogyan nyilvánuljon meg a román politikai életben, milyen eszközöket használjon az erdélyi magyarok érdekeinek érvényesítésére: lépjen kormányra vagy maradjon ellenzékben, mely politikai pártokkal lépjen szövetségre, vagy éppen milyen kormányzati vagy törvényhozási kezdeményezéseket foganatosítson. Nyilvánvalóan voltak kérdések, amelyekben hangsúlyosan mellénk állt a Fidesz, lásd például most, az OECD-csatlakozás elkezdése körüli örömujjongás közepette a marosvásárhelyi katolikus iskola történetét. Magyarország bejelentette, ha nincs iskola, nem támogatja a csatlakozást. Tárgyalás, egyeztetés, tárgyalás, és lett iskola.
Európai színtéren sem volt semmilyen elvárás az RMDSZ-szel szemben az Fidesz részéről. Amikor a Fidesz kilépett az Európai Néppártból, az RMDSZ továbbra is tagja maradt ennek a politikai alakulatnak, nem kellett követnie, és nem is akarta követni.
Politikai vagy kampányretorikájában az RMDSZ sosem használt migrációra vagy Soros Györgyre vonatkozó elemeket.
Ám abban sem látok semmilyen ördögtől valót, ha bizonyos kezdeményezések kapcsán figyelembe veszünk magyarországi példákat. Csak azért nem kellene valamit Romániában kezdeményezni, mert az Magyarországon is létezik? Ha egy másik országban, és nem Magyarországon létezne, akkor jó lenne Romániának? Itt példaként az RMDSZ által bejelentett családtámogatási törvénycsomagot említeném, amelyhez hasonló Magyarországon is létezik. Ennek célja a családok megsegítése, a gyermekvállalás ösztönzése, és ezáltal a romániai demográfiai mutatókon javítani közép- és hosszú távon, amelyek hasonlóan alakultak a Magyarországihoz. De ez nem jelenti azt, hogy a csonka családok, az idősek, az élettársi kapcsolatban élők nem fontosak számunkra.
Itt mindenképpen meg kell említenem a sajtóban már megjelent gyermekvédelmi törvénytervezetként említett intézkedést. Ezt a törvénykezdeményezést az Erdélyi Magyar Szövetség képviselői kezdeményezték, amelyet néhány RMDSZ-es törvényhozó is támogatott aláírásával. Ezt nem lehet viszont szervezeti szinten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénykezdeményezésének tekinteni. Az alkotmány értelmében minden parlamenti képviselő rendelkezik törvénykezdeményezési joggal, ezt korlátozni nem lehet. Ez a kezdeményezés nemcsak a közvéleményt osztja meg, hanem az RMDSZ-frakciókat is. Erről a kérdésről, mint megannyi másról, folyamatos vita van közöttünk, még ha nem is látszik az a Facebook-falainkon.
Az RMDSZ–Fidesz viszony kapcsán felvetődött az a kérdés, hogy mi a helyzet a szövetség és a magyarországi ellenzéki pártok közötti kapcsolattal. Az utóbbi kapcsolatot két objektív tényező nehezíti: még mindig Gyurcsány Ferenc az ellenzék egyik meghatározó alakja, aki közel két évtizede folyamatosan uszít a külhoni magyarok ellen, a másik pedig az, hogy 2019-ben a Momentum a romániai elnökválasztáson az RMDSZ jelöltje helyett az USR jelöltjét támogatta.
Szóba került az RMDSZ-en belüli pluralizmus gyengülése, gondolom, a nyilatkozók ez alatt a szövetség kötelékében, ideológiai alapon tömörülő platformok tevékenységének visszaszorulását értik. A Fidesz nem tiltotta be ezeket, nem azért nem működnek megfelelőképpen, mert az RMDSZ és a Fidesz között jó a viszony, ennek más, strukturális, sok esetben humán erőforrással kapcsolatos okai vannak.
Jómagam is úgy érzem, hogy az egyetértés mellé néha kell a különvélemény is, de nem azért kell mást mondani, hogy szembemenjünk a másikkal, hanem azért, hogy jobbítsunk a helyzeten. Vagy ha úgy tetszik, mert mögöttünk van a „szervezett szeretet serege” – fogalmaz Csoma Botond.
