E hangzatos címszó alatt sok mindent el lehet követni, háborúkat is lehet indítani. A fő gond az, hogy a fogalom nagyon tág és a hírszerzés asztalára tartozik. Márpedig ez az intézmény nem a transzparenciáról híres. A nemzetbiztonság címszó alatt elkövetett akciókat a nyilvánosság előtt nem kell megindokolni, az államtitok leple alatt a biztonságot fenyegető, sokszor indokolatlan és eltúlzott veszély megalapozottsága homályban marad.
Borbély
Tamás

A hírszerzést bűnüldözési jogkörrel felruházó védelmi tanácsi határozat titkosításának feloldását kérte tegnap a romániai bírák két érdekvédelmi és szakmai szervezete Klaus Johannistól az államfőhöz intézett levelükben.
Mintha ismételné magát a történelem, újból utcára vonult jelentős méretű tömeg. Főleg a fővárosban tüntettek sokan a kormánynak a büntetőjog módosításáról szóló két sürgősségi kormányrendelete ellen. Több hasonló megmozdulást láttunk az elmúlt öt évben, mint ahogy a kormány stratégiája sem újszerű. Elég egyértelmű, hogy a kabinet hirtelen, egyeztetések nélkül akarta elfogadni a közkegyelemben való részesítés tervezetét olyan pillanatban, amikor Liviu Dragnea az Egyesült Államok elnökével fényképezkedett, és próbálta szánalmas pr-akcióval elhitetni, hogy fontosabb személy, mint amilyen valójában.
Számítani lehetett arra, hogy Florian Coldea nem kerül vissza a hazai hírszerzés élére. Az altábornagy volt a második embere, lényegében az operatív vezetője a belföldi titkosszolgálatnak. Pozíciójából a múlt héten függesztették fel, miután a megszökött Sebastian Ghiţă üzletember Coldea számára szakmai szempontból kevésbé kecsegtető információkat hozott nyilvánosságra kettőjük kapcsolatáról. Szinte lehetetlen rámutatni, hogy mely információk igazak, melyek részigazságok, illetve mi hazugság abból a halmazból, amit Ghiţă szappanopera stílusban kipakolt. De tény, hogy ha csak részben bizonyulnak igaznak az elhangzottak, akkor is alapos oka volt az államfőnek, hogy kérje a 2005-ben elrabolt román újságírók kiszabadításában érdemeket szerzett, és ezért titkosszolgálati vezetőnek megtett altábornagy leváltását.
A Szociáldemokrata Pártban az állami költségvetéssel kapcsolatban kitört pánikhangulat érthető. Valahol várható is volt. Miután évek óta csökkennek az adók, nőnek a kiadások, valahol el kell szakadnia a cérnának.
Az államelnök és a PSD közötti év végi birkózás következtében született számos borúlátó jóslat ellenére nem kezdődött mély politikai válsággal az újesztendő. A kormány megalakult, és várhatóan hamarosan költségvetése is lesz az országnak.
Meglepetést bőven tartogatott a parlamenti választás, de fordulatot távolról sem.
Sokaknak érthetetlen, hogy a lakosság opciója hogyan változhatott meg ilyen rövid idő alatt, hiszen 2014-ben még főlényes győzelemmel juttatták hatalomra Klaus Johannis elnököt, most pedig a választók több mint 60 százaléka a PSD példátlanul nagyarányú győzelméhez asszisztált úgy, hogy el sem ment szavazni.